Some of my favorite quotations on War...

.

“A prisoner of war is a man who tries to kill you and fails, and then asks you not to kill him.”

“You cannot simultaneously prevent and prepare for war.”

“If war is ever lawful, then peace is sometimes sinful”

“The more you sweat in peacetime, the less you bleed during war.”

“Naturally the common people don't want war; neither in Russia, nor in England, nor in America, nor in Germany. That is understood. But after all, it is the leaders of the country who determine policy, and it is always a simple matter to drag the people along, whether it is a democracy, or a fascist dictatorship, or a parliament, or a communist dictatorship. Voice or no voice, the people can always be brought to the bidding of the leaders. That is easy. All you have to do is to tell them they are being attacked, and denounce the pacifists for lack of patriotism and exposing the country to danger. It works the same in any country.”
Hermann Goering

“When you have to kill a man it costs nothing to be polite.”

“The object of war is not to die for your country but to make the other bastard die for his.”

“Those who can win a war well can rarely make a good peace and those who could make a good peace would never have won the war.”

“We make war that we may live in peace.”

“War is a game that is played with a smile. If you can't smile, grin. If you can't grin, keep out of the way till you can.”

“It needs but one foe to breed a war, and those who have not swords can still die upon them.”

“Wars may be fought with weapons, but they are won by men. It is the spirit of the men who follow and of the man who leads that gains the victory.”

“I find war detestable but those who praise it without participating in it even more so”
Romain Rolland

I love the smell of Napalm in the morning

Vietnam was the first war ever fought without any censorship. Without censorship, things can get terribly confused in the public mind.
General William Westmoreland

Join the army, meet interesting people, kill them

Zeus most glorious and most great, Thundercloud, throned in the heavens! Let not the sun go down and the darkness come, until I cast down headlong the citadel of Priam in flames, and burn his gates with blazing fire, and tear to rags the shirt upon Hectors breast! May many of his men fall about him prone in the dust and bite the earth!

I am going to explain to you why we went to war. Why mankind always does to war. It is not social or political. It is not countries that go to war, but men. It is like salt. Once one has been to war, one has salt for the rest of one's life. Men love war because it allows them to look serious. Because it is the one thing that stops women from laughing at them. Night fell again. There was war to the south, but our sector was quiet. The battle was over. Our casualties were some thirteen thousand killed--thirteen thousand minds, memories, loves, sensations, worlds, universes--because the human mind is more a universe than the universe itself--and all for a few hundred yards of useless mud.
John Fowles, "The Magus"

"Let someone else get killed!" "Suppose everyone on our side felt that way?" "Well then I'd certainly be a damned fool to feel any other way, wouldn't I?" "Englishmen are dying for England, American's are dying for America, Germans are dying for Germany, Russians are dying for Russia. There are now fifty or sixty countries fighting in this war. Surely so many countries can all be worth dying for?" "Anything worth living for," said Nately, "is worth dying for." "And anything worth dying for," "answered the old man, "is certainly worth living for."
Joseph Heller, Catch 22

You know the real meaning of PEACE only if you have been through the war

"Use humility to make the enemy haughty. Tire them by flight. Cause division among them. When they are unprepared, attack and make your move when they do not expect it."
Sun Tzu, "The Art of War"

It is fatal to enter any war without the will to win it.

England has been offered a choice between war and shame. She has chosen shame and will get war.
Winston Churchill

War is thus divine in itself, since it is a law of the world.... War is divine in the mysterious glory that surrounds it and in the no less inexplicable attraction that draws us to it.
Jospeh De Maistre, "Seventh Dialogue"

War can only be abolished through war ... in order to get rid of the gun it is necessary to take up the gun.
Mao Zedong, "Problems of War and Strategy"

War alone brings up to their highest tension all human energies and imposes the stamp of nobility upon the peoples who have the courage to make it.
Benito Mussolini, "The Political and Social Doctrine of Fascism"

A true warrior does not fight because he wishes to but because he has to. A man who yearns for war, a man who enjoys his killing, he is a brute and a monster. No matter how much glory he wins on the battlefield, that cannot erase the fact that he is no better than a rabid wolf who will turn on his friends and family as soon as his foes.
Christopher Paolini
.

Az a bizonyos csecsen zászló

.

Eduardónak, barátsággal

• Hogyan jutottunk idáig?

Kezébe vette a géppisztolyt és végigsimított csövén. Hatvan centiméter hosszú hűvös acél, negyven centiméter a visszacsatolható tus. Harminc töltény a tárban és újabb harminc a fordítva hozzáerősített tartalékban. Szükség esetén másfél másodperc alatt fordítod meg a tárat. És hatvan lövést adhatsz le tizenöt másodperc alatt.

Soha senki nem mérte le.

Elmosolyodott. Aszlannal nézett szembe: sápadt, szakállas arcán veríték fénylett. Valahol hátulról jajgatás hallatszott. Aszlan bólintott, majd lehunyta szemét, és hátát a falnak támasztotta.

Az ablakhoz fordult. Kinn, a négyzet alakú téren, a legázolt virágágyások között páncélozott autók álltak, körülöttük, mögöttük terepruhás katonák kerestek fedezéket.

Az ellenség.

Ismét Aszlanra nézett, aki csőre töltött, majd a fegyvert az ablakkeretre támasztva lőni kezdett. Ütemes, otthonosan kattogó zaj töltötte be a helyiséget, bakancsára üres töltényhüvelyek hullottak.

Felkapta fegyverét, és ő is az ablakhoz fordult. A géppisztoly ritmusába más, kinti fegyverek csattogása hasított bele, vakolat és üvegcserepek hullottak rá. Lövés nélkül visszahátrált a fal mögé.

Aszlan hanyatt feküdt, a kezéből kiesett fegyveren. Mögöttük a falon zsinóregyenes, kerek lyukakat ütöttek a lövedékek.

Hét egész hatvankét milliméter nagyságú lyuk tátongott Aszlan homlokán, feketére égett körvonallal. A göndör haj alól bíborvörös vértócsa terjedt a hajdan fényesre csiszolt parkettán.

Egyre nagyobb folt.

A másik ablaknál Muszil, a következőnél Ahmat. Leengedték fegyverüket, és szó nélkül nézték Aszlant.

A vakolat hullott, a golyózápor akár az óraketyegés.

Az átlőtt bajtárs feje alatt egyre nagyobb tócsa gyűlt a vérből. Sűrűn, sötéten, vörösen.

Piros.

Az épület megrendült: valamelyik emeletet aknákkal lőtték. Magához szorította fegyverét és újra az ablakhoz állott. Aztán féltérdre ereszkedett, és a géppisztoly csövét az ablakkerethez támasztotta. Aszlanra gondolt, és a kiképzésen mondottakra: fegyver, kéz, ember. A három együtt működik.

Könyökével az ablakkerethez támaszkodott, a géppisztolyt vállához szorította, és célba vette az egyik páncélautó mellett térdelő katonát. Keserű, fémes ízt érzett szájában, legyűrte a feltörő hányingert, aztán lassú mozdulattal kibiztosította a géppisztolyt.

Első a fegyver. Nem reszket. Kettő a kéz. Nem reszket. Három az ember.

Három a magyar igazság.

Irányzék, célzószeg, katona.

Meghúzta a ravaszt. A fegyver visszaütött vállára, és mintha lassítva látta volna, a páncélautó melletti katona eldőlt, kitárulkozott a következő golyóknak.

Embert öltem, gondolta. Felállt, az ablakkeretet kitöltötte teste. Végignézett a harckocsikkal tele téren, a terepruhás katonákon, majd tovább, a füstölgő városon. A hegyeken. És a hegyek fölött gomolygó, bársonyos, puha bárányfelhőkön.

Fehér.

Az eséstől magához tért. Ruszlan feküdt rajta, az ugrás lendületétől összepréselődve. Az ablakkeretből szilánkok szakadtak ki a pergőtűzben. Ruszlan feltérdelt, üvöltött valamit, aztán állánál fogva megragadta fejét és homlokon csókolta. Fegyverét újra a kezébe nyomta, és visszaállt az ablak mögé.

Valahonnan egy sisak gurult közelébe. Fejére tette, és óvatosan kilesett az ablakon. Térden állva nézett ki a térre, ahonnan tűz alá vették őket, és amely két napja otthonuk volt, börtönük és a szabadság ígérete. A teret nézte, amely valamikor egy sosemvolt ország főtere volt, és többé sosem válik azzá.

Valahol fejük fölött ott lobogott a zászló. Ezért folyt a harc, és ezért harcolt az épületet, az egykori országházat védő harminckét ember. Az elnök meghalt. Az ország elesett, és a világról már jó ideje hogy semmit nem tudtak.

Harmincketten voltak, majd harmincan, huszonkilencen, huszonnyolcan, és mintha soha nem akart volna megszűnni hátuk mögül hullani a vakolat.

• Hogyan jutottunk idáig?

Valami iszonyú erő a falhoz vágta, és süket csend ereszkedett a világra. Vörös, bíbor felhők vonultak szeme előtt, amelybe fehéren hasítottak a fájdalom csíkjai – és csend, néma csend, miközben üveg-, és faltörmelék záporozott testére.

Amikor újra felnézett, terepruhás katona állott előtte. Kezében rászegezett karabély, és arcán az otthonos, jólismert kifejezés, az álarc, amely alatt nincs könyörület és nincs kegyelem: a katonák arca, amilyet csak keleten lát az ember.

Megmozdította fejét, és noha nem hallotta, érezte a csigolyák száraz reccsenését. Megkönnyebbült, egy önkéntelen mozdulattal megemelte magát, és a falhoz támasztotta hátát.

Vele szemben mozdulatlanul állott a katona és a puskacső.

Arcán nedvességet érzett. Felemelte kezét, és végigsimított szakállán. Sűrű, sötét vért látott kezén, és ajkában érezte a sós ízt.

Szemébe nézett a katonának, majd lassan, nagyon lassan odanyúlt, ahol a derékszíjon a pisztolyának kellett lenni.

Valószínűtlenül éles fájdalom robbant át fején, és miközben végképp elernyedt teste, az ablakon át újra a hegyeket látta, és a hegyeket övező fenyveseket. A fenyőket, amelyek vigasztalóan olyanok, mint otthon.

Zöld.

(György Attila novellája)

Megjelent az Ellenkultúrában

Ha harc, akkor legyen harc!

.

TISZTA FALAK:
NÉMA NÉP!
.

Rózsa-Flores Eduardo: Fekete-piros dal

.
Pár, meg mindig aktuális, szösszenetem...

1.
A média-demokráciák korában nem kell már fasisztának lenni, elég csak annak látszani.
Nem kell már radikálisnak lenni sem, csak annak tetszeni.
Jobb és baloldalinak sem kell lenni már, csak úgy tenni, mintha...

(Pedig, ha ezek a sápadt szívűek tudnák…mily nehéz hivatás fasisztának lenni, jó fasisztának különösen nehéz…Tudják szerintem, és irigységből gyűlölnek bennünket!)

2.
Az erkölcsiség nem más, mint az alkalom hiánya

3.
Az Akarat Hatalom, nem pedig létszám, mert tömegek felett mindig az Erős Akarat uralkodik.

4.
Ha terrorizmus alatt értünk minden olyan akciót, melynek célja az ellenség megfélemlítése vagy gyengítése, akkor egyértelmű: minden felszabadító vagy függetlenségi háború nem más, mint terrorizmus

5.
Mint ahogyan szükségeltetik különbséget tenni az uralkodók erőszaka és az elnyomottak erőszaka között, az állami terrorizmus (Magyarország); - vagy specifikusabb esetekben, a megszállok terrorizmusa, mert minden megszálló által eszközölt erőszak tiszta terrorizmus (Irak, Afganisztán, stb.)- nem keverhető össze az ellene küzdők „terrorizmusával”, melynek neve: ellenállás!

6.
Minden választás egyedüli célja, a tömegek lefegyverzése

7.
Fekete-piros dal

Hagyjátok el azt a piros-fehér-zöld színt,
Lejárt az ideje!
Más szín illeti most a magyar nemzetet:
Piros és fekete.
Fessük zászlainkat fekete-pirosra,
Mert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa.

Pest, 1848. május
/Petőfi Sándor/

(más…)

8.
A Fidesz kifutott az időből, lassan a térből is.
(Alá kellene támasztanom a két állítást? Semmi szükség. Ki kívántam jelenteni fentieket. Csak a miheztartás végett. Aki érti, érti. Aki nem, az nem)

9.
Szeptember 11-én (1940) szabadult fel Kolozsvár a román megszállás alól.
Kérdem, ha nem világos: mi közöm van nekem New Yorkhoz?

9a
Szirakuzai Athénagoras: Ha elsőként nem ütünk, majd ütnek helyettünk.
Alus Vitellius: A halott ellenségnek mindig jó az illata.

9b
Jobb elveszíteni egy csatát ma, mint örökkön-örökké az el sem kezdett harc miatt siránkozni

9c
Nemzethalál?
Ugyan.
Előbb ők halnak ki.

9d
Taigetosz.
Az egy hegy volt.
És egy kiváló ötlet.
.