2008. június 14., szombat

Avanti Ragazzi di Buda...

Avanti Ragazzi di Pest



(Olaszul)
(magyar fordítást lásd lentebb)

Avanti ragazzi di Buda
avanti ragazzi di Pest
studenti, braccianti, operai,
il sole non sorge più ad Est.
Abbiamo vegliato una notte
la notte dei cento e più mesi
sognando quei giorni d'ottobre,
quest'alba dei giovan'ungheresi.

Ricordo che avevi un moschetto
su portalo in piazza, ti aspetto,
nascosta tra i libri di scuola
anch'io porterò una pistola.

Sei giorni e sei notti di gloria
durò questa nostra vittoria
ma al settimo sono arrivati
i russi con i carri armati.

I carri ci schiaccian le ossa,
nessuno ci viene in aiuto
il mondo è rimasto a guardare
sull'orlo della fossa seduto.

Ragazza non dirlo a mia madre
non dirle che muoio stasera
ma dille che sto su in montagna
e che tornerò a primavera

Compagni noi siam condannati,
sconfitta è la rivoluzione
fra poco saremo bendati
e messi davanti al plotone

Compagno il plotone già avanza,
già cadono il primo e il secondo
finita è la nostra vacanza,
sepolto l'onore del mondo

Compagno riponi il fucile
torneranno a cantare le fonti
quel giorno serrate le file
e noi torneremo dai monti

Avanti ragazzi di Buda,
avanti ragazzi di Pest
studenti, braccianti e operai,
il sole non sorge più all'Est.

--------------------------------------
(Magyarul)

Előre budai srácok
előre pesti srácok
diákok, földművesek, munkások,
a nap nem kel fel többé keleten.

Száz éjszakát virrasztottunk át
és hónapokon át álmodtunk
azokról az októberi napokról,
a magyar fiatalok hajnaláról.

Emlékszem volt egy puskád,
lehoztad a térre, vártam rád,
a tankönyveim közé rejtve
én is hozok egy pisztolyt.

Hat dicsőséges nap és hat dicsőséges éjszaka
a győzelmünk idején
de a hetedik nap megérkeztek
az oroszok a harckocsikkal.

A tankok összetörték a csontokat,
senki nem hozott segítséget
a világ csak figyelt
az árok szélén ülve.

Leány, ne mondd el édesanyámnak
ne mondd el neki, hogy ma este meghalok
de mondd neki, hogy a hegyekben vagyok
és hogy tavasszal visszatérek.

A bajtársaimmal elítéltek vagyunk,
elveszett a forradalmunk,
nemsokára megkötöznek
és a kivégzőosztag elé állítanak minket.

A bajtársaim már az osztag előtt állnak,
elesik az első, a második,
végetért a szabadságunk
eltemetve a világ becsülete.

A bajtársak elrejtik a fegyvereket
majd visszatérnek énekelve az indulókat,
azon a napon, amikor felsorakozunk,
és visszatérünk a hegyekből.

Előre budai srácok
előre pesti srácok
diákok, földművesek, munkások,
a nap nem kel fel többé keleten.

Antiszemita Fesztivál

Kattints a képekre a nagyításért!

Antiszemita Büszkeség Napja



Figyelem!: Fenti plakátot csak tájékoztatásul tettem ki, hogy olvasóim is tudják, ilyen is van...
Egyébként gondolom mindenki tudja, hogy én,
amúgy, mennyire szeretem őket...
Kérem, ha valaki megtudná, hol rendezik az Antiszemita Fesztivált, tájékoztasson!
Szép és nyugodt hétvégét Mindenkinek!

Kép mára

Nem! a Lisszaboni EU-s "alkotmányra"

2008. június 13., péntek

Németh Zsolt (fidesz) és a "palesztin erőszak"


Németh Zsolt a megszállt Palesztinában

"Németh Zsolt szavai szerint Izraelben és Magyarországon egyaránt biztatónak tartják a kibontakozni látszó izraeli-szíriai békefolyamatot, és nagy reményeket fűznek az (izraeli-palesztin megbékélést szolgáló) annapolisi folyamat folytatódásához, még akkor is, ha az amerikai elnökválasztási kampány és az Izrael elleni palesztin erőszak felerősödése miatt némileg lelassulhat a folyamat."

Ha a fentieknek egyetlen mondatát is elhiszi Németh Zsolt, sokkal butább mint ahogy azt eddig fel lehetett mérni. Különösen tetszik nekem a "palesztin erőszak" miközben a zsidók szisztematikusan nyírják ki a gázai koncentrációs tábor nyomorultjait. Vajon mit keresett IGAZÁBÓL ismét a Fidesz patkányföldön?

É.

Akár én is kérdezhetném... És kérdezem is: Mit keresett N.Zsolt a megszállt Palesztinában?
Milyen "palesztin erőszak"-ról beszél?
Szégyen, gyalázat!

Ír NEM! Gyönyörű ez a péntek 13!

Viva EIRE! Éljen Írország!
Írorszag, az egyetlen EU-s ország ahol a népre bízták a döntést, mi legyen a sorsa az un. "európai alkotmány"-nak, és az ír nép, a szabad ír nemzet, szabad akaratából NEMET mondott az Egybesült Európai Köztársaságok Szövetségének!

Az ír referendum hivatalos eredménye szerint az írek többsége nemmel szavazott, vagyis elutasította a lisszaboni szerződést.

Írországban megbukott az unió reformszerződése -így a címe a csonka-pocsolya (magyarországi ) híradásoknak. Röhögnöm kell: nem Írországban megbukott, hanem ez az "európa" bukott meg, az egyetlen országban ahol népszavazásra bocsátották a tervezett alaptörvényt! És a következmények beláthatatlanok, mert így -az előzetes megállapodások értelmében- nem lehet bevezetni, az "európai alkotmányt" sehol.
Köszönjük Írország! Köszönjük a szabadságot!
Most rajtunk a sor!

I Miss Communism - Hiányzik a kommunizmus

Figyelem!
Csak egy előadás Londonban!
Angliába szakadt -angolul jól beszélő- magyar értelmiségieknek és proletároknak egyaránt ajánlom:
Kattints a képre!

www.imisscommunism.com
www.imcproductions.us

Linkek az "esztergomi gyújtogató" bejegyzésemhez

Érdekes linkek, izgalmas szövegek
itt az egyik:

"2006. 12. 05. 03:44 Pierre70 (5)
Hírek:
Perza Renatót,a Magyar országgyűlés protokoll szakértőjét kitüntették, 2005. december 8-án , a Szudánba küldött delegáció kitűnő vezetéséért.Az ott elért rendkívül sikeres tárgyalási eredményekért. Kitüntetését személyesen Sólyom László Köztársasági Elnök nyújtotta át Perza Úrnak.
(2006.január 18)
Forrás: origo"

http://lapforum.lap.hu/topic.php?id=16420267
http://lapforum.lap.hu/topic.php?id=14620568

Ottlik Károly ajánlása, egy konferenciára, amelyben Perza Rénátó a "munkatársa"-ként szerepel
http://www.bkik.hu

Pár mai link kiegészítő információkkal:
http://zoom.hu/szirena/gyujtogato-parlamenti-belepovel
http://hvg.hu/itthon/20080612_esztergom_gyujtogatas_nyomozas.aspx

Népszabadság cikk Ottlik Károlyról
http://nol.hu/cikk/393300/

Ottlik Károly
http://www.valasztas.hu/ve/j51/j51-iwaaIkjGMBKvMiwmi2so1sXgro.htm

Madarat tolláról...

Egy protokollszakértővel szembeni behajthatatlan követelés

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó és az Ottlik Károly szakértő által képviselt Protokoll 96 Kft., mint megrendelő között 1995. évben vállalkozási szerződés jött létre a megrendelő Protokoll c. könyvének nyomdai előállítására. A Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája a munkát elvégezte, a Protokoll 96 Kft. azonban a 24 millió Ft összegű ellenértéket – elszámolási és minőségi kifogásokra hivatkozva – egyáltalán nem fizette meg. A felek közötti vita megegyezés hiányában a bíróság elé került.

A Fővárosi Bíróság – 1999. november 23-án hozott – jogerős ítéletében szakértői vélemény alapján a Közlönykiadó követelését 70 %-ban (17 millió Ft) megalapozottnak ítélte, azonban cégünk jogos igényét érvényesíteni már nem tudta, tekintettel arra, hogy a megrendelő a cégbíróságon bejelentett címen nem volt elérhető.

A kialakult helyzetben – mivel a megrendelő székhelye, illetve bankszámlaszáma ismeretlen volt – a Közlönykiadó 2002. tavaszán fenti követelése behajthatatlanná minősítésére és leírására kényszerült.

Ha a követelés már nem is, de a kérdés fennmaradt: nem kellene-e a protokollszakértőt tovább képezni például viselkedéskultúrából? Esetleg olyan általános dolgokról, mint például, ha dolgoztat valakivel és azt nem ajándékba kapja, akkor a munka ellenértékét meg kell fizetni? (Feltéve persze, ha a szakértőt egyáltalán meg lehet találni valahol.)

Az esztergomi gyújtogató és ami mögötte lehet

Rózsa-Flores Eduardo
Az esztergomi gyújtogatás, a gyújtogató, ami mögötte van, vagy nincs…

Ez év januárjában valakitől hallottam, aki lelkendezve újságolta, hogy megalakult egy új párt, a Magyar Demokratikus Unió Párt, amely a harmadik erő politikáját kívánja meghirdetni Magyarországon, "ápolja a hagyományokat de nem gátja a haladásnak..." Elmondta, hogy a nagyoktól akarnak szavazatokat elvenni mind balról, mind pedig jobbról. Az illető közölte, hogy a pártfeladatokért kapott fizetés, szolgálati autó, laptop és telefon hitelt adott annak, hogy komoly pénzügyi háttérrel rendelkezik az új párt. A "szociálisan érzékeny emberektől" kapott támogatás állítólag Izraelből érkezik száz milló ft-os nagyságrendben. A források egy részét a létminimum alatt élők segélyezésére fordítják, élelmiszer csomagokat osztanak szét a leendő szavazóknak. Ez az egész, véletlenül nagyon emlékeztet a Tisztelet Társasága, a Centrum Párt, vagy az MDF által betöltött szerepre.
A találkozást követően rákerestem a honlapjukra (www.mdu.5mp.eu), ami akkor még működött. A tisztségviselőket szintén végigböngésztem és több esetben MSZP-s, NBH-s kapcsolatokat lehetett felfedezni. Többek között rátaláltam Perza Renatóra, aki annak idején feltűnt a Kisgazda Párt, és a Magyar Iszlám Közösség körül is (NBH-s feladattal?).

Perza iwiw lapja: http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9141959 ; a képek között Veres Jánossal is együtt látható.
Iwiw-es bemutatkozó szövege:
„31 éves vagyok, 2001 óta az országgyűlés tagja. Szakterületeim: Delegáció fogadás, Iszlám országok, biztonságtechnika. 2002 óta a MN V.kerületi parancsnoka vagyok alezredesi rendfokozattal (belbiztonsági tag). Továbbá tagja vagyok az IAA-nek. 2004-ben a Rendészeti Szervek Kiképző Központján oktattam.

Tanulmányaimat 2001-ben ideiglenesen abbahagytam, de régóta célom, hogy egy számomra roppant érdekes és hasznos tudományt sajátítsak el, ezért jelenleg első éves hallgató vagyok pszichológia szakon.

honlapom: http://perzarenato.5mp.eu

Nézegettem az ismeröseit az iwiw-ben, csak egy párát közülük:

Demszky Gábor
Kóka János
Chechen wolves (Csecsen farkasok)
Kökény Mihály (Misi)
ORFK RSZKK Büfé és Étterem
ORFK RSZKK Gépjármű-vezetéstechnikai Alosztály

Magyarok Nyilai…. Pardon, tévedtem, az nincs ott

Saját honlapján (http://perzarenato.5mp.eu/web.php?a=perzarenato) lobbistaként tünteti fel magát, gondolom ha kell támogatást gyűjt, vagy gyújtogat mint Esztergomban

Képviselőnek adta ki magát a nyakon lőtt gyújtogató

Nyakon lőtte az egyik kommandós P. Renátót a rajtaütés során.

A férfit, aki azt állítja magáról, hogy iszlámszakértő és hogy a Független Kisgazdapárt országos központjának biztonsági és protokollfőnöke volt, az esztergomi polgármester elleni Molotov-koktélos akciók egyik gyanúsítottjaként vették őrizetben. A Blikk szerint P. Renátó a kisgazdáktól valóban kapott parlamenti belépőt, de Torgyán József nem emlékszik rá.

A kórházban veszik őrizetbe P. Renátót, aki a Készenléti Rendőrség terrorelhárító csoportjának elfogó akciójában sérült meg a nyakán. P. Renátót és három társát gyanúsítja a rendőrség azzal, hogy egy helyi vállalkozó megbízásából áprilisban Molotov-koktélokkal felgyújtották Meggyes Tamás esztergomi polgármester autóját és házát.

A végrehajtó vagy szervező P. Renátót kedden Dunaharasztiban kapták el, de az egyik kommandós véletlenül nyakon lőtte őt. A lövedék csak súrolta a nyakán a bőrt, de a rendőr ellen foglalkozáskörében elkövetett veszélyeztetés miatt eljárás indult.

A Blikk szerint P. Renátó saját honlapján azt állítja magáról, hogy 2001-től az Országgyűlés tagja, valamint hogy 2001-2003 között a Független Kisgazdapárt országos központjának biztonsági és protokollfőnöke, 2003-2004 között a Honvédelmi Minisztérium parlamenti szakértője, 2004-2007 között pedig az Országgyűlés egyik protokoll szakértőjének közvetlen munkatársa volt. Az önéletrajz szerint 2005-től a Magyar Iszlám Közösség kormánykapcsolatokért felelős vezetőjeként, 2005 decemberében Szudánban pedig delegációvezetőként tevékenykedett.

A Blikk kérdésére a Magyar Iszlám Közösség elnöke, Bolek Zoltán elmondta, P. Renátót 2002-ben kizárták, miután egy fénymásolóval nem tudott elszámolni. - Amikor Szudánban jártunk, mondták a helyi partnerek, hogy már volt kint náluk egy magyar országgyűlési képviselő. Kiderült, P. Renátó volt az, és parlamenti belépővel igazolta magát. Oroszul és angolul folyékonyan beszél, arabul is tud valamicskét.

Gyakorta emlegette a kisgazdákat, akiknek, állítása szerint biztonsági főnöke volt. Torgyán Józsefnek, az FKGP egykori elnökének nem mondott semmit P. Renátó neve. - Egyáltalán nem ismerős ez a név - mondta a lapnak Torgyán. - Több mint százezer tagja volt a kisgazda pártnak, és több százezer emberrel fényképezkedtem.

A parlament sajtóosztályán azt mondták, hogy ilyen nevű ember nem dolgozott az Országgyűlésben, kiváltképp a protokoll főosztályon, ám hatósági forrásból kiderült, P. Renátónak valóban volt parlamenti belépője a kisgazdáktól. A HM-nek soha nem volt szakértője. Sem a protokoll, sem a biztonsági szakmában nem hallottak róla. A titokzatos embert ma a kórházi ágyán várhatóan letartóztatja a bíróság, mint ahogy három rendőrségi fogdában lévő társát is.

Index.hu

(http://index.hu/politika/bulvar/renatope06/ )

Módfelett érdekes az, hogy az index kihagyta a lajstromból a Perza-Veres János közös képet…lehet, Veres ártatlan…hogy kik nem állnak oda pózolni ártatlan magyar politikusok mellé..

2008. első félévében egyre több helyen jelent meg az MDU a híradásokban, vagy jelentett meg közleményeket, felhívásokat:

MTI: http://ots.mti.hu/news.asp?view=2&newsid=48003 ; http://ots.mti.hu/news.asp?view=2&newsid=48695 (Felhívás 2008. március 9-én: Ne menjenek el szavazni!)

Népszava: "MDU: konzervativizmus a haladásért"
http://www.nepszava.hu
(az oldal közepe felé található a cikk)

Stop.hu: http://www.stop.hu/

A megszűnt honlap helyetti új honlap lehetséges domain címe: mdu.hu. A domain regisztráció a kód beütése után itt található.

A honlap mára megszűnt, a jelszavukra azonban emlékszem:"Nem ígérünk, hanem teszünk, együtt-egymásért" A vége ugye ismerős?
Harmadik vonalbeli fantáziátlan, tehetségtelen komcsi ütődöttek…

Mindezek után csak pár kérdés, jogos felvetés marad:

Lehet, a terror-elhárító rendőrök nem tudták, hogy nem kell, nem szabad elfogni az Esztergomi gyújtogatót?
Talán mégiscsak érdemes odafigyelni az "MDU"-ra? ...nem lehet véletlen kapcsolatuk Perza Renatoval…
És ki tudja, nincs e valamiféle kapcsolat a Molotov-koktélos nevetséges –esetleg- önmerényletekkel…az MSZP bizonyos köreik talán többet tudhatnák erről.

Egyszer, majd, megkérdezzük őket… a bíróság előtt.


Ég a város, ég a ház is...nem is egy ház, hanem
száz is...
Ég az ország lassan...
Nem égő gyerekek, ott a másik grundból?

Az Esztergomi polgármester felgyújtott épülő háza


Frissítés!

A kamu párt
(izraeli pénzből, mszp-s közvetítéssel?)
és a gyújtogató
A Magyar Demokratikus Unió Párt elnöksége
Perza Renátó a bal-szélén

Perza Renátó és a Magyar Demokratikus Unió Párt elnöke
Urbán-Szabó László

Stop The War on Iran...


Tuesday, June 10, 2008, 7:35 am [EST]

Thank you, Eduardo Rózsa Flores (crnelflores@yahoo.com), for participating in the campaign to

STOP THE WAR ON IRAN BEFORE IT STARTS!

StopWarOnIran.org needs your help! Please consider contributing to our important campaign. You can contribute online at:

http://www.stopwaroniran.org/donate.shtml

Jó hír: Népszerű a blog!


Bekerültünk a Magyar Linkparkba!

Linkpark - Magyar Történelem
Magyarság tudat blokkba

Link:
http://magyartortenelem.linkpark.hu/

Levél egy olvasónktól:

Na látod, népszerű a blog, többet ér a közönség, minden díjnál.
Egyébként hihetetlenül sokan látogatták meg, közel 10 ezer látogató ilyen rövid idő alatt nem semmi :) Tanulmányaim szerint is, ez egész jó statisztika.
Gratulálok , hogy bekerültél a magyar történelem linkparkjába is :)
Később jó lesz a Prima Primissa díj jelölésénél...
Csak így tovább...
Csók.
X

Üzenet mára

Az elszabadult országgyűlés...

Akkor most mi is történik itt tulajdonképpen?
Megdöbbentő dolgok történnek a törvényalkotásban,

miközben senki nem figyel oda.

Egy, az 1848-as 12 követelésből:

"A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk."

H5853.sz. országgyűlési határozat..... Magyarországra települő külföldi fegyveres erők állomásozásának engedélyezéséről. A hivatalos forrásból a határozat szövege itt megtalálható.
Wittner Márián kívül az egész bagázs megszavazta.
Aki teheti, közölje a törvényt!- vagy hívja fel rá a figyelmet!
http://www.mkogy.hu/irom/05852/05852-0001.pdf

73/2008. (VI. 10.) OGY határozat
a Stratégiai Légiszállítási Képesség programmal kapcsolatban Magyarországra települő külföldi fegyveres erők állomásozásának engedélyezéséről


Az Országgyűlési határozat szövege:

73/2008. (VI. 10.) OGY határozat


a Stratégiai Légiszállítási Képesség programmal kapcsolatban Magyarországra települő külföldi fegyveres erők állomásozásának engedélyezéséről

Az Országgyűlés

figyelemmel a Kormány a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezet (NAMO) létrehozásáról és a stratégiai légiszállítási képességgel kapcsolatos kormányzati döntésekről szóló 2109/2007. (VI. 15.) Korm. határozatára, amelyben lehetővé tette a pápai katonai repülőtér hivatalos felajánlását a Stratégiai Légiszállítási Képesség és az azt működtető többnemzeti alakulat települési bázisának, valamint egyetértett a magyarországi település elfogadása esetén a gépek magyar állami légijármű nyilvántartásba vételének felajánlásával;

figyelemmel a Stratégiai Légiszállítási Képességben részt vevő államok döntésére a légiszállítási képesség, - ideértve az eszközök és a többnemzeti alakulat - Magyarországra telepítéséről;

figyelemmel a Stratégiai Légiszállítási Képességről szóló többoldalú Egyetértési Megállapodásnak a Kormány által történt elfogadására, valamint annak a részt vevő államok általi elfogadásának folyamatára, valamint, hogy ezen Egyetértési Megállapodás hatálybalépésével jön létre a Stratégiai Légiszállítási Képességet biztosító repülőgépek tevékenységét szervező Nehéz Légiszállító Ezred;

az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontjában meghatározott jogkörében eljárva:

1. engedélyezi a Stratégiai Légiszállítási Képességben részt vevő államok fegyveres erőinek ezen tevékenységben részt vevő alakulatai és személyi állománya részére, hogy a Magyar Köztársaság területén állomásozzanak.

2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

2008. június 12., csütörtök

Nemzeti Anarchizmus blog


A lugano-i tanulmány

Teljes anyag itt olvasható: (kattints a linkre!)

http://national-anarchism.blogspot.com/

Szomorú Besztercei tűz



Cristian Tarnovan fotói

Lángokba borult, majd összeomlott a besztercei evangélikus templom tetőszerkezete

Vizsgálják a tűz kirobbanásának az okát
KISS OLIVÉR

A Realitatea Tv weboldalán található felvétel a lángokban álló templomtoronyról az esti órákban készült
A Realitatea hírtelevízió szerint az est folyamán porrá égett, és összedőlt a besztercei evangélikus templom renoválás alatt levő tetőszerkezete.

Úgy tudjuk, nagy a valószínűsége annak, hogy összeomlik a torony is, ugyanis a szakemberek szerint jelenleg nagyon rossz állapotban van.

A helyszínre érkezett tűzoltók tétlenül szemlélték a lángokat. Elmondásuk szerint nem volt megfelelő felszerelésük a 75 méter magasan levő tetőszerkezeten kiütött tűz eloltására.

Biztonsági okokból a hatóságok lezárták a környező utcákat.

Szakemberek szerint a toronyban két harang található, az egyik az 1500-as, a másik pedig az 1700-as évekből származik. Szerintük a tűz okozta hőség miatt ezek valószínűleg elolvadtak. - A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a tűz a templom más részeire is kezd kiterjedni - nyilatkozta egyikük.

A történelmi műemléknek számító, XIV. században épült templom tornya a legmagasabb Erdélyben: mintegy 75 méter, és éppen restaurálták, amikor váratlanul kigyulladt.

Jelenleg még nem lehetett tudni, a tüzet
mi okozta, és vannak-e emberáldozatok. A torony bármelyik pillanatban összeomolhat. Az illetékesek vizsgálják a tűz kirobbanásának az okát.

szabadsag.ro

Realitatea Tv - Románia
A besztercei tűzvész





2008. június 11., szerda

Rémálom

Ajánlom mindenki figyelmébe a következő blogot:
remalom. blog. hu
A rémálom okozója: a szcientológia!
Idézet a blogból:
Úgy lépett az életünkbe, mint egy tornádó. Felforgat, tönkretesz mindent, csak romokat hagy maga után. Már semmi nem lesz olyan, mint eddig volt. Hihetetlen, de ma, 2007-ben, Magyarországon ezt egyházként bejelentve, büntetlenül meg lehet tenni
Egy bejegyzés a blogból:
kapcsolatok szci módra
2007.04.14. 20:53 anafeb
Nemzetközi hírnévre teszünk szert lassan, most hallottam, hogy Koppenhágában is olvassák a blogot.Micsoda dolog ez, nektek szabad? Ez nem mókuskodás?
De ha már itt tartunk, esetleg megmutathatnátok M-nek is. Nem csak elmesélni neki, hogy a fiam most micsoda C típusú bajforrás lett. Bizonyítékot tegyetek elé, hogy miért!Megpróbálom röviden összefoglalni: ma sikerült elérni a lányt telefonon, most is csak többszöri próbálkozás után. Aztán közölte, hogy C típusú bajforrással nem beszélhet. És főképp azért nem beszélhet vele, mert a blog még mindig él, és folytatódik. Mindezt monoton, érzelmek nélküli hangon.
A tanfolyamon elakadt, megint visszaküldték az elejére, ez azt jelenti, hogy az alapképzés, amire négy-öt hetet mondtak a toborzótisztek, most, két hónap után sem ért még véget. Jó hosszú lesz, és a szüleinek azt mondta, akkor jön haza, ha elvégezte. Persze, csak látogatóba jön. (Most a "tanulói kalap"-ot tanulja, itthon se tudott haladni rajta, és a problémái ott is előjöttek. Szóval úgy tudom, hogy ez az EPFen kívül van. - anafeb fia)
A magánleveleit először a felettese olvassa, csak ezután kapja meg. A szüleivel tartja a kapcsolatot, havonta egyszer beszél velük pár percet. Szerinte ez így rendben is van. Igen, szcientológus módon rendben van. Még talán sok is... (A magánleveleit állítása szerint már CSAK a felettese olvassa, M meg se kapja. - anafeb fia)

No comment...

Azaz mégis:

a Sátán bukása

Lángokban áll a legmagasabb erdélyi templomtorony


Lángokba borult Beszterce evangélikus templomának 76 méter magas tornya.

Néhány órával ezelőtt lángokba borult a besztercei evangélikus templom tornya.
A történelmi műemléknek számító, XIV. században, 1563-ban épült templom tornya a legmagasabb Erdélyben: mintegy 76 méter. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.
A templomot és a tornyot éppen restaurálták, amikor váratlanul, utóbbi, kigyulladt.
Jelenleg még nem lehetett tudni, mi okozta a tüzet, és vannak-e emberáldozatok.
A torony bármelyik pillanatban összeomolhat.

Forrás: szabadsag.ro és a wikipédia

Üzenet mára

Részletek a Halhatatlan Harcosból



HALHATATLAN HARCOS

B. Kovács Fréda

Hazatérés - részlet

Turulfia Álmus gyűlésbe hívta mind a vezéreket...

...hazatértek immár mind a fürkészők, követek, kiket a szelek irányában küldtem ki messze földekre, idegen népek közé. Halljátok hát magatok fülével mi jelentenivalójuk van...


- Akkor mondd hát el Árpád, mit láttál Atilla földjén! - fordult megnyugodva fiához Álmus.

- Jaj! - Nyögött fel Előd későn támadt ijedtében. - Jaj, hogy küldhetted idegen népek veszélythozó közelségébe magyariak reményét?

A hadnagyok arcán is megdöbbenés látszott, vádlón néztek Álmusra még az öregek is, a fiatalok homlokát vörösre festette az indulat és Levente a gyermek, felsírt. Egyszerre elfeledte ajtónálló méltóságát.

- Magad voltál Atilla földjén! - siránkozta könnyeit nyelve. - Pedig megígérted Atya, hogy magaddal viszel! Most már sohasem látom meg a négyfolyó közét.

- Töményed élén lovagolsz be a szittyák örökébe! - nevetett rá Árpád - csak siess a növéssel. - Ki tízfű korára még sírvafakad...

- Mit féltek? - nézett körül Álmus. - Szemetekbe ne üljön a vádaskodás. Vagy megrendült már a hitetek Turulfia Álmusban? Nem mondom mindig: Álmus lelke Árpádba száll, amint elérkezett az idő, hogy letelepedjen magyariak vándornépe? Szólj hát Árpád Atilla örökéről, mit magad szemével kellett lássál, ha oda akarod vezetni népedet és birtokba akarod venni füvét, vizét, földjét.

A hadnagyok megnyugodtak, arcukról elsimult az ijedség felhője. nézték Árpádot, vállig érő fonatlan haját, babonázó nagy sárga szemét, elefántcsontszínű bőrét amint az a vérszínébe izzott, ahol játékos fényével érintette a sátorba lopakodó napfény. Szép volt Árpád. Keskeny csípőn domború mellkast, szélet vállat, hordott. Ujjatlan bőrbekecsén arany pikkelyek sokasága csillogott, versenyre kelve családfői bőrövének ékköveivel, Meztelen karján aranypánt szorította össze a dagadó izmokat. Harcos Isten lehetett ilyen, mikor győzött Ármány gonoszkodása fölött! És napról-napra inkább hasonlított Álmusra! Ha majd szög haja fehérre sápad, olyan lesz éppen, mint most atyja, bölcs és jóságos, mintha csak Öreg Isten arcát formálná itt e földön.

Tana ijedten hunyta be ismét a szemét. Nem, Árpád minden hasonlósága mellett is más, egészen más, mint Álmus! Árpád sorsa is más lesz... harc és vér..., munka és veríték... Nem a bölcs öregek csendes békéje!

De, hogy megszólalt, csengő hangjára felkapta fejét Tana, eltűnt a látomás és már nem is kívánt más sorsot Álmus fia Árpádnak: Férfi munka után, férfi halált.

- Bejártam Atilla földjét, amint parancsoltad Atyám, senki sem tudta itthon hol vadászik Árpád majd egy esztendeje? Senki sem sejtette ott, ki járja sámán ruhában szittyaföld égbenyúló hegyeit, lankás völgyeit, a Kárpi láthatatlan rengetegében a rejtett hágókat, bércek védő karéjában élő népek erősségeit. Szólhatok hát róluk néktek, hadnagyok!

Az ungrik öreg törzsfője végigsimította hószín varkocsát és megszólalt:

- A földről beszélj legelőbb Álmusfia Árpád! A földről!

- A föld, - gondolkozott el Árpád, - Isten csak jókedvében teremtett olyat. Nem rontotta még meg Ármányhoz pártolt emberi akarat. Magán viseli Boldogasszony szépítő munkáját. Füve dús, majd kötésig érő, vize édes, halakban bő, nádasaiban kurrog, kárál a madarak világa, erdeiben vadak sokasága él és ahol eke hasította fel hátát, ott zsíros feketén terül az áldott mag elé, mely hétszeres terméssel fizeti a szlávok ügyetlen munkáját is.

Ungri törzsfő arcán boldogság terült el, kezét homlokához emelte úgy mormogta:

- Az ősi föld. Az áldott föld. Fekete és zsíros...

Előd felkapta fejét. Emlékezett. Mintha megint első lován ülne. Lám Álmus is mosolyog az egykori gazdára. De folytatta Árpád, mert az ifjak teste türelmetlenül mozdult meg.

- Alig lakják az áldott földet. És akik lakják nagyobbrészt vér a vérünkből, atyánkfiai. Székelők bírják a keleti végeket. Úgy éreztem, hazaértem hozzájuk és nehezemre esett elhallgatnom előttük, ki vagyok. őrtüzek égnek bérceik ormán. Lánggal és füsttel üzennek egymásnak, mint mi. Források, egyfák tövében kéri rabonbánjuk az Isten, hogy küldje vissza nekik Csabát. Mert várják, egyre várják Atilla legkisebb fiát... hiába tudják, hogy sok emberöltő elmúlt azóta... ők csak várnak, mert megesküdött Irnák, hogy visszatér hozzájuk. Megesküdött a földre, vízre, levegőre. Így hallám tüzeik mellett. Őrzik a múltat és erdőkoszorúzta bérceiket réghalott kános és katunok után nevezik ma is. Jártam Csitki bércein, Ünőke ormán, Hargitta lejtőjén és hallám Nemere zúgását.

- Vezess hozzájuk Álmus! - hajolt Turulfia felé Huba és kérve nyújtotta jobbját Und vezér is.

- Vezetlek, - bizonygatta Álmus és Előd jobbja fogadalomként simult összekulcsolt kezükre.

- Jártam a szittyák ősi településének földjén is, - folytatta Árpád. - És ahol arany fövényét görgeti a maros, rájuk találtam. Legeltetnek most is, mint Atilla, mint Baján idejében és várják vissza a Halhatatlan Harcost. Szemük Keletre néz egyre és üzennek székelők őrzőjének: Jól vigyázzon idejében gyújtsa meg a lármafákat, hogy hírül vegyék rögvest amint fehér lován közeledik a napkeleti lovas!
- Vezess hozzájuk Árpád! - ugrott talpra Kund és Tas, Töhötöm meztelen kardja megvillant:
- Vezess Árpád, ne várjanak hiába!
Velem lesztek hadban, harcban elsők! - ígérte Árpád és Tana csillogó szemmel nézte a hadnagyok gyűlését!
De sokszor panaszkodott az öreg sámán, fájlalta magyariak urat nem tűrő vérét, maga igazát vitató kedvét. Lám, hogy öreg, ifjú megtalálta maga vezérét kortársában, mily egyakarattal hajolnak meg az ősi vér előtt.
Hirtelen állt fel Álmus. Kitárta a sátor hátlapját. Fénnyel árasztotta el a güleszt a delelőn álló nap. Arany nyilakat zúdított a hadnagyokra és elsápasztotta a szövétnek lángját. Az elkerített hátsó sátorban minden ragyogott áldó sugarától. Álmos sátrában nem állt ősök bábuja, féltett kincse, mint más sátorban. Maguk a hadnagyok is csak tudtak róla, mit őriz a Turuldomb kincses zugolya. Most felugrottak és mint egy ember oldották meg süvegüket. Álmus a hordott dombhoz lépett, megoldotta övét, balvállára vetette. Aztán felemelt karral hangos szóval fohászkodott:
- Úr Isten, aki tenyereden hordottad mindmáig népemet, hogy annyi harcban, bajban nem szakadt magja, engedd, hogy hosszas vándorútjának végéhez érjen. Engedd, hogy hazát leljenek a vándorok. Ím kihúzom kardodat, mit Lebéd szúrt be elfoglalva a földet Edfia Ügyek részére. Kihúzom én Ügyekfia Álmus és tovább vezetem népemet!
Napisten megcsókolta a napmarkolatú, holdpengéjű kardot. Két karral emelte feje fölé Álmus és térdre ereszkedtek mind a hadnagyok. Csak Tanan mormogott áldó igéket, hallgattak a hadnagyok és engedelmeskedtek Álmusnak az Ég fiának. Visszaült a tanácsasztalhoz és maga elé fektette az ősi kardot, amit még Atilla keze forgatott.
- Hírvivők hívják egybe a nemzetségfőket, Ezredek vezetői gyülekezzenek. Levente nehezen emelte meg a faragott tülköt, vörösre gyúlt ábrázata a nagy erőlködéstől, de töretlenül zúgott végig a szálláson magyari nemek egybehívó jele. Lóra lendültek a Majdnem Harcosok. Csák, Bicske, Szolnok, Bihar, Szabolcs, Torda, Doboka, Zuard, Ákos, Ete és mind a többiek nyargalvást nyargaltak nemzetségük szállásföldjére, hogy hírül vigyék:
- Vándorútra kél Álmus, a Turulfia, új gyepükre vezeti vándorok népét.


* * *
A hajlott hátú Tana átvette a fakupát, vizet öntött a gőzölgő vérbe és remegő kézzel keverte meg Isten kardjával. Aztán megrázta a véres pengét. Kelet, Nyugat, Dél és Észak felé csöppent az összekeveredett vér. Végül földanya tiszteletére loccsantott keveset a kupából és szólt:
- Tanúnak hívlak Ég, Föld, Szél és Víz! Lássátok ím magyariak szövetségét! Sorra vitte a kupát Huba, Előd, Kund, Tas, Töhötöm, Ond hadnagyokhoz és miután ittak belőle nyújtotta az immár végkép csatlakozott kabarok urainak. Ivott Aba, Bors, Ötösúr is és szólt ismét Tana:

- Ittatok egymás véréből és egyek vagytok mától fogva. Jaj nektek, ha megfeledkeztek eskütökről! Megbosszulja ivadékotokon az Ég, a Föld, a Szél, a Víz!
- Eskünk betartjuk mink és ivadékaink! - zúgták újra a hadnagyok.
Míg Álmus magja él csak ő lehet magyariak ura. Kezet ellene senki sem emelhet. Árulást eszében sem forgathat és ha megteszi, testét a föld, lelkét az ég bé ne fogadja soha! ...
Ivott Álmus fejedelem és ivott Árpád gyula. Utána az onokák le a dédig és nagy-nagy megnyugvás szállt a hadnagyok szívébe, amikor hallották kötésüket.
- Hadnagyok méltóságát tiszteletben tartom míg ragyog az Ég, táplál a Föld, szomjat olt a Víz!

* *

Keletről feléledt a hajnalhozó szél is, az őrködő nekifeszítette virrasztástól elfáradt arcát és úgy kérdezte a suhanó széltől:
Meddig Uram Isten, meddig? Itt állunk hajnaltól, hajnalig a végen - hiába. Itt álltak atyáink, itt atyáink atyáinak az atyjai is... mindig csak hiába. Meddig Uram, még meddig?
Szél zúgott a fenyők között s fehér tejszerű köd gomolygott a bércek körül... Messze, merre ellátott a szem, titokzatos pusztává varázsolta a hegyek világát. Erdőelve most titokzatos és mély volt... és végtelen... mint a nagy mongol síkság, mint maga az Örök, a Szent Gobi sivatag, ahonnan egyre csak üzenetet hozott a keleti szél:
Várjatok... és itt székeljetek...
Vörösen izzottak az ormok, az erdei Urmék behúzták ködfátylaikat. Zöld ékkőként ragyogtak fel az erdők, zöld tengerként izzott a mezőség s túl, hegyen, bércen túl felcsillant a végtelen sík sárga sávja, a lófuttató pusztaság, Atilla birtoka, hunok öröke, Isten tenyere...
- Hát soha oda le nem szállhatunk? fordult el sóhajtva az őrködő és kelet felé kémlelt újra. Teste kifeszült, mint ívben hajló íjjon az ideg. - A hajnali ködből, napsugárból lovasok bontakoztak ki, csúcsossüvegű lovasok, beláthatatlan sorban jöttek Hadúr harcosai. Mögöttük szekerek döcögtek imbolygó zászlórudakkal, jólismert kürtszó foszlányait hozta a szél és mének nyihogását. Füst kígyózott a nyitott sátornyílásokon, gyermekek hancúroztak a kerekek között, lovak hasa alatt. Sohase látott, mégis ezerszer megálmodott kép...

Az őrködő ajkán kiserkent a vér, keze remegett a kürtön, de úgy vélte csak lázálom gyötri, Ármány kápráztatja és nem mert hinni szemének, fülének míg végre, tisztán felcsillant a vezérkibitka rudján a kiterjesztett szárnyú Turul-madár!

Az őrkő ormáról zengve szállt a hazatérők dala! Erdők mélyén kihullt a fejsze a férfiak kezéből, völgyek ölén megállt a munka... a fegyverkovács a tűzben felejtette a drága acélt..., a felpattanó nyílkészítő öléből földre hullt a sok csiszolt nyílhegy... anya tépte le melléről még éhes kicsinyét..., s gyermek felejtette a játékot... hisz az őrkőn zengett a hazatérők dala! S felujjongott Erdőelve. Oromról, oromra szállt a rivalgás:

Itt van Csaba népe!!!

Rázengtek a sziklák, égnek hozsannáztak a fenyők s felriadtak a bércek:

Hazajöttek, visszatértek!

És elindultak a völgyek, Asszony, férfi, gyermek összevegyülve, kacagva, sírva futott, rohant, repült, de mindenik előtt a Rabonbán. Süvege lehullt, fehér varkocsa messze lebegett utána, kardját botnak használta most is. Lóhossznyi szökésekkel iramlott vele előre az új erőre támadt. S nőtt, áradt az ujjongó tömeg míg végre kicsordult a szorosokon..

És a hegyek lábánál találkoznak!

- Kik vagytok? Honnan jöttök? - dadogták egymás felé és ijedt-boldogan fogództak össze örökkétartó szent ölelésben, hisz megértették egymást, egy nyelven beszéltek!

- Csaba ittmaradt népei vagytok? - kérdezték azok, de felelet helyett csak újabb kérdést kaptak:

- Csaba által ígért segítség vagytok? - és lóról szállt a vezér, a fedetlenfejű agg elűtt s meghajolt büszke dereka:

- Üdvözöllek én, Árpádfia Tarhas, itt székelő népem főpapja.

Az öreg kezek végigsimogatták a páncél ezüstláncszemeit, a kard kékköves markolatát, a pajzs turul madarát; a barna selymes fürtöket, az arc merész vonásait...

- Igen... Te vagy! Rád ismerek... Így ment el egykor tőlünk Csaba ki jöttödet megígérte! Így írja le a rovás, így mesélik a regősök is! Eljöttél, mert egyek voltunk, s egyek maradunk az idők végéig. Erre vártunk keserves egyedüllétünkben hosszú századokon át.

És a meghajló főpap fehér haja érintette az őzbőr csizmákat.

- Üdv Néked Atilla-vér! Gyere, vezetlek...

Az agg kezén lépte át a szent határt az ifjú vezér, míg Erdély bércein a Hargitától Ünőkőig kigyúltak az örömtüzek, hirdették országnak-világnak:

- Csoda történt! A rég kettészakadt egynép ismét egymásra talált.

* * *

A völgybe lassan kúszott le a napfény. Körül a csúcsok már vörösen izzottak, áldó meleg remegtette a levegőeget, de lenn, a Maros kanyargó partjainál még hajnal derengett...

Új nap kezdődött a hosszú sorban, olyan mint a tegnapi, azelőtti. Legény, lány nem igen nézett fel munkájáról.

Aztán... felordított a legény! Keze elengedte a rudat, zörögve csapódott le a kolonc, ostorként pattant ki a kútból a cseber, hideg esőt permetezve legényre, leányra.

- Ott... ott... - dadogta a legény, - A lármafa!

Felsikoltott a lány is ... Még a jugur sem rántotta magára csizmáját. Ott állt egy szál ümegben..., fehérre vált arccal csak betűzte a fényben, füstben villódzó jeleket:

- Megérkezett Csaba dédje! Árpádfia Tarhos átlépte Zendirhám rabonbán szállását. Izeni: menjetek a vereckei hágóhoz, várjátok mindannyiatok urát, fejedelmét, Árpádot!

Körül lángoltak már a hegyek. Izenték a völgyek népének a valóra vált csodát: visszatért Csaba népe! És lófejők jugurja feledte méltóságát, leborult a földre és úgy zokogta:

- Áldás érte Úr Isten, hogy ezt es megengedted érnem!

Fehér mezt öltött Álmus. Papok mezét. Villásszarvú hat fehér ökröt fogtak az ungrik ősi faekéje elé. A törzsek színét aggatták szarvukra és virággal fonták át jármukat... Álmus így szólt:

- Kötöttünk vérrel szerződést, hogy együtt maradjunk és egy törzsként éljünk ezentúl. Engem választottatok fejedelmül. Bennem egyesül mindnyájatok ereje, hite, akarata. Én hát nevetekben, az egész magyari nép nevében szövetséget kötök a földdel. Evvel a földdel, mit bírtak a szittyák, hunok, avarok, amit bírni fogunk mi, míg csak magyariak maradunk. Kötöm a földet nem csak vérrel, de verítékkel is. Ősök ízje, idézlek! Íme lássátok, barázdát von Álmus! Életet vet, hogy életet arathasson. Isten, álld meg népemet, letelepülő magyariak népét. Add, hogy mindig örömmel áldozzon e földön vérrel és verítékkel, mert akkor mindig övé is marad e föld. Elindultak az ökrök, földbe akasztotta az ekét Álmus és barázdát vont barázda után. Zsírosan, feketén fordult ki a föld. Két keze keményen szorított az eke szarvát. Főpapi fehér mezét lobogtatta a szél, fehér haja ragyogott a napfényben.
Mögötte Árpád lépdelt, nyakában szeredás fedte el díszes hadúri mezét. Lépdelt és két marokkal szórta szét az életet. Vetett. Hogy jövendőre magyari harcos arathasson. És ősök ízje súgta meg tán, de minden magyari férfi, asszony, gyermek tudta: Így lesz ezentúl. Vándorlás helyett minden ősszel vetnek, hogy nyáron arathassanak míg csak fenn ragyog a égen magyariak jele, a Nap! Negyednapon hadnagyok gülészét hívta egybe Álmus, kiterítette eléjük a fehér lóbőrt, kezébe vette Bukur Tekin aranyalmáját, Nimród pajzsát, Atilla kardját és szólt:
"Nagy munka előtt állunk. Miénk kell legyen ismét a föld, mit nekünk teremtett az Isten. Testem öreg, nem engedelmeskedik lelkem parancsának. Elérkezett hát az idő, hogy átadjam hatalmamat fiamnak, Árpádnak. Harcban kiválóbb nálam. Hadisten neki adta tudását, rajtam a sor, hogy neki adjam lelkem erejét. Kérlek hát benneteket hadnagyok, emeljétek pajzsra Árpádot, a Nap fiát. És pajzsra emelték a férfit. És megújították a vérszerződés szavait: - Amíg él Árpád magzata, más fejedelmük nem lesz magyariaknak! Hárman ültek csendben a tűz körül és néma megdöbbenéssel hallgatták Álmust:
- Elérkezett az idő! Vándor népnek voltam vándor vezére. Vélem az út, a keresés vagyon összekötve. A letelepülőket magad kell vezesd Árpád. Az Isten kegyelme nem hagyott el születésem óta, most is velem van... A Látók ereje nélkül nem tudod megtartani a nagy szert. Elosztani foglalók között a földet, hogy az egésznek jó legyen és mégse légy igazságtalan az egyesekkel szemben. Nem csak fiaidnak kell biztosítsad a jövőt, de dédjeid dédjeinek is. Sokezer évvel előre veted a magot és úgy el vesd, hogy sokezer év múlva aratók is áldják neved. Azon az éjjel Turulfia Álmus átadta Halhatatlan Harcos lelkét Árpádnak. Felvágtatott a dombra! Északnak, Keletnek, Nyugatnak, Délnek vágott a szent kard, birtokba vette a földet, ameddig elér ereje, magyariak népéé az, és magyaroké is marad, amíg bírják erővel. - Mit vérrel szereztünk, vérrel és verítékkel meg is tartjuk! - csengett Árpád fogadalma és visszazúgták rá a hadak, nemzetségek, népek ...megtartjuk azt.

(B. Kovács Fréda, A Halhatatlan Harcos, Budapest 1944, Garfield 1972)


-----------------------

A mű szerzője regénynek nevezi a két kötetes írást. E mű azonban tudományos munka. Ezer és ezer rege szövődik benne színes, összefüggő egésszé. A mű évtizedes tudományos kutatás eredményét foglalja össze, melyet minden igaz magyar lelki épülésére s erőforrásul írt.

Palesztinai hétköznapok

Kép mára: Valahol Palesztinában


(Kattints a képre nagyobbításért)

Hűha! Én vagyok a mumus :)))

Tessenek reszketni...
Sajnálom, hogy csak most teszem ide ezt a linket, de most szólt valaki, hogy valakinek fáj, hogy nekem fáj, hogy tönkretették Hazámat, hogy tönkreteszik az életünket....
Szóval most, egyeseknek, úgy tűnik én vagyok a mumus, és tőlem kell félni, bár még valami reménysugár mintha volna... legalábbis ezt olvastam ki a szövegből, és a hozzászólásokból.
No mindegy. Ha valaki akarja, olvassa el. Amit engem illet, továbbra is zavarni fognak a csúztatások, mint mindig, és a kettős beszéd...
A "másik oldallal" nem tárgyalok.
Nem miattam-miattunk, szűnt meg a "kommunikáció".
A háborút -ezt a háborút biztosan- nem én, nem mi indítottuk el...
A link a népszabadság egyik blogjához:
http://kalimpa.nolblog.hu

"Kalimpa" írt nekem:

kalimpa 2008-06-11 09:08:44
Edu! csak jelzem olvastalak és jönnek a kommentek hozzám, hogy húzzak el innen Palesztinába. Erről beszéltem, többek között.
Szerinted nem vagyok elég magyar? Mond meg a társaidnak, de úgy hogy én is halljam vagy lássam a beírást szerinted magyar vagyok-e vagy nem.

Én ezt válaszoltam:

Üdv „kalimpa”, kedves öreg barátném, szép jó napot!
A válaszom, és, hogy a "tieid" is tudják, mit olvastál a blogomon:

"Hűha! Én vagyok a mumus :)))

Tessenek reszketni...
Sajnálom, hogy csak most teszem ide ezt a linket, de most szólt valaki, hogy valakinek fáj, hogy nekem fáj, hogy tönkretették Hazámat, hogy tönkreteszik az életünket....
Szóval most, egyeseknek, úgy tűnik én vagyok a mumus, és tőlem kell félni, bár még valami reménysugár mintha volna... legalábbis ezt olvastam ki a szövegből, és a hozzászólásokból.
No mindegy. Ha valaki akarja, olvassa el. Amit engem illet, továbbra is zavarni fognak a csúztatások, mint mindig, és a kettős beszéd...
A "másik oldallal" nem tárgyalok.
Nem miattam-miattunk, szűnt meg a "kommunikáció".
A háborút -ezt a háborút biztosan- nem én, nem mi indítottuk el...
Hogy ki a magyar? Igazából nem tudok erre egy egzakt választ adni, de az is lehet, csak nem akarom fárasztani magamat ezzel, csak annyit: én annak tartom magam, szeretem ezt az országot és már nagyon rég csak ide tartozom - és neki tartozom, az Magyar Nemzetnek- és nem értem kik a "tieid", vagy kik azok "enyémek", ámde sejtésem van mire gondolsz. Egy dolog biztos, én senkinek nem írtam felszólító leveleket, különösen nem nyilvánosan, hogy ha ide mész vagy oda nem mész, akkor mi és ki vagy, és hogy tedd ezt vagy azt...
Most én kérdezem: Veled mi történt?
Szerinted, ez normális, mármint, amit Te írtál?
Hívtalak egy verseskötet bemutatóra, nem jöttél, azt íród „félsz”. Mitől? Attól, hogy a "barbár" muszlim testvéreim túszul ejtenek vagy netán beléd haraptak volna?
Per pillanat, ebben a Magyarországnak nevezett helyen, félni valója csak nekünk van: a nemzeti szimbólumainkat gyalázzák, a nemzeti ünnepeinket gyalázzák, kokárdás kislányt pofoznák fel a Nemzeti Múzeum előtt - emlékszel erre? Felszólítottad a "tiédet" - bocs, ezt tőled vettem kölcsön-, hogy "Hé, fiúk: ilyet nem lehet tenni, nem illik csinálni, nem szabad!". Per pillanat - demokráciában élünk, állítólag- demonstráció jogukkal élő, magyar zászlókkal vonuló embereket agyba-főbe vernek - rahedli bírósági ítélet született már ezekben az ügyekben, tehát ezért is ne nyissunk vitát erről... És hadd ne soroljam. Magyarul, kérdés következik: akkor kinek van itt most félnivalója?
Hónapokkal ezelőtt, még a Hollan Ernői utcai bohóckodás előtt - amelyen nem vettem részt, sem "ezen" sem "azon" az oldalon (egy afrikai országba induló humanitárius akció megszervezésével voltam elfoglalva)- többször, itt, a blogodon, nekem szenteltél több beírást, ezeket most megköszönöm szépen. Én a sajátomon, ma tettem fel egyet, mert felháborítót, amit írtál.
Befejezésül, a záró bekezdés a mai beírásomból, megismétlem:
"Amit engem illet, továbbra is zavarni fognak a csúztatások, mint mindig, és a kettős beszéd...
A "másik oldallal" nem tárgyalok. Nem miattam-miattunk, szűnt meg a "kommunikáció".
A háborút -ezt a háborút biztosan- nem én, nem mi indítottuk el..."
Édesapáddal nekem semmi bajom, nem is lehet. Most is tisztelem és szeretem. A te "rohamosztagos" stílusodat nem értem és igen is zavar. És többé -ha nem foglalkozol velem, nincs szándékomban betérni a blogodba. Neked ajánlom, látogasd az enyémet, hátha tanulsz egy kicsit...
További szép napot!
Szeretettel
Eduardo
(Ja, nekem szokásom aláírni mindent amit írók, bárhol is jelenjen meg az, mert zaklatások, rendőrattak, támfás lerohanás, lovasrendőr roham, kardlapozás, gumibotozás és egyebek ellenére én nem félek!)

Kiegészítés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar és http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarok

Izraeli harckocsilövedék végzett egy palesztin kislánnyal


A Gázai övezetben meghalt egy kislány, két családtagja pedig megsebesült amikor eltalálta házukat egy izraeli harckocsilövedék.

Az izraeli hadsereg szóvivője azt mondta, tüzet nyitottak terroristákra Hán-Júnisz közelében, ahol palesztin terroristák rakétákat készültek kilőni Izraelre.

MNO

Israeli forces kill 5 Palestinians in Gaza in 2 days, including 10 year old girl PDF Print E-mail
11.06.08 - 12:33

ImageGaza / PNN – Ten year old Samira is dead. Israeli forces opened what was described by eyewitnesses as “artillery bombardment” on her family home early Wednesday.

Israeli forces have been invading the southeastern area of the Gaza Strip for weeks now. Samira’s home was in the small village of Qarara, just north of Khan Younis City.

Israeli forces also killed Ibrahim Al Masri during the same attack.

Two other family members were injured as a result of the shelling.

The Al Aqsa Brigades, the armed resistance wing affiliated with the Fateh party, claimed responsibility this morning for last nights shooting at Israeli special forces around the Erez Crossing in the northern Gaza Strip’s Beit Hanoun.

This came after yesterday’s Israeli killing of three members of the armed resistance.

The Egyptian government announced today that there is no impending major Israeli operation in the Gaza Strip, but the daily attacks are enough, in addition to the siege, to leave 1.5 million people in utter uncertainty.

As the Israeli government debated whether, or when, to launch a “full scale attack” on the Gaza Strip, Israeli forces killed three more Palestinians on Tuesday.

Palestinian medical sources reported on Tuesday that three Palestinian members of the armed resistance were killed and five others wounded, including one in critical condition, from Israeli artillery fire in eastern Gaza City yesterday.

The medical sources stated, “The Israeli military fired two missiles towards a group of Palestinians in the vicinity of the cemetery in eastern Gaza City.”

Eyewitnesses said that the Israeli artillery bombardment targeted a group of Al Qassam Brigades members, the armed resistance wing affiliated with Hamas. The hit was in Gaza’s Al Shajaiyeh neighborhood. The injured were rushed to the hospital.

The Director of Emergency and Ambulance in the Palestinian Ministry of Health, Dr. Moyain Hassanein, said that one of the wounded is in “extremely serious condition.” He also said that medical crews hurried to the scene of the bombing to extricate the injured.

Tanulságos:,,Aki erre meg nem jelen, fejét veszesse el.” Kis-Székely történelem


Egyed Ákos

A székelyek eredetéről és megtelepedéséről

A katonai szolgálat: a székely szabadság jogforrása és záloga. A székely hadszervezet a Hunyadiak koráig

A székelység középkori történetéből világosan kiderül, hogy szabadságának jogforrása és záloga a katonai szolgálat volt. Addig őrizhette meg kollektív szabadságjogait, ameddig teljesíteni tudta a hadi kötelezettségeit, illetve ameddig az államnak szüksége volt a székelyek fejenkénti általános katonáskodására. Ennek a székelység teljesen tudatában volt, ezért az egyének hadi kötelezettségének teljesítésére féltő módon vigyázott, s az ellene vétőket a legszigorúbban büntették a belső törvények, de a közösség is. A házrombolásokat és száműzetéseket, ami nem volt ritka dolog, a legtöbb esetben a katonai kötelezettségek elmulasztása váltotta ki.

A középkori Magyarország katonai szempontból három részre tagolódott: 1. a nyugati rész, azaz Magyarország, amelynek haderejét a nádor vezette; 2. a keleti rész, Erdély, amelyet a vajda igazgatott; és 3. az Erdély délkeleti csücskében kialakult Székelyföld hadereje, amely a székely ispán hatósága alatt állt. Mindhárom említett vezető egymástól független királyi tisztségviselő, királyi zászlósúr volt. Később az erdélyi vajda és a székely ispán tisztségét általában ugyanaz a személy töltötte be. A székely ispán hatásköre a Székelyföldön levő királyi várakra, valamint a régi Fehér megye idejéből fennmaradt településekre, kistérségekre nem terjedt ki.

A székely katonanépként tűnt fel a történelemben. Először 1116-ban és 1146-ban a nyugati határok mentén élő székelyek vettek részt a csehek, illetve az osztrákok elleni csatákban, de 1210-ben a szebeni ispán vezetésével az erdélyi székelyek, szászok, románok és besenyők Borill bolgár cár ellen hadakoztak. Aztán 1217-ben a II. András király által vezetett keresztes hadjáratban a magyar seregben a székely hadak is jelen voltak; 1228-ban a székely haderőt már Béla herceg bulgáriai hadjáratában találjuk. A székelyeket Szoboszló fia, Bagomér székely ispán vezette, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Szóltunk már arról is, hogy a székelyek a tatárbetöréskor is valószínűleg jelentős ellenállást tanúsítottak. Közismert adat, hogy az Aranyos mellékén megtelepült székelyek segítették IV. Lászlót a kunok elleni hód-tavi csatában. A fenti néhány adat bizonyítja azt, hogy a székelység már a megtelepedés idején is különálló hadi egységekkel vett részt különböző hadműveletekben.

A székely katonai rendszer és társadalom történetében négy eléggé elhatárolódó szakaszt különböztetünk meg, amelyek egyébként nem mindig esnek egybe a magyar történelmi korszakolással. Az első időszak a székelységnek a magyarság történetében való feltűnésével kezdődik, s nagyjából a Hunyadiak uralmáig tartott. A második szakasz ettől az 1562-es nagy felkelésig, a harmadik pedig a felkeléstől az önálló erdélyi fejedelemség fennállásáig, pontosabban a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc leveréséig számítható, míg a negyedik a Habsburg-kort ölelte fel 1848-ig.

Az első szakaszban a székelység még törzsi-nemzetségi szerveződésben élt, s haderejét a könnyűlovasság alkotta. Katonai szerepének köszönhetően a központi hatalom nem avatkozott be a belső társadalmi szerkezetébe. Az első időszak végére azonban határozott jelei mutatkoztak a nemzetségi társadalom átalakulásának s a vagyoni rétegződésnek, és létrejött a székely társadalom három rendje, a trium generum Siculorum (1339), amely a rendi differenciálódást is elősegítette, s egyben világosan jelzi a székely rendek kialakulását: a lovasokból lófőrend, a szegényebb családok tagjaiból a gyalogrend alakult, 1407-től említik a főrendet, a primorokat is. Az előkelő s a lófőrend tehetősebbjei viselték a székely nemzetségi szervezet tisztségeit, a hadnagyságot és a bíróságot. A társadalmi rétegződés már a 15. század elejére nagyobb méreteket öltött, mint általában tudott; erre vall az is, hogy 1437-ben a székelység mint nemzet (natio) vett részt a Kápolnai unióként emlegetett szövetségben a magyar nemesek és szászok mellett. A primori rend megkísérelte tőle függő helyzetbe hozni a vármegyei példa szerint a székely katonai rendeket, de a központi hatalom közbelépett, s védelmébe vette ezeket.

Említettük, hogy a székely harci alakulatokról az első adatok a 12. század első feléből valók. A Képes Krónika a csehekkel vívott 1116. évi olsavai, illetőleg az osztrákok elleni 1146-os lajtai csaták kapcsán emlékezik meg róluk, kiemelve, hogy ők az előhadat alkották. Minthogy ezt egy külföldi forrás is megerősíti, nem kételkedhetünk állításaiban. De a magyar krónikásnak azzal a becsmérlő ítéletével, hogy a székelyek és a besenyők mindkét alkalommal gyávaságból futottak meg az ellenség elől, a történettudomány nem tud egyetérteni. Kételyeit mindenekelőtt arra alapozza, hogy az Olsava melletti ütközet kapcsán Cosmas cseh krónikás dicsérőleg szólt a székelyek és a besenyők vitézségéről, márpedig ő közvetlenebb forrásból ismerhette az eseményt.

Mi lehet hát a történeti igazság? Gyávák vagy bátrak voltak a székelyek a magyar hadakkal közösen vívott csatákban?

Egyetértve Györffy György véleményével, valószínűnek tartjuk, hogy a magyar krónikás azért tévedett, mert már nem ismerte azt a nomád harcmodort, amely szerint az előcsapat egy alkalmas pillanatban abbahagyta az ellenség üldözését, és futást színlelve tőrbe csalta az ellenséget. Az említett csatákban is ez történhetett. De a Képes Krónika legjelentősebb információjának nem is a fent említett megjegyzését tartjuk, hanem azt, hogy a székelyeknek és a besenyőknek a magyar hadban elővéd szerepe ,,szokás szerinti" volt. Vagyis nem új keletű, hanem régebbi gyakorlat.

A hadrendszer

A falurendszer kialakulása után a hadszervezet a korábbi nemzetségi forma helyett a faluszervezetbe épült bele. A falvakat tízes részekre osztották eredetileg, kétségkívül katonai szempontokat követve. A falvanként egy-egy tizedből való harcosok alkották a hadszervezetben a tizedeket, amelyek falvak vagy falucsoportok szerint századokba szerveződtek; ezt nevezték ,,székely száz”-nak. Egy-egy nagyobb egységet a hadnagy (eredetileg had nagyja, a had vezetője értelmében) vezetett. A székek külön alakították hadseregüket. A hadnagy a szék első tisztségviselője volt, és ez mindennél világosabban kifejezte, hogy a székely társadalom alapjában katonai szervezettségben élt. Az 1307-es és 1309-es oklevelek a székely katonai vezetőt primipilusnak nevezték, de már 1320-ban feltűnt a hadnagy, majd a kapitány kifejezés; utóbbi a széki had főparancsnoka volt. Az egész székely hadnak, amint láttuk, a székely ispán volt a vezetője.

A székelyeknek saját, önálló hadi vállalkozásokra is képes hadseregük volt, amellyel a tatárok ellen a 13–14. században többször is hadjáratot indítottak. A királyi haderőhöz való csatlakozást viszont hadi törvény szabályozta, Zsigmond király 1429-i honvédelmi szabályzata szerint a székely ispánnak a török ellen két bandériumot kellett kiállítania, akár az erdélyi vajdának. Amennyiben közvetlenül Erdélyt érte támadás, a székelyek és szászok négyezer fős haderőt állítottak ki. Ebből 3500 főt adott a székelység. Zsigmond király rendeletét Mátyás megerősítette s kiegészítette. Mátyás király idején még pontosabban meghatározták a hadrendszert. 1473-ban a király külön lajstromba íratta fel a gyalogokat, illetve lóval szolgálókat, s elrendelte katonai szemle tartását. Aztán II. Ulászló (1490–1516) adott ki részletes hadiszabályzatot. II. Ulászló hadiszabályzata régi szokásokra emlékeztetve írja, hogy amikor a királyi had kelet felé vagy Havasalföld felé indul, a székely lovasok és gyalogok kötelesek a király vagy képviselőjének hada előtt menni, s visszatérőben a király seregét hátul követni. Ez a szabályzat pontosította azt is, hogy amikor szükség van rájuk, a székelyeknek fejenként, tehát minden fegyverképes férfinak kötelessége bevonulni, illetve azt, hogy mikor kell csak a felének vagy a harmadának hadba menni. Keletre s délre a fejenkénti hadra kelést írta elő, de ha a király nyugati irányba hadakozott, akkor tíz telek után egy, északi hadjárat esetén pedig minden húsz telek után állítottak ki egy harcost.

A székely hadszervezet sajátos társadalomfejlődést eredményezett. A katonáskodás feltételeit az egyes családok teremtették meg; gazdaságuk főként az állattenyésztésre, kisebb részben földművelésre épült. Ezek egyéni gazdaságok voltak. A falu élete és szokásrendje a katonai rendszer követelményei szerint alakultak. Ezt látjuk a faluhatár földjének használati szokásában. A közös faluhatárt időnként kiosztották. A lovasok több ,,nyílföldet” kaptak, mint a gyalogok, s a vezetőknek mindenkinél nagyobb rész járt. (…)

Aranyosszék 1289-ben megújított kiváltságlevele szerint a székelyek kitüntették magukat a beütött kunok elleni hód-tavi hosszú csatában (1282), valamint 1285-ben Torockó mellett a tatárok elleni harcokban, amikor mintegy ezer foglyot kiszabadítottak a tatárok kezéből. Ezért IV. László (1272–1290) a nemrég Aranyos vidékére települt székelyeknek Torockó várát adományozta. Nagy Lajos király parancsából Laczkfi Endre erdélyi vajda és székely ispán 1345-ben a Székelyföldről vezetett hadat a Moldvában megtelepedett tatárok ellen, akik betöréseikkel sokat háborgatták Erdélyt. A székely had győzött, a tatár vezér, Athlamos is életét vesztette, s a székely sereg nagy zsákmánnyal tért vissza. A hadsereg 1346-ban és a következő években ismét rajtaütött a tatárokon, akik kénytelenek voltak lehúzódni a Fekete-tenger vidékére. Ott voltak a székelyek Nagy Lajos nápolyi hadjáratában, a tatárok és litvánok, valamint a szerbek s bolgárok elleni hadjárataiban, majd 1396-ban Nikápoly ostrománál is Kanizsai István székely ispán vezetésével.

A hadba hívás

Fontos mozzanata volt a székely felkelésnek a hadba hívás. Erről az 1463-as rendelet a már régóta létező gyakorlat alapján a következőket írta elő: az összehívás történhetett véres kard körülhordozásával, a székely ispán levelével vagy a vajda levelével, ha ő egyszersmind székely ispán is volt. Más forrásokból további részleteket ismerhetünk meg. A jól informált Kállai erről ezeket írta: ,,Hogyha a felkelésnek hirtelen kellett megesni, lármatűz gyújtatott, és lármafák állíttattak fel minden székben. (…) Mikor a szükség hirtelen felkelést parancsol, minden széknek kapitányai dobokkal és dobosokkal (Zaldobonibus, innen Száldobos helység neve Erdővidéken) lármáztasson, meggyújtatván egyszersmind az esmeretes tűzhalmokon nagy rakás fákat, és aki erre meg nem jelen, fejét veszesse el.” Az 1463-as hadiszabályzat ezt is pontosan rögzítette. (…)

A hadi szolgálat teljesítését valóban a legalaposabban ellenőrizték, azért is, mert ennek teljesítésétől függött a székely szabadságjogok megtartása, a székely alkotmány, amely, ismételjük, gyakorlati szokásokat gyűjtött össze, ezeket írta a hadba hívásról: ,,Aki erre meg nem jelen, fejét veszesse el.” Álljunk meg ennél a szokásnál, amelynek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Oláh Miklós, az erdélyi származású esztergomi érsek és Verancsics Antal, aki szintén betöltötte ezt az egyházi méltóságot, a 16. század közepén keletkezett krónikáiban leírja, hogy ha a gyűlésen bárki a székely szabadság elleni javaslattal áll elő, vagy pedig a hadba hívó parancsnak nem engedelmeskedik, az egész közösség csoportosan az illető házára ront, azt lerombolja, s a vétkest megöli. Tegyük ehhez hozzá, hogy ez a szokás még évszázadok múltán sem veszett feledésbe. 1848. november 28-án az árulással vádolt Balázs őrnagyot a felháborodott nép Sepsiszentgyörgy főterén kivégezte. És 1989 decemberében is népítélet végzett néhány olyan személlyel, aki évtizedekig kegyetlenkedett a Székelyföldön.

(Háromszék)

2008. június 10., kedd

Fontos! Mindenkinek!


Magyar Tízparancsolat


1. Szeresd magyar testvéredet, mint önmagadat!
2. Tégy különbséget testvér, barát, ellenfél és ellenség között! Ellenfeledből ellenséget ne csinálj!
3. Ismerd fel és gyűlöld ellenségedet! Ellenségeddel ne egyezkedj, ne szövetkezz, ne szerződj; segítségére ne siess, érdekeit ne szolgáld; paktumot ne köss, koalícióra ne lépj vele !
4. Tanuld megkülönböztetni a magyar demokráciát a nemzetközi politikai és világnézeti célok szolgálatába állított demokráciáktól; ismerd meg szabályait, hogy eredményesen tudjál küzdeni nemzeted érdekeiért és értékeiért.
5. Tégy különbséget a valódi humanizmus és az álhumanizmus között; az álhumanisták csapdájába ne ess, ügyüket ne támogasd!
6. Ismerd meg igaz múltadat, magyarságodat és arra mindig büszke légy!
7. Lelkedet, országodat, földedet, vizeidet, levegődet idegeneknek el ne add, beszennyezni ne engedd!
8. A magyar jog és igazság fölötti alkuba ne bocsátkozz; érte mindenkor, minden körülmények között bátran és áldozatosan kiállj!
9. Idegen érdekek, eszmék, áramlatok, világnézetek, vallások szolgálatába ne lépj!
10. „Légy szelíd, mint a galamb és okos mint a kígyó!” (Jézus - Áldott Legyen az Ő Neve)