A globalista demokrácia bűnei II

Újra és újra
Abu Ghraib
támad-lerohan

álmomban
bezárul mögöttem a nagy vastag vak kapu
óriási dörrenéssel
lebegek a fluoreszkáló zöldes félhomályban
egyik folyosón át
a másikba be és tovább
tovább egyre mélyebbre
körülvesz átölel
kiáltások sikolyok hörgések
halk ima mondatok hangos sírás hangos, mint a dühös víz mikor
dübörög a hegyről átölel az izzadtságban a sok hang
és csak úszom tovább
átölelve testvéreim szenvedésétől

félig megőrülök
mire felébredek
és sírva köszönöm meg
az új napot

Al hamdulillah
Al hamdulillah

Rég volt...
Minek vakarni,
kifakad megint a be nem gyógyult seb és folyik szét megint
az undorító genny
Minek, ember, minek újra és újra elővenni azt mit tudjuk rossz sőt gonosz
volt de már csak volt

Minek a függöny fel
minek a lepedő el a rothadó bűzős igazság föléről
maradjon csak úgy csöndben letakarva és sötétben
ne mozdítsa meg senki
ne nyúljon hozzá senki
majd elfelejtik majd a dalok is elhalkulnak a papírra vetett
szavak fakulnak eltűnnek
majd újra csönd lesz
a jóságos
kit érdekel egy pár már elporladt hulla
vagy az öngyilkosságba menekült agyonkínzott emberroncs
a meggyalázót
himbálódzik a kötelén
rothadnak belei maró méregtől
fullad bele szégyen-könnyeibe
döglik bele csak egyszerűen a közönybe
nincs aki simogassa
nincs aki szóljon hozzá Testvér tarts ki,
szeretünk, Te vagy a jó, ők a gonoszak!

Szégyen! és ezerszer Szégyen!

Egyedül maradt
(maradtak mind
ők
kik mi vagyunk
mi mi mi mi
te sem maradsz ki!)

beteríti a világ közös visszataszító bűne
és neki az ez egyszer legyőzöttnek
már más nem kell
csak a Legkegyelmesebb
a Megbocsátó
pillantása

Minek vakarni,
kifakad megint a be nem gyógyult seb és folyik szét megint
az undorító genny
Minek, ember, minek újra és újra elővenni azt mi tudunk rossz sőt gonosz
volt de már csak volt
Minek újra és újra írni, beszélni kiabálni, sikoltozni?

Fáj már füled?
Vérzik szemed?
Most már te sem bírsz elaludni?

azért.

(mondom és mondom és mondom
magamban magamnak
szüntelen untalan
a bosszú és a büntetés
az Ő dolga…insallah!)

A globálista demokrácia bűnei I

Megbolondult a világ - El triunfo de la demencia

Egyszer már írtam "erről".
Írás előtt, a képek előtt dühömben-tehetetlenségemben elhánytam magam.
Majd írás közben véresre rágtam az öklöm.
Senki nem reagált a nem éppen szívderítő
– nem - süt -a-nap-de- nem - szép- tavaszunk -van írásomra.
Pedig megszoktam, hogy vagy így vagy úgy, de mindig valaki mond valamit.
Ehelyett akkor MINDENKI szégyenlősen hallgatott...
A disznóság azóta is folyik, és nő a dühöm.
Guantanamo
bűze átkelt az óceánon és beborítja az álmainkat...
Már semmilyen tavasz nem lesz olyan, mint azelőtt...
Már semmilyen álmunk.. sehogyan.. semmi..

Abu Ghraib árnyai, az alvadt vér, vizelet, fekália keverék szagát érzem a papíron.
Elrohad hervadtan, aszalt–fonnyadt, minden versem…
minden betű, majd a szavak éktelen halál illatú sebekké válnak az elázott papíron.
És nézem a képeket, untalan, és nem tudom levenni a szemem, és nem tudom becsukni a szemem, és nem fordíthatom el a fejem…nem bírom!

És nő a dühöm.
És nő a dühöm.
Kimegyek az udvarra friss levegőért.

Könyörgöm, büntesse a bűnöst az Isten.
Tegye azt Ő.
Ne vegye el eszünket a bosszú angyala.

Visszajövök és nézem Fernando Botero* újsütetű képeit.
Sírok.
A botrány képeken annak idején hánytam és dühös voltam.
Most sírok.
Allah legyen kegyelmes hozzájuk és hozzánk.

(Shocking pictures have come to light revealing the extent of prisoner abuse at Abu Ghraib - and it's much worse than anyone imaged.The photos depict new incidents of homicide, torture and sexual humiliation and indicate a broader pattern of abuse than was previously understood. "We now know there was systemic and widespread abuse", states ACLU lawyer Amrit Singh. She hopes the photos release will lead to a proper inquiry - Youtube)

Waterboarding

Abu Ghraib

Cinco Idiomas (Guantanamo)

(*Fernando Botero es un pintor, escultor y dibujante colombiano nacido el 19 de abril de 1932 en Medellín, (Antioquia)