.png)
No comment.
Görbicz Anitától, aki sokakkal ellentétben nem szeret dicsekedni – a Nemzeti Sport újfent azt firtatta, miért nem dicsekszik, mert volna mire.
Görbicz Anita sokadszor elmondta, nem kenyere a kérkedés. Rossz előérzete volt az embernek.
Aztán eljött az igazság órája, az igazság napjai, elkezdődtek a játékok.
Nemcsik Zsolt kardvívó csak az aranyat tudta elképzelni, de 18. lett.
Nemzeti Sportban/NS/ Kulcsár Krisztián párbajtőröző így: - Azt mondják a kívülállók, akik persze értenek is hozzá, hogy az olimpiai versenyformát nekem találták ki. Ő is 18. lett. Pedig azt is mondta: a rutin és a motivációs többlet is a mi oldalunkon van. A csapatverseny később még csúnyábbra sikeredett. Szembesítés: - Hogy is van ez a rutin és motivációs többlet?
NS: Régen vágott neki honfitársunk olyan eséllyel, mint amilyennel a Vasas teniszezője indul
Pekingbe. Szávayról azt írták, ha csak 3 meccset nyer, már pontszerző. Szávay: - Szeretnék érmet szerezni. Úgy érzem, a játékomban benne van egy sikeres szereplés lehetősége. Egy meccs volt és vége lett a szereplésének. A kínai szaladt a labda után, Szávay nem annyira. 2 nappal a vesztes mérkőzés után a következő reklám ment a TV-ben: Szávai a magyar tenisz legfénylőbb csillaga. Kissé disszonáns ez így.
Némi gyógyír: Cseh Laci megkezdte az éremszerzést.
Káté Gyula úgy bokszolt az első meccsen, mintha kezdő volna, pedig „aranyesélyes” volt.
Mikor 3 vívónőnk 15:5-re, 15:4-re, 15:3-ra kikapott, a kommentátor odáig ragadtatta magát:
- Olyan kicsi az ellenfél, hogy nem lehet megszúrni. Később mások megtudták szúrni.
Az evezősök is elsők akartak lenni, aztán a reményfutamban is hátul végeztek. Végül nem az A, nem a B, hanem a C döntőben lettek másodikok. Hirling Zsolt azt írta a hírportáljában:
- Szeretnénk kitombolni magunkat a pályán. Véleményünk: Evezni kellett volna, tombolni a
Gyurcsány is tud. Egy interjúban azt mondták a fiúk, hogy túledzették magukat az Olimpia előtt. Röhej. Pár éve a focistákról hallottunk ilyet. A kommentátor 3 napon át döngölte belénk: - Higgyék el, ezek a fiúk többet tudnak És lassan mondta, hogy mindenki megértse.
Ugye ismerős, „Gyurcsányizmussal” be a sport kellős közepébe. Elkúrtuk, de jól vagyunk, jobb bárkinél. Mint az EU-ban, beeveztünk az elejéről a végébe.
Judósaink szereplése is siralmas, pedig azok is tele voltak „éremesélyesekkel”.
Egy ökölvívónk mérkőzésén, ahol az ellenfél 7: 0-ra vezetett, a szünetben az edző/Öcsi bácsi/
azt tanácsolta,csak ha biztos, akkor üss. A bokszoló kiment és táncolt. Aztán addig várta az alkalmat, míg vége lett a mérkőzésnek. Táncolni a Gyurcsány is tud, azért kár volt odamenni.
Még csak a 4. napnál tartottunk, de az 5 karikára ugró puma, csak ázott verébként rázogatta szárnyait.
5. nap – Cseh Laci megint remekelt. Ó más kategória. Nem a szemfényvesztés, nem a mismásolás esete.
Kieset a másik nagy bokszolónk, Bedák Pál is. Az „aranyesélyes”.
Bodrogi László lassan szokott kezdeni, azután szokott gyors lenni – így a kommentátor. Most
az elején is lassú volt, meg a végén is. Bronzérmet vártak tőle, 27. lett. Amikor a szervezők a 17. helyről indították, megsértődött. Nagyjából így taksálták az erőviszonyokat. A kommentátor rátett még egy lapáttal: ez a pálya nem igazán fekszik neki. Sok szurkolónak se fekszik az ilyen kommentálás. Elmégy Te a …..ba.
Aztán megkegyelmezett a magyaroknak az ő Istenük. A vívócsapat 17. tagja bronzérmet szerzett. Mincza Ildikó, gratulálunk. Még ezen a napon a kézis lányok szívet-lelket gyönyörködtetve, legyőzték a németeket, a „fölesküdött” bírókkal együtt. Végre az akaraterő, amiről a sportnak szólnia kell.
Lőrincz Tamás birkózónktól többet vártunk. Nem volt aktív. A róla festett kép és nyilatkozatai nem voltak szinkronban a teljesítményével. Azt ígérte, Pekingben marad érem nélkül. Úgy látszik erőszakkal hazahozták Jól tették. A nap híréhez tartozott – Gyurcsány bejelentette, kimegy Pekingbe. Egy ismerős rögtön megjegyezte: a gyenge szereplést megfejeli még egy kis pluszköltséggel.
08.14. 6. nap. Fodor Zoltán birkózó, a sok „éremesélyes” után a semmiből jőve, ezüstérmet
Szerzett. Szívből gratulálunk!
Gyurta Dani médiafelhajtásban jeles és kiváló, a medencében 5. Igaly Diana, Virág Lajos,
Deák Bárdos Mihály is kiesett, ők is éremesélyesek voltak.
08.15. 7. nap. Cseh Laci harmadszor remekelt. Gratulálunk!
Volt néhány 20 – 30 – 40 közötti helyezésünk és ez a nap se hozott feltámadást. Pedig Gyurcsány már kint volt. Schmitt Pál könyörgött, rimánkodott a sportolóknak a nagyobb lelkesedésért. Egy kommentátor ismét kitett magáért. A sportlövő 39. lett, nem kedvezett neki a szeles pálya, amúgy döntőbe vártuk. Daróczi is szokott ilyen megfejtő módon szólni a kormánytevékenységről és Gyurcsány Ferencről. Itthon már folyik a világhírű magyar film forgatása. Elfújta a Szél. Producer: Gyurcsány Ferenc.
08.16. 8. nap. Kővágó 21.-ként kiesett, Máté 13.-ként kiesett. Kommentátor így: Máté, ez jó dobás! Nincs selejtezőszint, de jó! Hát annyira azért nem jó, ha szint sincs és ki is esett. Most pontszerző „esélyesek estek ki.
08.17. 41.-ek vagyunk az éremtáblázaton
08.18. 44.-ek vagyunk
08.19. 47.-ek vagyunk
08.20. 49.-ek vagyunk
08.21. 51.-ek vagyunk
REKLÁM
Egyre több tervünk valósul meg!
Van mire büszkének lennünk!
Új Magyarország. Benned van.
Van mire büszkének lennünk!
Új Magyarország. Benned van.
Ez alatt a kardcsapat betetőzte minden idők legrosszabb vívószereplését.
Pars Krisztián 4. lett kalapácsvetésben. Gratulálunk!
Sastik Mariann kapott egy elégséges osztályzatot a Nemzeti Sporttól. Akciót nem kezdeményezett, 2-szer mögéje kerültek, majd 2 vállra fektették az első menetben. Mi ebben az elégséges? Ki bírt menni a szőnyegre? Szőnyegre még Gyurcsány is ki tud menni, igaz, ott van kettős kordon.
Magyar 65. lett, 28 mp. Hátránnyal, a másik félúton feladta. Számoljunk csak! 28 perc, az kilométerenként 40 mp., 100 méterenként 4 mp.
Megcsináltuk! A hírt nem erősítették meg.
Ugyan ezen a napon Gyenesei István, utódja az egykori Gy. F. sportminiszternek – úgy nyilatkozott a TV-ben: - Megfelelően teljesít a csapat. A Kókai „egész Európa minket irigyel”
- most Pekingben úgy hangzott: „az egész világ minket irigyel”. Akik tényleg ismerik Gyurcsányt, azt mondják, azért ment ki Pekingbe, ha minden kötél szakad, kivár a végéig és föláll a dobogó legfelső fokára.
Mindig szerette a magaslatokat.
Egy 70 éves világhírű sportolónk /a nemzet sportolója/, kerek perec kijelentette – a kormányzatnak az a célja, hogy elsorvassza a magyar sportot. Ha az összetartó erők szakadozottak, már bármit meglehet tenni a néppel. Még a kvalifikációs pénzeket is akkor utalták át, amikor a sportolók már kint voltak Pekingben. Sokan a felkészülést saját erőből eszközölték.
Atlétáink 2 kivételével kiestek. A második atlétánk, aki nem esett ki, az a nyolcaddöntőben Athénban első lett – doppinggal. Pekingben utolsó – dopping nélkül. Nem rossz ez Robi! Döntőbe jutottál. Látod, lehet így is. A kommentátor szerint fantasztikus szereplés. Szerintünk tisztességes. Most már tisztességes. Van egy másik ember, aki szintén mélypontra jutott, ő politikus. Semmi áron nem akar elmozdulni a mélypontról, a bugyrok bugyrából. Nagy kár, mert az, többet szorozna és osztana, mint egy 8. helyezett atlétánk.
Öttusa. NS: Balogh Gábor a legfényesebb medáliát nézte ki magának. B.G.: - Elképesztően elszánt vagyok, cél az olimpiai bajnoki cím! Úgy érzem, a legutóbbi botlásomtól függetlenül is pályázhatom a címre. NS: Ki lesz az Olimpia magyar sztárja? B. G. : Remélem én. 26. lett.
Szép Gyurcsányi magaslat. A szöv. Kapitány Gyurcsány nyomába eredt. Közvetlenül a verseny után így nyilatkozott: Egy nagyon jó felkészülés után a gyerekek fejben is ott voltak. Csak az a lovaglás! Szerintünk nem csak a lovaglás. Minden együtt. Balogh 2 szám után12., 3 után 15., 4 után 20., 5 szám után 26. Tisztelt szöv. kap. Úr! Az igazat! Meddig akar még kapitány maradni?
Az utolsó 3 nap. Minden nap egy arany érem. Tompította a kudarcot. Vajda Attila nem dicsekedett előre, nem a fellegekben járt jól felkészült, beleadott apait-anyait, lapátolt, győzött. Szép volt. Magyarország úgy várta ezt az első aranyat – mint a messiást. Feljöttünk az éremtáblázaton a 29. helyre. A második arany C 2-ben Kovács – Janics. A harmadik a vízilabda válogatott. Ehhez jött még Kozmannék csodálatos bronzérme
és a C 4 ezüstje .Így lettünk 21-22.-ek a végelszámolásnál. A női kézi és vízilabda 4. lett.
A kézis lányok 3 fantasztikus mérkőzést vívtak. Voltak gödörben is, de föltámadtak. Igazi sportteljesítmény az övék. Gratulálunk! Gratulálunk mindannyiuknak!. Sajnos a női öttusa lemásolta a férfiak produkcióját. Vörös 20., Gyenesei a 24. Itt is csak az illúziót keltették előre, minden alap nélkül.
Néhány zárógondolat. Az „éremesélyesség” azt sugallja, kicsit kell produkálni és csak az érem színe kérdéses. Ebbe a csapdába könnyű bele esni.
Vajda Attila és Cseh László messze kiemelkedett pozitív mentalitásával ebből a keretből. És persze a pólósok tudása!
A KÜZDENI TUDÁS volt ezen az olimpián. Nem a sportlétesítményeink állapota és egyéb kifogások, féligazságok.
Olyan tehetségek, mint Nemcsik, Kulcsár, Szávay, Bodrogi, Balogh, Varga-Hirling és még mások nem mutatták föl a küzdeni tudást, nem lettek sikeresek. Ilyen hozzáállással soha nem is lesznek azok egy olimpián. Amilyen a morális szint, olyan a versenyzés.
Nem a közvéleménynek volt túlzott elvárása, hanem a tehetséges versenyzőknek maradt adóssága.
A sportból jól élő vezetők rég óta tehetetlenek és tehetségtelenek. Tisztelet a kivételnek.
Szájhősnek ott van egy híres/hírhedt/ politikus. Húzza-húzza, mint a sportvezetők, de most mégis a törülköző bedobása előtt áll.
Sportnemzet voltunk nem is olyan régen, ahhoz képest túl sok olyan versenyző van, akiket úgy lehet jellemezni – „kimentek és haza jöttek”
Egy kérdés is fölvetődik. Száműzték a doppingot, és nem megy??
Ki van adva az olimpikonoknak a nyilatkozási szabály – Nem olyan rossz ez a szereplés. Csak annyit teszünk hozzá: Hát nem, nem mintha 2-szer olyan rossz volna.
Végül engedjenek meg 3 nagyon személyes észrevételt. Az első – Vajda Attilát tartottam a legesélyesebb egyéni versenyzőnek Beigazolódott. Sajnos, hogy egyéniben más nem tudott nyerni. A második – Van egy vízióm. Nagyon csúnya vízió. Sose valósuljon meg! Ha gyökeresen nem változik az alap és felépítmény, valamint az olimpiai szellem /tehát minden/, akkor egy-két ciklus múlva csak a „Gy. Leilák” fognak sportolni. Vaskos csekkfüzetekkel a zsebükben, úri passzió gyanánt mennek majd a sportcentrumokba. Mások meg kívül martadnak tehetségesen, elkülönülten. Ki fog akkor szurkolni?
Ki kellene törni a mostani posványból. Mind a sport, mind a társadalom érdekében.
A harmadik – A sport végül is játék. Olimpián komoly játék. És még így is, minden éremnél, minden olimpiai pontnál többet ér az igazi szurkolónak, amikor szól a rigmus:
Játszik a csapat!
