2008. augusztus 16., szombat

Bush: Dél-Oszétia és Abházia Grúzia része

.
George Bush amerikai elnök kijelentette, Dél-Oszétia és Abházia Grúzia része, ugyanakkor fontosnak tartja az aláírt tűzszünetet is. Condoleezza Rice külügyminiszter aggódik az orosz lépések miatt.

Dél-Oszétia és Abházia Grúzia része, itt nincs helye vitának, szögezte le George Bush amerikai elnök szombaton a Texas államban lévő crawfordi birtokán, miután a nemzetbiztonsági tanácsadóival tárgyalt.
Bush egyben üdvözölte, hogy Oroszország és Grúzia tűzszüneti egyezményt kötött egymással, ami egyfajta reményforrást jelent. Ugyanakkor megjegyezte, most az a fontos, hogy Oroszország tartsa tiszteletben a fegyvernyugvási megállapodást, és vonja ki csapatait a térségből.
A crawfordi tanácskozáson részt vett Condoleezza Rice külügyminiszter is, aki egy nappal korábban még Tbilisziben tartózkodott. Rice az elnök birtokán ugyancsak az újságíróknak nyilatkozva azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió aggodalmai fokozódtak az orosz lépésekkel kapcsolatban. A washingtoni külügyi tárca vezetője is úgy vélte, hogy a grúziai konfliktust kizárólag a kaukázusi ország területi egysége alapján lehet rendezni, és az orosz csapatoknak gyorsan meg kell kezdeniük a kivonulást.

Az idióta a kép közepén az Amerikai Egyesült Államok elnöke

MTI
.

A Valódi Agresszor - The Real Agressor

.
Ajánlom a meg mindig narancs világban gondolkodóknak alábbi jegyzet elolvasását, annak fényében, hogy a felcsúti kis fürher miket mondogat napok óta...
Ha valakinek "érkezése" van, le is fordíthatja (kérem értesítsenek!)

Csak egy kis idézet kedvcsinálónak:


Saakashvili uses the Western media as a platform to broadcast his great love for "freedom" and make the case against the Russian "aggressors," comparing the present conflict with the Soviet invasion of Afghanistan in the 1980s – and even the bloody 1956 repression of the Hungarians! This is nonsense. Russia is not the Soviet Union, the Iron Curtain has long since been melted down for scrap metal, and, if anything, Saakashvili resembles the Hungarian satraps of the Kremlin rather than the heroic freedom-fighters, given his absolute fealty to his foreign masters in Washington, to whom he appeals for help in putting down an internal rebellion.

The Real Aggressor

Georgian invasion of South Ossetia sets the stage for a wider war

by Justin Raimondo

The anti-Russian bias of the Western media is really something to behold: "Russia Invades Georgia," "Russia Attacks Georgia," and variations thereof have been some of the choice headlines reporting events in the Caucasus, but the reality is not only quite different, but the exact opposite. Sometimes this comes out in the third or fourth paragraph of the reportage, in which it is admitted that the Georgians tried to "retake" the "breakaway province" of South Ossetia. The Georgian bombing campaign and the civilian casualties – if they are mentioned at all – are downplayed and presented as subject to dispute.

The Georgians have been openly engaging in a military buildup since last year, and President Mikhail Saakashvili and his party have been proclaiming from the rooftops their aim of re-conquering South Ossetia (and rebellious Abkhazia, while they're at it). Avid readers of Antiwar.com saw this coming. In a column entitled "Wars to Watch Out For," I wrote:

"As President Mikheil Saakashvili deflowers his own revolution and shuts down the opposition media, he could well try to divert attention away from his political problems by ginning up a fresh conflict with the breakaway regions of Abkhazia and South Ossetia, both of which are protected by Russian troops and regional militias."

That's what Western reporters aren't telling their readers: the South Ossetians (and the Abkhazians) have had de facto independence since 1991, when they rose up against their "democratic" central government, which had banned regional parties from participating in elections. They beat back the Georgian army, which, nonetheless, inflicted a lot of casualties and damage. A low-level war has been in progress ever since, with Saakashvili and his ultra-nationalist party using the rebels as a foil to divert attention from their repressive domestic policies and Georgia's sad status as an economic basket case. As I wrote way back at the beginning of this year:

"Saakashvili, the great 'democrat,' is busy charging anyone who opposes him with being a pawn of the Russians (and therefore guilty of treason), but the West is calling on him to restore civil liberties – and, in an apparent effort to propitiate his Western benefactors, he has lifted some restrictions and called new elections. Widespread and growing opposition to his strong-arm tactics, even among many of his former supporters, spells political trouble for Saakashvili and his corrupt cohorts, however – and an appeal to Georgian ultra-nationalism (which was always the real ideological motivation of the Rose Revolutionaries) would bolster him in the polls and provide a much-needed distraction, at least from the ruling party's point of view."

What's particularly disgusting is the spectacle of the fraudulent Saakashvili's smug mug all over Western television – the BBC and Bloomberg, for starters – invoking his great love of "democracy" and "freedom" and calling on the U.S. to intervene in the name of supposedly shared "values." What drivel! Up until very recently, Saakashvili has been busy rounding up his political opponents and charging them with espionage, as his police beat demonstrators in the streets. When this happened, even our somnolent media sat up and took notice, but they seem to have forgotten.

Saakashvili uses the Western media as a platform to broadcast his great love for "freedom" and make the case against the Russian "aggressors," comparing the present conflict with the Soviet invasion of Afghanistan in the 1980s – and even the bloody 1956 repression of the Hungarians! This is nonsense. Russia is not the Soviet Union, the Iron Curtain has long since been melted down for scrap metal, and, if anything, Saakashvili resembles the Hungarian satraps of the Kremlin rather than the heroic freedom-fighters, given his absolute fealty to his foreign masters in Washington, to whom he appeals for help in putting down an internal rebellion.

In any case, it wasn't too hard to have seen this coming a mile away, or to predict the American government's response. As I wrote in "Wars To Watch Out For":

"In the event of an outbreak of hostilities, expect the U.S. to do what they have done for the duration of Georgia's political crisis: proffer unconditional support to Saakashvili. With Russia aiding and giving political and diplomatic support to the Abkhazians and the Ossetians, and the Americans letting loose a flood of military aid to Tbilisi, this could be the first theater of actual conflict in the new cold war."

Which is precisely what has occurred. The United States is denouncing the Russians as aggressors in the UN Security Council and accusing the Kremlin of engaging in a policy of "regime change," in Ambassador Khalilzad's phrase. The Russian response: "regime change" is "an American invention," but, hey, in Saakashvili's case, it might not be such a bad idea.

They have a point. The Georgian strongman is a thug and an opportunist who does an excellent imitation of George W. Bush-times-10: whereas GWB merely implies his political opponents are traitors to the nation, Saakashvili comes right out and says it – then drags them into court on trumped up charges of high treason. GWB has presided over a regime that has legalized torture, but only for foreign "terrorists" (José Padilla excepted). Saakashvili, on the other hand, throws his domestic political opponents – whom he labels "terrorists" – in jail and tortures his own countrymen. Georgia's notorious prisons are chock full of political dissidents. GWB justifies his aggression by invoking "democracy" and the doctrine of "preemption," while Saakashvili doesn't bother with such theoretical niceties, denying his aggression against South Ossetia in defiance of the plain facts.

In short: if you love GWB, you'll love President Saakashvili. Therefore it's no surprise John McCain is portraying the Georgians as the good guys and demanding that Russian troops leave "sovereign Georgian territory" without preconditions or delay. After all, when your chief foreign policy adviser has up until very recently been a paid shill for the Georgian government, what else could we expect? As I've pointed out on a few occasions in this space, Mad John has been spoiling for a fight with the Russians – in the Caucasus and elsewhere – for years, going so far as to travel to Georgia to proclaim his sympathy for Saakashvili's cause.

What's really interesting, however, is how Barack Obama has taken up this same cause, albeit with less vehemence than the GOP nominee. As Politico.com reported:

"When violence broke out in the Caucasus on Friday morning, John McCain quickly issued a statement that was far more strident toward the Russians than that of President Bush, Barack Obama, and much of the West. But, as Russian warplanes pounded Georgian targets far beyond South Ossetia this weekend, Bush, Obama, and others have moved closer to McCain's initial position."

While calling for mediation and international peacekeepers, Obama went with the War Party's line that Russia, not Georgia, is the aggressor, as the Times of London reports: "Obama accused Russia of escalating the crisis 'through it's clear and continued violation of Georgia's sovereignty and territorial integrity.'" While his first statement on the outbreak of hostilities was more along the lines of "Can't we all get along?", the New York Times notes:

"Mr. Obama did harden his rhetoric later on Friday, shortly before getting on a plane for a vacation in Hawaii. His initial statement, an adviser said, was released before there were confirmed reports of the Russian invasion. In his later statement, Mr. Obama said, 'What is clear is that Russia has invaded Georgia's sovereign – has encroached on Georgia's sovereignty, and it is very important for us to resolve this issue as quickly as possible.'"

This nonsense about Georgia's alleged "sovereignty" rides roughshod over the reality of the Ossetians' apparent determination to free themselves from Saakashvili's grip, and it's the buzzword that identifies a shill for the Georgians.

"I condemn Russia's aggressive actions," said Obama, "and reiterate my call for an immediate cease-fire." This cease-fire business is meant to feed directly into the Georgians' contention that they have offered to stop the conflict, even as they continue military operations in South Ossetia, which have already cost the lives of over a thousand of that country's inhabitants.

That didn't stop the McCainiacs from attacking Obama as a tool of the Kremlin. Sunday the news talk shows were abuzz with rumors of Democratic discontent over Obama's seeming inability to hit back at McCain's viciously negative campaign, yet it's much worse than that – it's not an unwillingness, but an inherent inability to do so. I hate to cite Andrew Sullivan favorably, but he was one of the first to note the convergence of the Obama camp and the McCain campaign on such central issues as Iran, and the process continues with this confluence of opinion on the Russian question. While the Obama people have dutifully pointed out that Randy Scheunemann, McCain's foreign policy guru, earned hundreds of thousands of dollars for his public relations firm as a paid lobbyist for the Georgians, their own candidate's position on the matter differs little from McCain's, except, as the New York Times notes, in terms of "style."

GWB recently assured Saakashvili that he would do his best to get the Georgians into NATO, but the Europeans – particularly the Germans – are balking, and this foray by the Georgian Napoleon into a direct conflict with the Russians seems to confirm their initial reluctance. The Euros are no dummies: they know Saakashvili's recklessness could plunge the entire region into an armed conflict that would resemble World War I in its utter stupidity.

I've written at length about the economic and political interests that stand to profit from a war in the Caucasus, and I won't repeat myself here except to note that the timing of this – with attacking Iran on the War Party's agenda – should alert us to the importance of what is happening. Russia has not only been opposed to Iran's victimization at the hands of the West, but Putin and his successor have taken up Tehran's cause, selling arms and technology to the Iranians and running diplomatic interference on their behalf. This is Washington's counterattack by proxy.

Please don't tell me Saakashvili just woke up one day and decided to attack Ossetia, and that the Americans weren't notified well in advance. Georgia depends on U.S. military and economic aid, and Saakashvili is a savvy operator: he is pulling a Lebanon, having learned from the Israeli example, and the Bush administration is more than glad to oblige him. Georgian tanks would never have rolled into South Ossetia without being given a green light by Washington.

Georgia has embarked on a very dangerous course, and it's important to realize it hasn't done so alone. Saakashvili has the implicit backing of Washington in his quest to re-conquer the "lost" provinces of Ossetia and Abkhazia (and don't forget Adjaria!) – or else what are 1,000 U.S. troops doing engaged in "joint military exercises" with the Georgian military, just as the crisis reaches a crescendo of violence? (The Brits, to their credit, have thought better of getting dragged into this one…)

It's too bad Obama is going along with the game plan, but then again, he was never good on the Russian question to begin with, so I can't say I'm disappointed. South Ossetia is not now a part of "sovereign Georgian territory," and it hasn't been for nearly two decades, no matter what McCain and Obama would have us believe. If they, along with GWB, are going to stand by Saakashvili's side as he mows down civilians and imposes martial law on a war-torn, dirt-poor, and much-abused people, then may they all be damned to hell – that is, if we can find a rung low enough for them.

It's funny – if you like your humor black – but when Slobodan Milosevic was supposedly doing to Kosovo what Saakashvili is now doing to South Ossetia, the U.S. launched bombing raids and "liberated" the Kosovars from what we were told was to be a gruesome fate. There are many reasons to doubt that this attempted "genocide" ever took place, but given that something very bad was going on in the former Yugoslavia, one has to ask: why don't the same standards apply to South Ossetia?

I'll tell you why: because the victims, this time, are Russians, Slavs who haven't achieved official victim status in the lexicon of Western "humanitarians."

Imagine if, say, Colombia invaded Panama, and rained bombs down on the many U.S. citizens currently living there. Would the U.S. act to ensure their safety? You betcha! So somebody please tell me why Russia hasn't the right to defend its own citizens, and even to deter and punish Georgian aggression.

The War Party has been running on some pretty low energy lately, and this revival of the Cold War will no doubt recharge its batteries. The warmongers need a new enemy, a fresh face in their rogues' gallery, to get the masses excited again, and Putin's Russia fits the bill. I've been warning of this possibility for what seems like years, and now the moment is upon us. What's interesting is how many left-liberal "peaceniks" are falling for the War Party's guff and lining up behind McCain, their hero Obama, and the neocons in the march to confrontation with the Kremlin.

~ Justin Raimondo

Quotations...

Six days ago, as most of the world was watching the opening ceremonies of the Olympics in Beijing, Georgian troops attacked the self-proclaimed Republic of South Ossetia. Russia quickly intervened, ousting Georgian forces from the region and attacking Georgian military bases. Despite the training and weapons supplied by the U.S. and Israel, the Georgian military quickly collapsed. President Mikheil Saakashvili, installed in power in 2003 by a CIA-sponsored <http://www.infowars .com/?p=3840> "Rose Revolution," pleaded for help from his patrons, painting himself and his country as victims of "Russian aggression." Aside from empty words of encouragement and hypocritical condemnation of Russian "excessive force," the Empire had no help to give.

Enter the Russophobes

It took several days for politicians and the media in the West to work themselves up into proper self-righteous lather. Once they did, however, it became obvious that Russophobia was not a Cold War relic, but rather a fashionable creed <http://www.brussels journal.com/ node/3448> in Washington's policymaking circles. One can understand the hysterical pronouncements coming from Georgian officials about how the fate of their country – or rather, their government – was an issue of "freedom" and "democracy." But it certainly did not take long for ex-diplomat Richard Holbrooke to compare <http://www.washingt onpost.com/ wp-dyn/content/ article/2008/ 08/10/AR20080810 01870.html> Russia to Nazi Germany. Once again, every enemy is Hitler, and it's always Munich 1938 – except when it really <http://www.anti- war.com/malic/ ?articleid= 12951> is, of course.

Washington commentators displayed all the symptoms of what Richard Spencer at Takimag.com called <http://www.takimag. com/sniperstower /article/ putin_derangemen t_syndrome/> "Putin Derangement Syndrome": a delusional belief that Vladimir Putin is "not simply a totalitarian dictator at home but a super-genius strategist in foreign affairs – if anything unusual happens in his part of the world, it's all part of one of his wicked schemes."

Granted, there was some dissent. The rabidly Russophobic Washington Post did run an article <http://www.washingt onpost.com/ wp-dyn/content/ article/2008/ 08/11/AR20080811 01372_pf. html> by former Soviet leader Mikhail Gorbachev, who condemned the Georgians for starting the war. In the Guardian, Mark Almond challenged <http://www.guardian .co.uk/commentis free/2008/ aug/09/georgia. russia1> the Cold War analogies. Charles King in the Christian Science Monitor argued <http://www.csmonito r.com/2008/ 0811/p09s03- coop.html> the conflict wasn't entirely Russia's fault. But since when have facts stopped a good story? As Brendan O'Neill argues <http://www.spiked- online.com/ index.php? /site/article/ 5568/> persuasively, both Georgians and Ossetians have been used as pawns by the West to fabricate yet another <http://www.spiked- online.com/ index.php? /site/article/ 5494/> morality tale.

Familiar Stories

Despite the fact that Georgia was the clear <http://www.antiwar. com/justin/ ?articleid= 13285> aggressor, and that Russian intervention only followed after the razing of Ossetian capital Tskhinvali, many civilian deaths, a mass of refugees, and the killing of several Russian peacekeepers, the Western media have slowly spun the crisis as Russian "aggression. " As Justin Raimondo put it <http://www.antiwar. com/justin/ ?articleid= 13292> :

"According to our 'free' media, the Georgians didn't invade the land of the Ossetians – they merely tried to ' <http://www.iht. com/articles/ ap/2008/08/ 08/europe/ EU-Georgia- South-Ossetia. php> retake' it, as a child would bloodlessly and even quite playfully retake a shiny red ball from a playmate. Those evil Russkies, on the other hand, <http://www.nytimes. com/2008/ 08/13/technology /13cyber. html?em> invaded, <http://www.suntimes .com/news/ world/1102975, CST-NWS-geoqanda 12.article> plunged into, and <http://www.theledge r.com/article/ 20080809/ NEWS/808090359/ 0/EDIT> escalated their <http://www.foxnews. com/story/ 0,2933,402466, 00.html> attack on Georgia. At least, those are the words our 'reporters' are using."

That is another way in which the Caucasus war resembles the Balkans. In addition to loaded words, there are loaded images. Sharp eyes have already begun to question several photographs of Georgians mourning their dead, offering compelling evidence they were staged <http://byzantinesac redart.com/ blog/2008/ 08/deceiving_ the_world_ with_pictu. html> . There are no pictures of Ossetians mourning, of course, and only a few <http://www.independ ent.co.uk/ news/world/ europe/the- view-from- south-ossetia- joy-and-thanks- in-the-land- that-is-now- part-of-russia- 892861.html> testimonies.

Speaking of pictures: for their "voices on Georgia <http://news. bbc.co.uk/ 2/hi/7554420. stm> " feature, the BBC somehow managed to get portrait pictures of two young Georgians, both making passionate emotional appeals. Representing the other side were an Ossetian professor and a Russian architect, both over 40. No pictures.

On Tuesday, there was even a flashback of Bosnia: several journalists were injured when a "series of sudden explosions" rocked the city of Gori, birthplace of Josef Stalin and the closest city to the Ossetian front. Once again, "it was not clear who was responsible" even though the closest Russian forces were 12 kilometers away and the fire came from "mortars <http://www.reuters. com/article/ wtMostRead/ idUSN11408884. _CH_.2400> firing from 1-2 km away."

Scapegoating Saakashvili?

On Aug. 12, Russian President Medvedev ordered a halt <http://www.atimes. com/atimes/ Central_Asia/ JH14Ag01. html> to military operations, as a peace <http://wiredispatch .com/news/ ?id=292462> plan proposed by French President Sarkozy was negotiated. Moscow publicly stated <http://wiredispatch .com/news/ ?id=292103> it had no plans to depose Saakashvili, and angrily rejected U.S. charges <http://www.alertnet .org/thenews/ newsdesk/ N10272978. htm> of plotting "regime change." However, Saakashvili' s political future looks very precarious at this point.

Analysts interviewed <http://wiredispatch .com/news/ ?id=290466> by Reuters seem to agree that Saakashvili committed a "strategic blunder" and that Georgia is likely to lose Ossetia and Abkhazia now. The London Telegraph calls <http://www.telegrap h.co.uk/news/ worldnews/ europe/georgia/ 2547517/Georgia- Mikheil-Saakashv ili-the-man- who-lost- it-all.html> him "the man who lost it all," while the Independent painted him as a "beleaguered <http://www.independ ent.co.uk/ news/world/ europe/the- beleaguered- president- highstakes- gambler-who- risked-his- country-and- links-with- the-west- 891500.html> gambler."

The New York Times blamed <http://www.nytimes. com/2008/ 08/13/washington /13diplo. html?em> "mixed messages" from Washington; supposedly, Washington urged Saakashvili privately not to attack, while publicly supporting him in full. But is that so?

At first glance, it is hard to see how Georgia's fiasco could benefit the Empire. Its strongest military and political client in the Caucasus has been neutered. The war almost endangered <http://www.theaustr alian.news. com.au/story/ 0,25197,24158007 -2703,00. html> the Baku-Tbilisi- Ceyhan pipeline, the one source of Caspian oil under American control. Russia has asserted itself <http://www.guardian .co.uk/world/ 2008/aug/ 12/georgia1> , and now looms like a shadow over the West…

Once again, keep in mind the way politics works. Saakashvili was a good client, but he failed. Now a liability, he can be written off, allowing the Empire to engage in self-righteous posturing. The very same people who invaded Iraq now thunder <http://wiredispatch .com/news/ ?id=290103> about "Russian aggression" and call Moscow's actions "unacceptable <http://www.cnn. com/2008/ POLITICS/ 08/11/us. georgia/? iref=hpmostpop> " with a straight face <http://www.consorti umnews.com/ 2008/081108b. html> . The Empire may have suffered a defeat, but as we learned in the Balkans, it's never about what really happens – it's about managing perceptions. So a setback in the Caucasus is being spun as a proof that the West is righteous, good, and democratic, that Russia is evil and aggressive – and oh, yes, that the Kosovo war was just and right. After all, didn't Russians validate it with their actions? (No.)

Either way, the Imperial establishment has now latched on to the notion of Russian belligerence as yet another excuse for their project of global hegemony, benevolent or otherwise.

Lesson Not Learned

On the second day of the conflict, before the media received their marching orders, the New York Times carried <http://www.nytimes. com/2008/ 08/10/world/ europe/10diplo. html?_r=2& partner=rssuserl and&emc=rss& pagewanted= all&oref= slogin&oref= slogin> a story about how the West misread Russia. It quoted George Friedman of analytical think-tank Stratfor:

"We've placed ourselves in a position that globally we don't have the wherewithal to do anything. … One would think under those circumstances, we'd shut up."

When told of the quote, the NYT story concludes, one senior administration official, laughed. "Well, maybe we're learning to shut up now."

It seems the lesson didn't take.

RFE
.

Addig jár a korsó a kutra...

.
Mikhail Saakashvili reakciója OV beszéde hallatán



Orbán: Határozott, de békés lépéseket kell tenni az oroszokkal szemben

Ennél siralmasabb, nevetséges - pökhendiségében, és ostoba - korlatoltsága miatt, szöveget rég olvastam...
Hajra viktórkám!
Szerencsére nem te vagy Magyarország miniszterelnöke, bár túl nagy károkat, kollégád eddigi ténykedése miatt már nem tudsz nagyon tenni rajtunk, az országnak lassan vége, de te most saját pártodat is temeted. Nem maradt könnyem sírni utánatok.

Az épületes szöveg:

A Fidesz elnöke határozott és egységes közép-európai és uniós álláspontot sürgetett az orosz-grúz konfliktus ügyében; Oroszországgal szemben, ha szükséges, civilizált, békés, a nemzetközi diplomáciában elfogadott válaszlépéseket lehet tenni - fogalmazott Orbán Viktor szombaton, a Soli Deo Gloria (SDG) református értelmiségi szervezet konferenciáján Balatonszárszón.

Orbán, aki Kazimierz Marcinkiewicz lengyel exminiszterelnök társaságában egy kerekasztal-beszélgetés vendége volt, a válaszlépések között említette, hogy a lengyelek rakétavédelmi rendszerről írtak alá megállapodást az Egyesült Államokkal, valamint azt is, hogy a NATO külügyminisztereinek keddi tanácskozásán fel lehetne gyorsítani Grúzia és Ukrajna felvételét a NATO-ba, illetve ha szükséges, fel lehetne függeszteni az Európai Unió és Oroszország közötti stratégiai együttműködési megállapodást.

Orbán elmondta, nyilván az oroszoknak is lesznek válaszlépései, tehát érdemes átgondolni, mit teszünk, de figyelembe véve minden orosz válaszlépést, az olaj-, a benzin- és a gázár kérdését is beleértve, „nekünk itt és most világos erkölcsi alapállást érdemes elfoglalni”. A Fidesz elnöke ezért külpolitikai egységet sürgetett Közép-Európában és az Európai Unióban, szerinte a közép-európai népeknek - benne a magyaroknak 1956 miatt különösen - kötelessége egyértelműen és világosan beszélni, amikor egy független államot ér katonai agresszió.

(MTI)
Valami bűzlik Magyarországon

a már ismerős állapot
.

2008. augusztus 15., péntek

Szép világ

.


Bruno Bozzetto: Grasshoppers

Hurra! Kitört a háború!!!

.
HÁBORÚ!!!

A Fidesz hadat üzent Oroszországnak
A Fidesz hamarosan megtámadja az oroszokat!
Lesz meg magyar falú Moszkva!

Orosz katonák várakozó álláspontban OV bejelentése után

Orbán titkos fegyvere
.

BOTRÁNY! Média háború Oroszország ellen - Média etika hova lettél?

.
Media war against Russia - Reuters manipulate war scene!

Már megint a tiszteletre méltó Reuters a ludas. Mint 91-93-ban a horvátok és a bosnyákok elleni szerb agresszió idején. Nagyhatalmi koncepció és megrendelés van, ők pedig szállítják a képeket. Fene erős egy gyomra van ezeknek a "kollégáknak"!
Reuters is playing dirty games again. Just like during the serbian agression against Croatia and Bosnia in 1991-93

Ezen a képen láthatunk egy nyilvánvaló halott személyt -a fekvő alak kockás ingben. A másik testet egészségügyi személyzet vonszolja, mintha halott volna ez is, de világosan észrevehető, hogy valakinek a keze kapaszkodik a nővér karjába. Végül, minden teljesen hibátlan és szép volna, ha nem állna ott az a feketébe öltözött fickó aki mintha megrökönyödve, nézi a jelenetet.
For instance on this picture you can see one obviously dead body of a person in a checkered shirt. The other body is carried by medics, carried as if it was a dead body, but you can notice that the hand of a person is holding a woman medic's sleeve. Well so far everything looks pretty real, except maybe for one guy in black who doesn't look anyhow concerned.

Most, ezen a képen, síró férfit láthatunk, egy testtel a karjai között. De, nézzék meg jó közelről: ugyanaz a kockás ing, ugyanaz a nadrág és cipő, ugyanaz a személy. Csak nem odébb cipeltek a "holttestet", hogy jobban komponálható legyen a kép? Így a holttest -amennyiben az- csak még egy eleme a Reuters-shownak. És, ha még egyszer, és jó közelről -kinagyítva- megnézi a képet a kedves blog látogató, láthatja egyértelműen, hogy a síró alak nem más mint korábbi ismerősünk az első képről...
Now on this picture we see a crying man and a body in his hands. But look closely! This is the same checkered shirt, same trousers and shoes, the same person. So does it mean that the crying man took the body brought it some place else? Hardly so, this is just one of the participants of the show. And again if you look close enough you can notice that the guy crying is the person in black from the previous picture.

És itt van a média-sztár, régi barátunk megint, egyedül, más öltözetben, nyílván a gyors átöltözés a titok..
Now here he is again, alone still with some clothes on, or may be he got changed.

És ezek a szarháziak -elnézést az olvasóimtól- újságírónak merészelik magukat nevezni?

A bejegyzés elején szerepel egy link (http://www.bosnia.org.uk/bosrep/report_format.cfm?articleid=966&reportid=157) egy angol nyelvű anyaghoz amely leleplezi a Reuters egyik "történelmi" baklövését a 91-es Vukovári csata idejéből.
Az alábbi videóban szerb "újságírók" elismerik, hogyan tették lóvá a nagy múltú, már nem annyira "tiszteletre méltó" hírügynökséget (a videó szerb és horvát nyelvű!).

.

Két grúz pszichopata

.
Ez már elrohadt -hála Istennek rég...


Ez következik

A Jász Nemzet az Oszétok mellet

.
Pénteken, az Orosz Nagykövetség előtt, délután 18 órakor hangot fogunk adni különvéleményünknek. Akciónk a Fidelitas tüntetésével azonos időszakban valósul meg, tiltakozva a grúz agresszorok ellen, köszönetünket kifejezve Moszkvának.

A jász önazonosságtudat újrateremtésért síkra szálló, jászberényi székhelyű törekvésünk, aggódva figyeli a világ közvéleményének grúzbarát megnyilvánulásait. Mi magyarországi jászok, az oszét nemzet európai ága, határozattan kifejezzük igényünket az egységes Oszétia iránt, amelynek megvalósulása kizárólag orosz fennhatóság alatt realizálható. Az oszétok nemzeti szuverenitását tiszteletben kell tartani, ahogy támogatták az amerikaiak a koszovói albánok egyébként jóval kevésbé jogos szándékait is.

Köszönetünket fejezzük ki Moszkvának, amiért megakadályozta a grúz agressziót, lehetetlenné téve egy újabb, nagyobb szabású népirtást. Elítéljük az SZDSZ Új Generáció és a Fidelitas éretlen akcióit. Parlamenti, sőt lehetséges kormánypárti politikusoktól felelősségteljesebb politizálását vár el a jász nemzet. Magyarország elemi érdeke, hogy a keleti országokkal jó kapcsolatokat ápoljon. Tisztában vagyunk vele, hogy az orosz-grúz háború elsősorban a nagyhatalmi erőjátékok témakörébe sorolható. De, a tényszerű helyzet az, hogy Oroszország megvédte az oszétokat a pusztulástól, amit amerikaiak által pénzelt Grúzia szánt népünknek.

Önálló magyar külpolitika hiányában, szükségesnek érezzük a magyarországi jászok szabadságvágyának megfogalmazását és markáns képviseletét. Ezért az évek óta szerveződő társaságunk, hamarosan mozgalmi keretek között színre fog lépni, hogy az oszétokhoz hasonlóan a jászság is elnyerje a lehetőséget arra, hogy otthon érezze magát, saját hazájában.




.

"Enyhe undorral" fogadta Orbán szavait az orosz nagykövet

.
Visszautasította a Fidesz elnökének kijelentését a budapesti orosz nagykövet. Orbán Viktor a grúz-orosz konfliktusról egyebek mellett azt mondta: az elmúlt 20 évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban vállalt.

Az orosz nagykövet, Igor Szavolszkij a TV2-ben kijelentette: Orbán Viktor valótlanságot állít, és egyrészt nyugodtan, másrészt enyhe undorral fogadja szavait.

A diplomata hozzátette: ami a külpolitikai kérdéseket illeti, "ők (a Fidesz politikusai - a szerk.) az amerikai neokonzervatívok zsebéből prédikálnak".


InfoRádió

Grúzia elnöke: Izrael ural bennünket

.
Mihail Szaakasvili grúz elnök csütörtökön ország-világ előtt kimondta azt, amiért Moszkva neheztel Nyugat-Jeruzsálemre és Tbiliszire: A mostani háborúra és annak befejezésére Grúzia számára a cionisták hozzák meg a döntéseket. A tbiliszi kormányban két kulcsfontosságú tárcát is zsidók irányítanak.

Mihail Szaakasvili Amerika- és Izrael-barát grúz elnök csütörtökön kijelentette, hogy Grúziát tulajdonképpen az izraeliek uralják, s ő maga az Elbit és az Izraeli Légi Ipari Vállalat képviselője hazájában.”Nálunk izraeliek hozzák meg a döntéseket a háború és a béke ügyében” - idézi Szaakasvili szavait a héber nyelvű Máhláká Risoná nevű izraeli világhálós hírportál.

Szaakasvilit az újságírók megkérdezték, hogy az orosz rosszallás miatt Izrael beszünteti-e a fegyverszállítmányokat Grúziának. A grúz elnök azt válaszolta, hogy erről ő nem tud, mármint a beszüntetésről.

A grúz elnök véleményét megkérdezték azokról a zsidókról is, akik a háború kitörése után elmenekültek Grúziából. „Nézze, két kettős állampolgárságú zsidó miniszterem is van a grúz kormányban, s így nálunk izraeliek hozzák meg a fontos döntéseket a háború és a béke ügyében”, jelentette ki Szaakasvili.

David Kazarsvili grúz védelmi miniszter zsidó (Nos, mi ismerünk egy másik európai országot is, ahol zsidó a védelmi miniszter – H. J.), aki mindössze 30 éves. Kazarsvili 14 éves korában a nagyanyjával együtt kivándorolt Izraelbe, de másfél éves szentföldi tartózkodás után rájött, hogy számára sem ott van a Kánaán. Kazarsvili már 26 éves korában pénzügy- majd később hadügyminiszter lett Grúziában, habár katonaként egyetlen napot sem szolgált a grúz és az izraeli hadseregben.

A grúz kormány másik zsidó minisztere Timur Jákobsvili.

Hering József - HunHír.Hu
.

Orosz-grúz-amerikai-izraeli meccs: és megszólalt a mi kis Viktorunk is

.
Pár napos alábbi hír első része. Előszór fordult elő, hogy a többiekhez képest lemaradtam a kommentálásával. Örvendetes. Itt az elefántcsonttorony tetején tisztább a levegő, messzire ellátszik, és néha hajlamos vagyok azt hinni más, vagy legalábbis kevesen látják azt mit én innen.
A magyar nyelvű internet lapok tekintélyes része telve vagyon a Soros-ösztöndíjas Orbán grúz helyzettel kapcsolatos nyilatkozatát elítélő írásokkal. Örvendetes -ismétlem- és megnyugtató, hogy dőlnek a tabuk, a szent tehenek már nem azok -szent tehenek- többé, szárnyál az igazság.

Orbán: Hazánk nem hallgathat a grúziai kérdésről

A Fidesz elnöke szerint az elmúlt húsz évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban folytatott. Orbán Viktor egy rádiónak adott interjúban azt mondta: Magyarországnak egyértelműen állást kell foglalnia Grúzia lerohanásáról.
Az ellenzéki vezető szerint az Amerikával együttműködő Európának felelőssége van abban, hogy a jövőben teret nyer-e az oroszokéhoz hasonló erőszakos politika, vagy a nemzetközi közösségek megfékezik ezt. Orbán Viktor az InfoRádiónak azt mondta: hiába érzi erősnek magát Oroszország, konfliktusait nem rendezheti olyan eszközökkel, amelyekkel megsérti az emberi méltóságot és életet.

hírTV

"Enyhe undorral" fogadta Orbán szavait az orosz nagykövet

Visszautasította a Fidesz elnökének kijelentését a budapesti orosz nagykövet. Orbán Viktor a grúz-orosz konfliktusról egyebek mellett azt mondta: az elmúlt 20 évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban vállalt.

Az orosz nagykövet, Igor Szavolszkij a TV2-ben kijelentette: Orbán Viktor valótlanságot állít, és egyrészt nyugodtan, másrészt enyhe undorral fogadja szavait.
A diplomata hozzátette: ami a külpolitikai kérdéseket illeti, "ők (a Fidesz politikusai - a szerk.) az amerikai neokonzervatívok zsebéből prédikálnak".

A Fidesz elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta: az orosz-grúz konfliktus nagy kérdése, hogy a jövőben teret nyer-e az oroszhoz hasonló erőszakos politika, vagy a nemzetközi közösségek megfékezik ezt.
"A puszta tények szerint idegen csapatok állomásoznak egy másik ország területén, szétlőnek városokat és ártatlan civilek halnak meg" - fogalmazott Orbán Viktor.
A volt miniszterelnök hozzátette: Amit az oroszok most mondanak, az semmivel sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestről.

InfoRádió

És akik megelőztek a kommentárral :

Orbán döbbenetes nyilatkozata -
A barikád.hu kommentárjával


"Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt" - fogalmazott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.

Barikád.hu kommentár: Igen? Orbán Viktor bizonyára nem emlékszik már az Egyesült Államok Afganisztán és Irak elleni háborújára, vagy Izrael Libanon elleni agressziójára. Bár igaz, hogy van két óriási különbség: az egyik, hogy ezek megfelelő indok nélküli agressziók voltak (itt viszont a grúz hadsereg meggyilkolt 2000 orosz állampolgárt), másrészt a fenti három háború mind kudarcot vallott.

A pártelnök szerint az orosz-grúz konfliktus miatt kialakult helyzetben kérdés, hogy az a világ köszönt-e ránk, amiben az erőpolitika sikereket érhet el a világban, vagy a nemzetközi közösség elég erős, bölcs és megfontolt lesz ahhoz, hogy világossá tegye: hiába érzi valaki újra megerősödve magát, mint például Oroszország, nem jelenti azt, hogy fönnálló konfliktusait olyan módon rendezheti, ami elfogadhatatlan a 21. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában.

Barikád.hu: Megható ez az aggodalom, hogy milyen világ vár ránk, de elég képmutató. Az Egyesült Államok révén jelenleg is egy olyan világban élünk, amely az erőre építi hatalmát. Nagyon várjuk, hogy ha Orbán Viktor ennyire érzékeny ezen a területen, mikor emeli fel a szavát Izrael palesztin-politikája ellen. Lehet, hogy rosszul emlékszünk, de ez ügyben miniszterelnök úr még soha sem szólalt meg. Vagy az elfogadható "a 21. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában"?

Arra a kérdésre, hogy miért van meggyőződve arról, hogy Oroszország, és nem Grúzia kezdte a konfliktust, Orbán Viktor úgy válaszolt: Magyarországnak van tapasztalata a vele szemben indított katonai akciókat illetően. Mint mondta, ezért is tartja fontosnak, hogy a politika, az erkölcs és a jövő szempontjából Magyarország egyértelműen foglaljon állást.

Barikád.hu:Tanítani kellene. Feltesznek egy kérdést, mondasz valamit, de a kérdésre nem válaszoltál...

A politikus úgy érvelt: Magyarországot az elmúlt évszázadban többször is elfoglalták, de nem emlékszik olyanra, amikor a támadók ne érezték volna igazságosnak, hogy városokat foglaljanak el, és a lakosság egy részét deportálják; így a 20. század történelmének fényében őt hidegen hagyják az agresszornak azon nyilatkozatai, miszerint semmi rosszat nem tettek.

Barikád.hu: Vajon ezt az afganisztáni és iraki hadműveletek során elhangzó - a "Gonosz ellen harcolunk" - szánalmas amerikai kifogások idején miért nem mondta Orbán Viktor?

"Amit az oroszok most mondanak, az semmiben sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestről" - válaszolta Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a mostani orosz hadműveletet a szeptember 11-i merényletekre adott amerikai válaszhoz hasonlította.

A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy "a puszta tények szerint" idegen csapatok állomásoznak egy másik ország területén, szétlőnek városokat, és ártatlan civilek halnak meg.

Szerinte ezért egyértelműen és erőteljesen ki kell nyilvánítani, hogy az Amerikával együttműködő Európának igenis van felelőssége, és vannak eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan, használni kell. A Fidesz vezetője úgy vélte, hogy Magyarországnak nem egy külső szemlélő szerepét érdemes elfoglalnia, hanem egy közép-európai ország szerepét. Szintén kérdésre Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz minden áldozattal együtt érez, legyen nemzetiségét tekintve grúz, oszét vagy orosz.

Barikád.hu: Döbbenetes rövidlátású nyilatkozat. Szerkesztőségünk minden tagjának kavarog a gyomra ettől a - főképp Németh Zsolt külügyér által szorgalmazott, és Orbán Viktor által is elfogadott - nyílt, átlátszó és szolgai hozzáállástól. Ez nem más, mint talpnyalás. Nem mondjuk azt, hogy Oroszország egy ma született bárány, de azért legyünk már annyira objektívek, hogy észrevesszük az egész konfliktus mögött az amerikai sast. A szomorú az, hogy ezt Orbán Viktor nagyon jól tudja.

Ha már mindenképp történelmi hasonlatot akarunk találni, mi jobbat tudunk 1956-nál. Amit ugyanis most Orbán Viktor képvisel az USA felé, az olyan, mint amilyet a kommunisták képviseltek a Szovjetunió felé. Szolgai megfelelés. Egyébként kíváncsiak vagyunk, hogy ha Orbán újra miniszterelnök lesz, mit fog majd mondani, ha az oroszok ennyi sértés után elzárják a gázcsapot. Majd ad nekik két pofont?...

(Záró megjegyzés tőlem: nem egy esetben voltak gondjaim a barikad.hu anyagaival, azok tartalmával, ez esetben viszont teljes mértékben egyetértek a fenti kommentárjaikkal...akár én is írhattam volna)

2008. augusztus 13., szerda

London pengéi

.
Oh, those old god days...
Ó, azok a régi szép idők...


(a kép: Oliver Twist c. filmből)

Huszonegyen haltak meg csak az év eleje óta. A gyilkosok és áldozataik mind ugyanabba a fiatal korosztályba tartoznak. Az angol fővárosban a késes bandák és a halál őrülete lett úrrá. Bár a hivatalos bűnügyi statisztikák a különböző bűneseteknél csökkenő irányt mutatnak, a fegyveres galerik késes támadásainak száma egyre nagyobb, ezen új probléma megoldása egyre sürgetőbb, mert minden társadalmi réteget érint.

Egy nemrég közzétett brit kriminológiai felmérés negyvenhétezer megkérdezettjének válasza nem ad egyértelmű képet a valódi helyzetről. Az Egyesült Királyságban elkövetett fegyveres támadások száma elérheti a 130.000-et is és többségük a fiatal, serdülőkorosztályt érinti.
Tegnap temérdek virágcsokor borította be a londoni Guilford Road aszfaltját. Frederick Moody mindössze 18 esztendős volt, a Kingston Főiskola leendő hallgatója. Freddie- mert mindenki csak így hívta- éppen elhagyta sorházi lakásukat a negyedben ahol elsősorban ghánai származású családok laknak. Mit sem sejtett arról, hogy valaki vagy valakik várnak rá a sötétben. Még csak este hét óra volt, az utca pedig tele emberekkel, ám mint utóbb kiderült, mégis veszélyes volt egyedül elmennie hazulról. Nyolcfős, kapucnis pulóvert viselő banda állta útját, a bandatagok egy része kerékpáron ült. Nem tudni, hogy Freddie ismerte-e a galeri tagjait, ám később egy szemtanú elmondása szerint hangos veszekedés zajlott az áldozat és támadói között. Sharon Smith 23 esztendős kismama nem messze tartózkodott az eseményektől. Kiabálást hallott, egyből a zajongók irányába rohant: „Mire odaértem, már sok vért vesztett- emlékezik. A sebére szorítottam egy törülközőt és tartottam a fejét…”
Dr. Balaz főorvos, aki épp arra járt rögtön orvosi segítséget nyújtott Freddie-nek, megpróbálta életben tartani. Sharon erre így emlékezik: „Mindent megtettek az orvosok, hogy életben maradjon a srác. Amikor ott feküdt, valamit suttogott is még, de nem volt érthető és a szemei ekkor már csukva voltak. Később az is kiderült: a gyilkosok a távolból végignézték áldozatuk haláltusáját és kiabáltak a segítséget nyújtóknak: „Hagyjátok megdögleni”.
Végül este tízkor halt meg a kórházban. Édesanyja –akit munka közben értesítettek a fiával történtekről- végig mellette volt a kórházban, szinte önkívületi állapotban. A család egy barátja később újságírók előtt kifakadt: „Most már igazán tenni kell valamit, mert ez így nem mehet tovább…”.
Tettek is. Másnap kora reggel egy közeli negyedben, Brixtonban –ami egykor a feketék gettója, negyede volt, ám mára középosztálybeliek lakják- őrizetbe vettek egy 16 éves gyanúsitottat, a nevét még nem közölték. A másik hét lehetséges elkövetőt a mai napig keresik.
A gyilkosság helyszínétől nem messze lakik a konzervatív párti igazságügy-miniszter, Edward Garnier, aki így kommentálta a halálesetet: „ Szégyenletes és elképesztő, hogy ilyen esetek történnek ezen a környéken, vagy bárhol másutt. De már lassan alig van olyan utca Londonban, amely védett lenne a bűnözéstől”.
Pedig nem nevezhető szegénynegyednek a Guilford Road. Ahogyan nem volt az az elegáns kerületnek mondható Islington utca sem. Itt lakott Tony Blair is, még miniszterelnöksége előtt.


Ez meghalt


És itt késelték halálra június 29-én Ben Kinsellát. 16 éves volt, egy sörözőben ünnepelte az iskolaszezon végét. Onnan lépett ki, amikor egy banda üldözőbe vette. Megkéselték és hagyták a földön fekve meghalni. A gyilkossággal egy 18 és egy 19 éves fiút gyanúsítanak. Tegnap volt Ben temetése. Nővére Brooke- aki egy népszerű tévésorozat színésznője- sírva könyörgött a nyilvánosság felé: „Azonnal tenni kell valamit, hogy soha többé ne történhessen meg ilyesmi a testvéreddel, a fiaddal vagy a legjobb barátoddal !…”
Sid Cup-ban, Kent előkelő külvárosában májusban gyilkolták meg a 18 éves Rob Knox-ot, a Harry Potter utolsó részének egyik szereplőjét. Ő is jó családból származott. És kitűnő áldozat volt annak a huszonéves fiatalnak, aki Rob mobiltelefonjáért nem vonakodott előrántani kését és leszúrni őt. Rob volt egyik első áldozata a késes őrületnek. A helyzet mára drámaivá fajult. Gordon Brown miniszterelnökre és kormányára minden oldalról nyomást gyakorolnak, hogy mihamarabb találjanak megoldást a helyzetre, egyebek mellett az egykori First Lady, Cherie Blair is megszólalt és csak annyit mondott: aggódik a saját gyerekei életéért. Simon McKay a Times napilap publicistája szerint: „Ezidáig egyetlen értelmes megoldási javaslatot sem hallhattunk, egyelőre egyik politikai oldal sem tud komoly választ adni az egyre súlyosbodó kérdésre”.
Kezdetnek Gordon Brown miniszterelnök, kamerák kereszttüzében ellátogatott az egyik olyan negyedbe, ahol sok „késes” banda van és megpróbált szót érteni, elbeszélgetni velük. Újabban olyan törvény kidolgozását helyezte kilátásba, amely kötelezi a kocsmák, bárok tulajdonosait, hogy a betérő fiatalok ruházatát ellenőrizhessék.

Apa és fia avagy nem esik messze az alma... Idi Amin Dada, Uganda volt teljhatalmú diktátora, akiről azt regélik meg is ette egy-két politikai ellenfelét, és kis fia aki Londonban egy több mint 40 fős gang (banda) tagja volt. Ifjabb Amin jelenleg börtönben tölti a büntetését

Anglia egyes részein a rendőrök engedélyt kaptak, hogy a kapucnis pulóvert viselő fiatalokról levetethessék a csuklyát, hogy ezáltal a térfigyelő kamerákkal felismerhetőek legyenek. A rendőrök létszámát is emelni szeretnék, ám érdekes módon a költségvetésben az erre vonatkozó rész éppen csökkenést irányoz elő. Egyre kevesebb a tapasztalt, barátságos rendőr, ahol mégis vannak ilyenek, ott sem szívlelik őket: egyik este egy 30 fős galeri két Bobby-ra támadt, amiért azok segítséget nyújtottak egy megtámadott fiatal lánynak.
Az új jelszó a „zéró tolerancia a késekkel szemben”. „Ha kést hordasz magadnál, tisztában kell lenned vele, hogy üldözni fogunk- mondta a miniszterelnök. Csak a birtoklásáért is börtönbe vagy közmunkára juthatsz, ennek az üzenetnek mindenkihez el kell jutnia.”

Egy észak-londoni banda tagjai pózolnak

A közvélemény természetesen ezt még nagyon kevésnek találja. A „Youth Crime Plan” (a fiatalkori bűnözés térképe) nyolcvannégy oldalnyi megoldást dolgozott ki. Ez fontos és hasznos előírásokat, betartandó javaslatokat, követelményeket is tartalmaz a szülők irányába is. Arra kérik őket, maximálisan legyenek felelősséggel a gyermekükért és segítsék a rendőrség munkáját, még ha az azzal is járhat, hogy gyermekük esetleg börtönbe juthat. Ahogy a belügyminiszter, Jaqui Smith is elismerte: „Ezt a súlyosbodó jelenséget csak közös erővel tudjuk megoldani. A kormány, a rendőrség, a helyi közösségek, a családok és persze maguk, a fiatalok.
A média és a szakemberek közben arra keresik a magyarázatot, miért csak a fiatalok mászkálnak késsel a zsebükben, miért alakulhatott ki az erőszaknak és a bandaéletnek ez az új


Ez is egy bandita és meghalt
. Az un. Money Squad tagja volt

kultúrája. Kevin Stenson, a Middlesex Egyetem professzora így vélekedett: „A kés a zsebben egy státusz, egy szimbólum. A macsóság, keménység kifejezése. Vagy ahogy maguk a galeritagok megfogalmazzák: egy késsel a zsebedben és egy banda tagjaként védve vagy, biztonságban érzed magad. Kés nélkül olyan vagy, mint egy katona a háborúban fegyver nélkül.”
Sok fiatal úgy érzi, a galerik maradtak csupán, melyek biztonságot nyújtanak a számukra. Csak Londonban 170 körüli az ismert bandák száma. Van olyan negyede a városnak ahol 22 banda is működik. Csoportonként a tagok száma változó, általában harminc fő körüliek, de néhánynak a tagsága a százat is meghaladja (A galerik részletezése keretes írásunkban- H.Á.). Származás szerint is elkülönülhetnek, előfordul, Kelet-Londonban például a fekete utcagyerekek bandái harcolnak a pakisztáni utcagyerekek bandáival.

Arcok

Stephan szerint, aki szociális önkéntesként Hackney kerületben dolgozik az ő „gyerekeinek”, ezeknek a bandázó srácoknak gyakorlatilag nincs apjuk. Az anyjuk soha nincs otthon, hogy vigyázzon rájuk, nevelje őket. A nagybácsik és a nagynénik legfeljebb azzal foglalkoznak, hogy a szociális segélyeket felvegyék. A bandák maradtak tehát, amelyek átvették a család szerepét.
Barbara Willding kriminológus hasonlóan látja: „a galerikultúrában találták meg a családjukat ezek a fiatalok. A bandavezér szinte pótolja a hiányzó apát A tekintélye az, amit ezek a fiúk keresnek. A bandákat pedig szinte elfogadják családjuknak”
„A helyzet jelen állás szerint még rosszabb lesz, mint eddig volt, úgyhogy a megoldást nem lehet halogatni”- tette hozzá Pau Wilies a kormány statisztikai hivatalának a vezetője.
Addig viszont nap mint nap ugyanaz fog történni, mint eddig: vérbe fagyott fiatalok az utcán fekve, majd a zárt koporsóban.

Cinzia Sasso

(Megjelent a La Repubblica olasz napilapban, fordítás: H.Á.)


Néhány ismert londoni galeri

Feketék bandái

Nigériából vagy más afrikai országból származnak. Dél-London Peckham nevű negyedében működnek, néhány csoportjuk száma a százat is meghaladhatja. Életkor szerinti hierarchia érvényes náluk, Mountain Bike kerékpárokon közlekednek és mindenféle fegyvert használnak.

A jamaikaiak

A város délkeleti részét, azon belül is Lewisham negyedet foglalták el. Az egyik nagyobb galeri közülük a Crack nevű kábítószer elosztását felügyeli a városban. Késeik és automata fegyvereik vannak.

Az Arsenal-szurkolók

Az északkeleti Islington-negyed az övék. Terrorizálják a francia tulajdonban levő éttermeket és butikokat. Ötvenen lehetnek, különböző nemzetiségűek, mindannyian az arsenal futballklubnak szurkolnak és a csapat internetes fórumain kommunikálnak.

A törökök

A turkocipriótákat (Ciprusi törökök) a török maffia védi és felügyeli. Ők ellenőrzik és végzik a Heroin elosztását. Északon működnek, védjegyük a „PKK” rövidítés, amely tökéletes gyilkosokat jelent.

A bangladesiek

Nagyon fiatalok, „Baby Gang”-nek nevezik őket és százas létszámú csoportjuk is van. Mindannyian bangladesi bevándorlók. Elegáns márkákban -mint például a Versace és Moschino- öltözködnek és divatos a hajviseletük. Csak szúrófegyvereket használnak.

A fegyvertípusok:

Rugóskés:

Zárt kés, amiből egy gomb megnyomására előugrik a pengéje, éles és hegyes pengéje van. Az egyik leggyakrabban használt fegyver.

Konyhakés

A legkönnyebben beszerezhető fegyver. Hosszú pengéje miatt szeretik használni, ez eléri a belső szerveket is és gyorsan halált okozhat.

Multifunkcionális kés

Ennek a késnek sokrétű a használata, dugóhúzó, olló és csavarhúzó is van rajta. A pengéje kicsi, de szúrása könnyen halált okozhat.
.

Izraeli katonai tanácsadók orosz fogságban

.
Cipi Livni izraeli külügyminiszter az elmúlt 24 óra folyamán fölhívta telefonon orosz kollégáját, Szergej Lavrovot és arra kérte, hogy a Grúzia 90 százalékát ellenőrzése alatt tartó orosz hadsereg engedje meg az izraeli állampolgárok evakuálását – írja az Omedia héber nyelvű izraeli hírportál. Menekülnek az őslakos zsidók is a háborúban álló Grúziából. (A képen orosz tank Sztálin szobra előtt Gori grúz városban.)

Nyugat-Jeruzsálem csak 230 Grúziában rekedt izraeliről beszél, de a zsidó katonai kiképzők és a különféle biztonsági tanácsadók száma ennek a tízszerese lehet. Amint arról a grúz-orosz háború második napján már beszámoltunk, Izrael közvetetten ugyan, de háborúban áll Oroszországgal.

Az El Al izraeli légiforgalmi társaság ma reggel különgépet indított Tbiliszibe és a következő napokban az izraeliek további gépeket kívánnak indítani. Moszkvában ma délelőtt bejelentették, hogy a dél-oszétiai hadműveletek folyamán az orosz katonák számos idegen állampolgárt ejtettek foglyul. Izraelben azonnal vették a lapot és a mértékadó héber sajtóban beismerték, hogy izraeli katonai tanácsadókról és kiképzőkről van szó. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilván erre az információra alapozva rótta föl erélyes szavakkal Cipi Livni izraeli külügyminiszternek, hogy a zsidó állam kiterjedt katonai segítséget nyújt Grúziának.

Közben a tbiliszi kormány egyik zsidó minisztere, Timúr Jákobsvili is megszólalt, aki az izraeli hadsereg rádiójának (Gáléj Cáhál) egészen különös hangú nyilatkozatot adott: „Izrael méltán lehet büszke a grúz hadsereget kiképző katonáira, mert nekik köszönhetően csak tegnap hatvan orosz katonát öltünk meg a harcok folyamán.”

Éhúd Bárák izraeli védelmi miniszter az izraeli állami rádiónak adott nyilatkozatában ma elmondta, hogy a vezetése alatti minisztérium továbbra is megadja az engedélyt a Grúziát különféle biztonsági eszközökkel ellátó izraeli üzletembereknek.



Menekülő izraeliek ostromálják Tibilisziben a repülőtérre vivő autóbuszt


Izrael tbiliszi nagykövetségén leírhatatlan káosz uralkodik. Grúzia minden pontjáról gyűlnek itt össze a háború sújtotta országból menekülni vágyó izraeliek és az őslakos grúz zsidók. A jeruzsálemi külügyminisztérium válságstábot állított föl a Grúziában rekedt zsidók evakuálására. A háború kitörésekor mintegy 300 őslakos zsidó döntött úgy, hogy azonnal kivándorol Izraelbe. Zeév Bielszky a Zsidó Ügynökség (Szohnut) elnöke kijelentette, ha nem sikerül repülőn, akkor Azerbajdzsánon, Örményországon és Törökországon keresztül szárazföldi úton menekítik ki őket Grúziából.


Hering József - hunhir.hu

2008. augusztus 12., kedd

Az oroszok befejezték a háborút

.
Javaslom alábbi beírásomban -a játék kedvéért- gondolatban, felcserélni az oroszt - magyarra, a grúzt - románra, Dél-Oszétiát - Erdélyre...így már talán világos lesz, hogy a "nemzeti" oldalon, itt, miért ennyire árnyaltak a vélemények... Rosszul látom?

A háborúnak mostanra vége...

Dmitrij Medvegyev orosz államfő bejelentette: Oroszország befejezte grúziai békefenntartó hadműveletét, s egyben ideiglenes fegyverszünetet hirdet, mert elérte minden célját. A grúz hadsereg jelentős része megsemmisült.
Oroszország befejezte grúziai békefenntartó hadműveletét, s egyben ideiglenes fegyverszünetet hirdet, mert elérte minden célját, és megvalósította a békefenntartó misszió mandátumát: helyreállította a status quót, megvédte a rendet és a Dél-Oszétiában élő orosz állampolgárokat, mondta kedden Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz államfő a Nicolas Sarkozy francia elnökkel tartott megbeszélés után.
Az orosz államfő kijelentette: a dél-oszétiai békéhez az út akkor nyílik meg, ha Grúzia elfogadja és teljesíti a javasolt rendezési elveket, vagyis most Tbiliszin van a sor.

Miért is folyt a háború?

A mostani konfliktus múlt szerdán kezdődött, amikor tűzpárbaj zajlott le Grúzia és Dél-Oszétia határvidékén. A dél-oszétiai kormány azzal vádolta a grúz vezetőket, hogy rendszeresen lövetik a tartomány településeit. A tbiliszi vezetők visszautasították ezt, s éppen az ellenkezőjét állították: szerintük Dél-Oszétiából lőttek grúziai falvakat. A nemzetközileg el nem ismert dél-oszét elnök, Eduard Kokojti és "kormánya" azt akarja, hogy a tartomány összeolvadjon az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétiával. A grúz kormány csütörtök éjjel úgy döntött, hogy "helyreállítja az alkotmányos rendet" Dél-Oszétiában. A grúz erők egész éjszaka a "szeparatistákat" támadták hagyományos tűzerséggel és rakétákkal, szétlőtték a jobbára civil objektumokat és péntek reggel betörtek a déloszét fővárosba, Chinvaliba. Délutánra a grúz kormány már azt jelentette be, hogy alakulatai ellenőrzésük alá vonták Chinvalit. Oroszország szóban és fegyverrel is kiállt a déloszét vezetés mellett, és agressziónak minősítette a történteket. Medvegyev elnök figyelmeztetett: Oroszország nem hagyja büntetlenül állampolgárai halálát Dél-Oszétiában. Leszögezte, hogy Oroszország továbbra is a biztonság szavatolója marad a Kaukázusban. Mint mondta, Oroszország törvényesen tartózkodik Grúzia területén, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően békefenntartó missziót ellátva.

saakashvili xitleria



ეს არი პატარა მაგრამ ბევრის მთქმელი ვიდეო

შედარებაა სააკაშვილის და ჰიტლერის

აბა იპოვეთ 5 განსხვავება


Szuper videó...
Saakashvili olimpiai futása


War in Georgia: Saakashvili is scared by noise
that seemed to be a russian airplane and run away in panic :-)


Ajánlott olvasmány:
http://www.jamestown.org/news_details.php?news_id=340#

2008. augusztus 11., hétfő

És még egy kép mára

.
MiCHE MOUSE
.

Kép mára

.
Szabad felhasználásra

KÉPZELD EL AZT, HOGY
NINCSENEK LIBERÁLISOK
.

A békeszerető, galamblelkű "izraeliek" szétlőnnek egy palesztin strandot

Most éppen nem vagyok sem antiszemita -nem lehetek- de még anticionista kedvemben sem vagyok...Most éppen, jó kedvem van, kint tiszta az ég, hullócsillagok tömege száguld minden irányban, mintha szentjánosbogarak hada rajzana a Tejút alatt. Szóval minden a helyen van.
Erre bejövök, leülök a gép elé, nézem az üzeneteket, és köztük volt egy link...
Megmagyarázna valaki a drága, "izrael" seggébe bújt, "liberális", "pacifista", "humanista", stb. blog látogatóim közül, erre mi szükség volt/van?
Akkor most ki a náci, brutális gyilkos, terrorista állat?
Gyenge idegzetűek ne nézzék végig a videót.

2008. augusztus 10., vasárnap

Bucsúzunk Mahmoud Darweesh...

.
Elhunyt Mahmoud Darweesh
A palesztin nagy költőt, írót, számos irodalmi díj nyertesét, Palesztinában nemzeti költőként tisztelték. Munkáiban Palesztina az elveszett Édennek , a születés és a halálnak metaforája lesz, verseiben a kisemmizésnek és az elűzetés keltette szorongásról énekel...


Farwell Mahmoud Darweesh..

Mahmoud Darwish
(13 March 19429 August 2008) was a respected Palestinian poet and author who won numerous awards for his literary output and was regarded as the Palestinian national poet. In his work, Palestine became a metaphor for the loss of Eden, birth and resurrection, and the anguish of dispossession and exile.

Wikipedia