GÁZA ÉS A GÁZ

Az elemzéssel nem célunk állást fogalni semelyik oldal meggyőződése mellett, nem szeretnénk világnézeti és napi politikai csatározásokba belefolyni. Pusztán érdekes összecsengés tapasztalható a gáz és a gázai történések között - már megint az energia áll hátul... (ffek)

Michel Chossudovsky, a University of Ottawa közgazdászprofesszora, a Centre for Research on Globalization független kutatócsoport egyik vezetője szerint a Gázai-övezet izraeli megszállása közvetlen összefüggésben áll a stratégiai gázkészletek kérdésével.

2000-ben a Gázai-övezethez tartozó partszakasztól nem messze jelentős gázkészleteket fedeztek fel. A palesztínokkal kötött 1999-es szerződés alapján az olaj- és gázlelőhelyek feltárásának joga 25 évig a British Gas-t (BG) és az athéni székhelyű Consolidated Contractors International Company-t illeti meg (CCC). A BG 2000-ben csak két fúrást végzett, összesen 1400 md m3 készletet találtak, ennek értéke kb. 4 md $. A gázmezőkhöz kapcsolódó jogok 60%-ban a BG-t, 30%-ban a CCC-t, 10%-ban Palesztína befektetési alapját illetik meg. A Gázai-övezet környékén feltárt tengeri lelőhelyek 60%-a jogilag a palesztínoké.

1. ábra A gázmezők Izrael környékén

2. ábra. A palesztin halászati jog zónája

Izrael kezdettől fogva arra törekedett, hogy (1) a palesztinokat kikapcsolja az üzletből, (2) a kitermelt gáz hozzá és ne Egyiptomba kerüljön, (3) üzletet is csináljon. A legfontosabb cél természetesen az 1999-es szerződés érvénytelenítése volt. 2007-ben olyan szerződést akartak kötni a BG-zel, hogy a gázt tengeralatti csővezetéken szállítsák Izraelbe. A gázt formálisan a palesztinoktól vásárolták volna meg, igaz, csak természetben voltak hajlandóak fizetni, hiszen a Hamasz-kormány szerintünk nem kaphat pénzt, mert azt a terrorizmus támogatására fordítaná. A BG 2007 decemberében felhagyott a tárgyalásokkal, 2008 januárjában becsukta izraeli irodáit. A 2008 legvégén megkezdett hadműveleteket már júniusban elkezdték tervezni. Októberben ennek tudatában kezdték újra a tárgyalásokat a BG-zel. A Gázai-övezet megszállásának távlati geopolitikai célja, hogy partmenti vizek és a palesztin gázlelőhelyek izraeli tulajdonba menjenek át. Akkor a meglévő szomszédos létesítményekkel egyetlen rendszerbe lehetne őket szervezni. Délről gáz, északról olaj érkezhetne Izraelbe (a Baku-Tbiliszi-Ceyhan csővezeték végállomásáról). Az olajvezeték láthatólag döntő hatással lehet a Libanonnal fennálló kapcsolatokra.

3. ábra. Izrael ellátási lehetőségei: északról olaj (BTC), délről gáz

4. ábra. A gázai övezet

Izrael 2000 óta zajló tengeri elrettentő akciói sem egyszerűen a palesztin halászok ellen irányultak.
A Gázai-övezetben körülbelül 3000 halász tevékenykedik a partmenti vizeken. Az Arafat és Rabin által aláírt, 1994. május 4-én kelt Gáza-Jerikó egyezmény 20 tengeri mérföldben jelölte meg ennek a partmenti sávnak a szélességét, melyet északról izraeli, dél felől egyiptomi vizek határolnak. Az egyezmény egy keskeny partmenti csíktól eltekintve mindenféle halászati és gazdasági tevékenységet engedélyezett. A palesztínok ezután hat éven át zavartalanul halásztak. 2000-től az izraeli hadsereg rendszeresen fenyegetni és zaklatni kezdte a 6 mérföldnél beljebb dolgozó halászhajókat. Hogy miért, azt nem közölte a palesztínokkal. A kimondatlan határvonalat a fegyverek jelölték ki. Arafat 2000 szeptember 27-én behajózott a parttól 19 mérföldnyire, hogy személyesen gyújtsa meg az első adag kitermelt gázt. Egy izraeli olajtársaság ugyan vitatta a palesztínok tulajdonjogát, de a keresetet az izraeli bíróság elutasította.
Kérdés, kit illet a gáz tulajdonjoga. A fentiek szerint (Gáza-Jerikó egyezmény) ugyebár a palesztinokat, nyilván azért is szerződtek az angolok 1999-ben Arafattal. A lelőhely 10-15 mérföldnyire esik a parttól. Úgy számították, a gázból egy évtizedig egész Palesztína áramellátását biztosíthatják, és még exportra is jut belőle. 2000. szeptember 28-án Ariel Sharon provokatív látogatást tett a Templom-hegyre. Ebből felkelés robbant ki. A 6 mérföldes határon megkezdődtek az izraeli járőrhajók máig tartó támadásai a halászhajók ellen. Sharont 2001 februárjában miniszterelnökké választották.
2002-ben a Sharon kérésére Palesztínába érkezett az ENSZ-főtitkár emberi jogi követe, Catherine Bertini, aki a jelentéséhez fűzött mellékletben rögzítette, hogy a halászati zóna szélessége 12(!) tengeri mérföld, amit be kell tartani. A helyzet ettől persze semmit sem változott. A katonai fenyegetéssel évek óta szűkebb területre kényszerített halászhajók miatt a partmenti sáv halállománya, s így a zsákmány is erősen megcsappant. 2005-ben Izrael kivonult ugyan a Gázai-övezetből, de a szárazföldi átkelőpontok és tengeri útvonalak ellenőrzésével bezárta a palesztínokat. A Hamasz hatalomra jutása után még szigorúbban korlátozta (és korlátozza) a termékek, nyersanyagok, gyógyszerek és emberek forgalmát. Míg 2000 előtt napi 900 teherautó ellátmány érkezett a területre, ezután csak 70 (2008 júniusában, a rakétatámadások beszüntetése fejében ezt a számot 90-re emelték). Végül: 2008. november 18-án olyan egyiptomi bírósági ítélet született, mely a kormányt az Izraelbe irányuló földgázszállítás leállítására kötelezte, a hiányzó parlament jóváhagyás miatt. Egy 2005-ös megállapodás szerint ugyanis Egyiptom 15 év alatt 1,7 md m3 gázt ad el Izraelnek. A szállítás ténylegesen csak 2008 májusában indult meg. Az ítélet nem jogerős, fellebbeztek, de a csapok potenciális elzárása is nyugtalaníthatta Izraelt.
A BG Group érdekérvényesítő ereje az általa képviselt nagy piaci értékű tudásra, információra és a technológiára épül. Izrael önmagában nem tud fúrni a BG koncessziós területén, legfeljebb lyukakat a tengerfenékbe. A BG rengeteg 3D szeizmikus adat ismeretében és kellő szaktudás birtokában megtervezte és kivitelezte a kutat. Nélküle vagy az ő érdekei jelentős sérelmére nem lehet ezt a mezőt kitermelni. A BG nem fogja elengedni el ezt a csontot. Az igazgatótanácsban ott van pl. Sir David Manning, aki régi motoros, legutóbb Nagy-Britannia USA nagykövete volt, s egyben a Lockheed és a Lloyds igazgatótanácsának is tagja.
Egy politikailag ennyire exponált (és beágyazott) cég, mint a BG, maga nyíltan nem mehet szembe a nemzetközi szerződésekkel. De... ha történetesen úgy alakul, hogy azokat valamiért teljesen újratárgyalják és végül mégis Izraellel köthet üzletet (aminek eddig útjában állt a Hamasz-Izrael konfliktus), akkor persze újabb nagy fejlesztésekhez juthatna hozzá. És nem tiltakozna. A csattanó: az Isramco 2009. január 18-án jelentette be, hogy a Tamar-1 fúróállomás igen jelentős földgázkészletekre bukkant Haifától 90 km-re keletre a tengeren.

5. ábra. Haifa városa Észak-Izraelben van

Ez minden eddigi gázmezőnél nagyobb, értéke kb. 15 milliárd $. A fúrás minden idők legköltségesebb izraeli vállalkozása volt, 144 millió dollárba került. Az előzetes becslések szerint 35% volt az esélye, hogy 87 md m3 gázt találjanak.
A fúróállomásban a fúrást végző amerikai Noble Energy 36%-kal, az Isramco 29%-kal részesedik, a fennmaradó rész a Delek Drillingé és az Avner Oil and Gas Explorationé. A tengerfenék 1700 méteren van, onnan még 1400 m vastag sóréteget kell keresztülfúrni. A telepített fúrótorony 5000 m-ig tud lehatolni, 4900 m-nél érte el a megfelelő réteget. A bejelentést követően Tel Avivban emelkedni kezdtek a részvények árfolyamai. Isramco +123%, Delek Group +57%, Avner +45%.
A hadsereg ezzel egyidőben kivonult Gázából.

Források:

Michel Chossudovsky: War and Natural Gas: The Israeli Invasion and Gaza's Offshore Gas Fields,
http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=11680

David K. Schermerhorn: Geopolitical Time Line: War, Natural Gas and Gaza's Marine Zone, Fishermen's Rights versus the Development of Natural Gas
http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=11787 .

Avi Bar-Eli: Israel`s largest-ever reserve of natural gas discovered off Haifa coast
http://www.haaretz.com/hasen/spages/1056469.html
http://http://www.export.gov.il/Eng/_Articles/Article.asp?ArticleID=10137&CategoryID=391

Forrás: http://astro.elte.hu/~hetesizs/gaza.html

ÍRTA: ÁCS JÓZSEF fizikus

A tájékozódás szabadsága: mi az igazság Táborfalván?

.
Az elmúlt napokban sok oldalról információk láttak napvilágot, miszerint Táborfalván 5-6000 állig felfegyverzett izraeli katona vár bevetésre. Ide Ferihegyről érkeztek, sokan családostul.

Többen tényfeltárás céljából felkeresték ezt a mintegy 3500 lelket számláló alföldi falut, képeket és videót mutattak be, amikből ugyan semmiféle bizonyíték nem született.

Reiner Péter és Kenessey Csaba a mai napon felkeresték Táborfalvát, megtekintették a községet és lényegre törő beszélgetést folytattak Tóth Bertalannal, a helység második ciklusát töltő itt született polgármesterével.

Tény az, hogy Táborfalva már 160 éve a magyar Honvédség egyik kiképző bázisa, ahol mind a mai napig változó számú katona tartózkodik. Amióta a NATO-hoz csatlakozott országunk, időnként külföldi alakulatok is megfordulnak. Elhelyezésük azonban nyáron sátrakban történik, mivel nem áll rendelkezésre megfelelő befogadóképességű laktanya.

A volt orosz tiszti lakások ma privát célú felhasználásra el lettek adva.

A kiképző tábor területén vannak kommunikációs adótornyok, melyek főként a tüzérségi lőgyakorlatok alkalmával kerülnek alkalmazásra. A faluban található két antenna a különböző mobil telefon vállalatok tulajdonában vannak.

A faluban eddig nem észleltek semmiféle nagyobb mozgást. Egy 5-6000 fős kontingens ellátása akkora logisztikai feladatot jelentene, hogy a lakosságnak ezt okvetlenül kellett volna érzékelnie.

Az úthálózat megfelel az ilyen típusú településeken található utak minőségének.

Mindezen tényeket figyelembe véve elsősorban azt a kérdést kell felvetni, hogy kinek vagy kiknek áll érdekében az ilyen alaptalannak bizonyuló, félrevezető hírek terjesztése? Erre a válasz sem egyszerű, a cél lehet az aktuális politikai és szociális problémákról a figyelem elterelése, lehet azonban egy teszt is, hogyan reagál a magyar nép, milyen reakciók születnek egy nem a NATO-hoz tartozó alakulat országunkban való megjelenése. Ezen kívül még más variánsok is lehetségesek.

Mindezek nem változtatnak azon a helyzeten, hogy a fent említett hírek a valóságnak nem felelnek meg.

Meg kell említenünk azonban, hogy a mindenre elszánt kormánykoalíció végső elkeseredésében még ilyen megoldást is képes lenne saját népe ellen megvalósítani. Az viszont sem politikailag, sem katonailag nem elképzelhető, hogy ezt az EU és a NATO mindezt reakció nélkül hagyná.

Ezen gondolatok természetesen feltevések, mivel a minden vonatkozásban sarokba szorított Gyurcsány kormány hatalma megőrzésére az utolsó szalmaszálba is képes kapaszkodni, teljesen kiszámíthatatlan.

Szükségszerű a magát főként a hírportálokból informáló olvasók figyelmét arra felhívni, hogy az itt megjelenő vad híreket megfelelő fenntartással olvassák és tegyék magukévá. Ha ezt nem teszik, továbbra is manipulálhatóvá válnak.

Budapest, 2009. március 4.

Reiner Péter
A Magyar Gárda
Pártoló tagja

Kenessey Csaba
FÚSZ újságíró
az MVSZ elnökségi tagja
.