(első rész)
THE UNTOLD HOLOCAUST PART 1
Második Rész
PART 2
Rózsa Sándor (Szeged, 1813. július 10. – Szamosújvár, 1878.) Az egyik legismertebb magyar betyár.
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert. Megölt két katonát, a makói csendbiztost, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el. Mindezért állandó menekülésben, üldöztetésben volt része. Az alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bújkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni. Azonban a kérvényt elutasították.
1848 októberében a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt hamarosan feloszlatták őket. Rózsa Sándor Szeged környékén csikósnak állt és megnősült. A szabadságharc leverése után természetesen el akarták fogni. Bár sikerült elmenekülnie, azonban megint bujdosni kényszerült. Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója, így elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10 000 pengő vérdíjat tűztek ki a fejére. Sokáig ennek ellenére sem sikerült kézrekeríteni, mígnem 1857-ben komája, bizonyos Katona Pál szegedi tanyás gazda kiadta a pandúroknak. Tárgyalását 1859 februárjában tartották. A szabadságharcban való részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt nem merték kivégeztetni, az ítélet életfogytig tartó börtön lett. A büntetést Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt. Itt 1865-ig raboskodott, majd Theresienstadtban, később Péterváradon őrizték. 1868-ban amnesztiával szabadult.
Szabadulása után megpróbált becsületesen élni, de az előítéletek ezt szinte lehetetlenné tették. Így hát megint összeszedte cimboráit. Postakocsikat, vonatokat raboltak ki. Nevezetes a Kistelek melletti rablása, melynek során a síneket felszedve siklatták ki a vonatot. A vonaton utazó vadászkatonák 7 társa javát lelőtték, Sándor térdét egy golyó roncsolta, így megint elfogták. Rablógyilkosságért először halálra ítélték, majd ezt 20 évig tartó börtönre változtatták – ám a Csillag börtönből megszökött. Ráday Gedeon királyi biztos fogatta el 1869. január 12-én. Az 1872-es pere során (összesen 30 gyilkossággal vádolva) életfogytig tartó rabságra ítélték, Szamosújvárra 1873. május 5-én került, az 1267. törzskönyvi számon tartották fogva. A börtönben szabóság, illetve később gyengesége miatt harisnyakötés volt a munkája. Egészsége azonban nagyon megromlott, s 1878 novemberében gümőkórban halt meg a szamosújvári fegyházban.
Irodalmi és ponyvafeldolgozások már életében valótlan események egész sorát neki tulajdonítják; így pl. Fekete Miklós: Híres alföldi betyár Rózsa Sándor viselt dolgai (Pest, 1859); Rózsa Sándor élete és borzalmas rablásai c. ponyva (Pest, 1871); Rózsa Sándor a híres alföldi haramiavezér Élete és vakmerő kalandjai.
Irodalmi igényű feldolgozások (Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond) mindegyike felhasználja a szájhagyományban és a ponyvákról ismert kalandokat. Híre oly messzire jutott, hogy német ponyván is megjelent. Rózsa Sándor alakjához kötődnek más betyárok által elkövetett tettek is. Népballadai hősként való megjelenése másodlagos. A legkülönbözőbb balladákat énekelték nevével, de egyet sem lehet konkrétan Rózsa Sándor kalandjával azonosítani. A legközismertebb „Bakony erdő gyászban van, Rózsa Sándor halva van…” kezdetű, amelyet korábban különböző betyárok nevével énekeltek. Közönséges kocsmai verekedés áldozatáról szól. A Dél-Alföldön, elsősorban Szeged környékén gazdag a Rózsa Sándorral kapcsolatos balladaköltészet.
A fasiszta Olaszország vesztesen került ki a második világháborúból. Északon a régi rendszert a náci Németország tartotta mesterségesen életben a háború utolsó két évében, a felszabadulás után éveken át a szövetségesek megszállása alatt állt egész Olaszország.
Mi volt a helyzet 1963-ban a diktatúra utódpártjával? Egyáltalán: volt-e utódpárt, illetve olyan párt, amelyik valamilyen szinten közösséget vállal a diktatúra pártjával?
A háború után az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek volt a feladata az új alkotmány megalkotása. A gyűlés tagjainak egy részét kijelölték, másokat választottak, így jóval legitimebb volt, mint például Magyarországon az 1989-ben összeült Nemzeti Kerekasztal. (Mellesleg: Magyarországnak máig nincs új alkotmánya.) Az új alkotmány kimondta: a fasiszta párt újjászervezése tilos.
Ha hivatalosan nem is lehetett utódpártot csinálni, a fasiszták egyes szimbólumai visszaköszöntek az Olasz Szociális Mozgalomnál. A fekete inget például megtartották, Mussolini özvegyét ajnározták. Vezetőik az egykori fasiszták másod-, de inkább harmadvonalbeli politikusai közül kerültek ki. (Az elsővonalbelieket agyonlőtték.)
A párt először gyenge volt, országos megvetés övezte, politikai karanténba zárták, vagyis semelyik párt sem kormányzott vele. A parlamentbe főleg a déliek és a kispolgárok szavazataival jutott be, legjobb esetben 6-7 százalékos eredményt ért el, az 1963-as választáson 5 százalékot szerzett. (Az Olasz Szociális Mozgalom 1995-ben beolvadt Gianfranco Fini Nemzeti Szövetségébe.)
Hogyan ítélték meg 1963-ban a diktátor személyét?
Még túlságosan közel volt a világháborús vereség, a nemzeti megaláztatás, amiért Mussolinit tartották felelősnek. Néhány őrülten kívül senki sem ápolta az emlékét, mítosza nem maradt. Majd csak a világháború után harminc-negyven évvel kezdődik meg – hasonlóan kicsit Horthy Miklóshoz – Mussolininek egy történelmi újraértékelése, amikor már nemcsak a bűneit, hanem az érdemeit is számba veszik. Ebben élen jár Alessandra Mussolini, a diktátor unokája, aki 2003 óta tagja az Európai Parlamentnek.
Milyen volt 1963-ban az életszínvonal Olaszországban?
Japánhoz és Németországhoz hasonlóan Olaszország is viharos, évi tízszázalékos gazdasági növekedést produkált a második világháború után, egészen 1970-ig. A bérek a duplájukra nőttek, új lakások épültek, és egy Fiat 500-ast, a híres cinquecentót már egy munkáscsalád is megengedhetett magának.
Volt-e olyan nagyformátumú vezetője az országnak 1963-ban, aki a széles közvélemény körében nagy közmegbecsülésnek örvend?
Az ország bővelkedett ilyen vezetőkben. Egy viszonylag fiatal politikusgeneráció irányította az országot, a fasizmus előttiek ugyanis meghaltak addigra. Az újak már az ellenállásban nevet szereztek maguknak, majd a háború után az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben is együtt dolgoztak évekig, szinte mindegy volt, ki honnan, melyik pártból jött. Ők voltak a köztársaság alapítóatyái, akik nagy közmegbecsülésnek örvendtek. Például az 1978-ban meggyilkolt kereszténydemokrata Aldo Moro, aki egy katolikus politikai mozgalom tagjaként szállt szembe a fasiszta rezsimmel, és éppen 1963-ban a vezetésével jött létre az ország első balközép kormánya a szocialisták részvételével.
Mennyire voltak még jelen 1963-ban a politikai életben, a közéletben, a közigazgatásban olyan személyek, akik a diktatúra alatt is befolyásos pozícióban voltak?
Egyáltalán nem. Az előző rezsim prominens képviselői nem élték túl a felszabadulást. Az alkotmány megkövetelte, hogy az előző rendszert a közigazgatásban szolgáló vezetők nem tölthetnek be hasonló funkciót, kisöpörték őket az államigazgatásból. A Mussolini-rezsimmel jó viszonyt ápoló nagyvállalkozók időben átálltak, és amúgy sem voltak párttagok.
Volt-e valamiféle nemzeti megbékélés a diktatúra támogatói és az új rend hívei között?
Mivel a háború után a közhangulat egyértelműen antifasiszta volt, ezért az új hatalom egy nagyvonalú gesztussal – a kommunista Palmiro Togliatti igazságügyi minisztersége idején – amnesztiarendeletet adott ki: kiengedték azokat, akik nem követtek el népellenes bűncselekményeket, vagyis a kisfasisztákat nem álltak neki üldözni. 1948-ban már választhattak is a fasiszta párt egykori mezei tagjai, sőt egyes déli körzetekben még választhatóak is voltak.
Volt-e nosztalgia a múlt iránt?
Legfeljebb csak apró-cseprő dolgokban. Mussolini idején bezzeg pontosan jártak a vonatok. Vagy: a fasizmus alatt nem volt maffia, mert agyonlőtték őket. Nem volt bűnözés, mert a tolvajokat kényszermunkára ítélték. A demokráciák örök hátránya ez a diktatúrákkal szemben, de Olaszországban komolyan senki sem sírta vissza a fasizmust a rendszerváltás után tizennyolc évvel, és most sem.
The first footage showing an interrogation at Guantánamo Bay was released today by the lawyers of Omar Khadr, a Canadian teenager detained by US forces.
The video shows Khadr, at the time aged 16, interviewed by intelligence agents in 2003. During the footage he sobs uncontrollably, removes his shirt to complain about his medical treatment and tells the agents: "You don't care about me."
Left alone in the interrogation room, Khadr cries, holds his head and rocks back and forth. The audio is not clear, but he reportedly repeats the phrase "help me".
The video, at times distressing, is the first footage from inside an interrogation room at the controversial US detention camp to be made public.
Khadr, the son of Ahmed Said Khadr, who had ties to al-Qaida's elite, was captured in July 2002 in Afghanistan when he was just 15. Now 21, he remains in Guantánamo Bay along with around 270 so-called "enemy combatants".
The Pentagon forbids public release of photographs or recordings of the US detention camp and the Canadian government had declined requests by Khadr's lawyers, Nathan Whitling and Dennis Edney, to view the video footage.
But in May, Khadr's legal team won a US supreme court ruling for disclosure of footage - in total lasting several hours - as well as previously classified documents relating to his case.
The edited clip video released today shows Khadr interrogated by a Canadian Security Intelligence Service (CSIS) agent, a Canadian foreign affairs official Jim Gould, and an unidentified female CIA official - their faces have been blacked out.
The full-length videos, understood to have been recorded from a camera hidden in a ventilation shaft, is expected to be posted online later today.
The video clip opens with Khadr removing the top half of his orange jumpsuit to show his interrogators his injuries resulting from two bullet wounds. He says: "You say this is healthy? I can't move my arm."
The CSIS agent replies: "They look like they're healing well to me. You know, I'm not a doctor but I think you're getting good medical care." Khadr replies: "No I'm not. You're not here."
After Khadr complains further, the agent states: "I understand this is stressful, but by using this as a strategy to talk to us - it's not going to be any more helpful. I mean we've got a limited about of time and, you know, we've heard this story before."
Responding to complaints from Khadr that his interrogators "don't care" about him, the CSIS agent replies: "Well, I do care about you, but I want to talk to the honest Omar I talked to yesterday."
At times Khadr appears confused and despondent, and repeatedly breaks down. In another exchange, the agent says: "You want to go back to Canada? Well, there's not anything I can do about that."
Dennis Edney told the Toronto Star: "I hope Canadians will be outraged to see the callous and disgraceful treatment of a Canadian youth. Canadians should demand to know why they've been lied to."
The video follows documents released last week that revealed senior Canadian officials were aware that Khadr had been subjected to weeks of sleep deprivation, even though they stated publicly that the teenager had been treated humanely. For three weeks, Khadr had been made to move to a new cell every three hours, the documents revealed.
Gould, who has said he was only present during the interrogation to assess Khadr' s wellbeing, reported to Canada's foreign affairs department that Khadr was "a thoroughly screwed up young man".
"All those persons who have been in positions of authority over him have abused him and his trust, for their own purposes," Gould said.
Khadr, who the US accuses of killing a soldier with a grenade, is set to face a military trial later this year for five war crimes. Amnesty International has described him as the first person to be put on trial anywhere in the world for war crimes allegedly committed when he was a juvenile.
Titkos videofelvétel Guantánamo borzalmairól
FigyelőNet
Egy a guantánamói börtönben fogva tartott 16 éves fiú kihallgatását rögzíti az a videofelvétel, melyet a kanadai hatóságok szivárogtattak ki. A 2003-ban készült videó az első felvétel, amely a kubai támaszponton terrorizmus vádjával fogva tartott rabokról kiszivárgott.
Omar Khadr 15 éves volt, amikor az amerikai erők Afganisztánban elfogták egy feltételezett al-Kaida tábor elleni rajtaütés során. A tízperces felvételen Khadr a guantánamói börtönben történt kihallgatás közben látható, amint sír és segítségért kiabál – írja a BBC. A videofelvételen a fiú felelősségre vonja fogvatartóit, amiért súlyos sérüléseket okoztak a lábán és a szemén.
A róla készült felvételeket a fiú ügyvédei tárták a nyilvánosság elé. A Kanadai Legfelsőbb Bíróság májusban úgy döntött, hogy a korábban a guantánamói börtönben fogva tartott Khadr ellen hivatalosan is vádat kell emelni, mert csak így tudják védelmét biztosítani.
Az esettel kapcsolatban a kanadai kormányfő, Stephen Harper úgy nyilatkozott, hogy nem kíván beleavatkozni az október 8-án Guantánamon kezdődő katonai perbe.
A most 21 éves Khadr ellen számtalan vádat sorakoztattak fel, melyek között a legsúlyosabb a gyilkosság vádja. Ha bűnösnek találják, akár életfogytig tartó börtönbüntetésre is számíthat
Kapcsolodó anyagok:
Kínai kínzási módszereket alkalmaztak Guantánamóban
A Guantánamón működő amerikai tengerészeti bázison pontosan olyan "kényszerítő módszereket" alkalmaztak a terrorizmussal gyanúsított emberek kihallgatásakor, amelyeket a kínaiak használtak az amerikai hadifoglyokon a koreai háború idején - írta szerdán a New York Times.
A globálista demokrácia bűnei I
No mármost, ezen új párt létrejöttének körülményei a csuda kategóriába tartoznak, és mint csuda új intézménynek, csuda emberek is kell hogy dolgozzanak benne, mint például az a Perza Renato nevű egyén, akit nemrég kaptak el a terrorelhárítók, mert állítólag ő az egyik tagja annak a bandának, mely nem is oly rég felgyújtotta az esztergomi polgármester épülő új házát és gépkocsiját. Nem is volna érdekes ez a kis honunkban éppenséggel nem csudának tekinthető dirr-durr, ha Perza úr nem volna látható mindenféle pózban és helyzetben olyan prominensekkel, mint Veres János miniszter (de korábban Torgyán doktorral is stb. stb.). Az illető Perza úr ezenkívül az országgyűlési belépőjével dicsekedve és parlamenti képviselőnek titulálva önnönmagát, végigszambázta az egyik afrikai országot, ahol fűt-fát ígért szegény bennszülötteknek, bele sem gondolok abba – ámde ha igen, bele is borzadok –, hogy esetleg minek (vagy kinek) a nevében tette „üzleti” ajánlatait arrafelé. Az illető lefogott pancser terrorista és protokollszakértő – hogy én mennyire bírom ezeket a mindenféle szakértőket –, amúgy pedig kiváló kapcsolatot ápolt a politikai elit teljes színskálájával: kormányzó párt, ellenzéki főerő (utóbbiaktól szociális lakáshoz is jutott az egyik belvárosi kerületben…), tulipános lányok-fiúk stb.
Szóval csuda ország ez, kérem, csuda emberekkel, hol csuda dolgok is megtörténnek.
Netán nem itt adták el már egypárszor valami szerencsétleneknek a Lánchidat, alagutastól… hogy hátha esik az eső, abba be tudják húzni?
Hamar lefogták az Országgyűlés egyik protokollszakértőjét, aki Esztergomban gyújtogatott állítólag. De nem volt, aki lefogja a kezét az elszabadult képviselőknek, kik meggyalázták egyik hagyományosan, 1848 óta szőtt álmunkat, mármint hogy: honvédeket haza! Külföldieket RAUS! Hiányolván az idegen csizmákat szent földünkről, már megint lehetővé tették, hogy azok rajtunk tapossanak. Van a szexualitásnak egy perverziója, az SM (szado-mazo) vagy bőrös ízé… elképzelem a képviselő urakat és a honanyákat (kivéve az igen tisztelt Wittner Máriát, aki nem szavazta meg a határozatot), ahogy térdelnek jól megtermett afroamerikai katonák előtt, s széles nyelvcsapásokkal tisztítják a bakancsait emezeknek…
A tizenkét pontból az ide illő az, amely így szól:
„A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.”
Jaaa… hogy miről beszélek? Arról, hogy csuda ország csuda parlamentjének szado-mazo képviselői megszavazták a következő gyöngyszemet:
73/2008. (VI 10.) OGY-határozat a Stratégiai Légiszállítási Képesség programmal kapcsolatban Magyarországra települő külföldi fegyveres erők állomásozásának engedélyezéséről.
Annak egyik pontja így szól:
1. engedélyezi a Stratégiai Légiszállítási Képességben részt vevő államok fegyveres erőinek ezen tevékenységben részt vevő alakulatai és személyi állománya részére, hogy a Magyar Köztársaság területén állomásozzanak.
Szóval, nem kellene már itten újra forradalmat csinálni? Csak azért, hogy őseink álma... csak azért, hogy a függetlenségünk...
Egyáltalán…
Magyar Tízparancsolat
1. Szeresd magyar testvéredet, mint önmagadat!
2. Tégy különbséget testvér, barát, ellenfél és ellenség között! Ellenfeledből ellenséget ne csinálj!
3. Ismerd fel és gyűlöld ellenségedet! Ellenségeddel ne egyezkedj, ne szövetkezz, ne szerződj; segítségére ne siess, érdekeit ne szolgáld; paktumot ne köss, koalícióra ne lépj vele!
4. Tanuld megkülönböztetni a magyar demokráciát a nemzetközi politikai és világnézeti célok szolgálatába állított demokráciáktól; ismerd meg szabályait, hogy eredményesen tudj küzdeni nemzeted érdekeiért és értékeiért!
5. Tégy különbséget a valódi humanizmus és az álhumanizmus között; az álhumanisták csapdájába ne ess, ügyüket ne támogasd!
6. Ismerd meg igaz múltadat, magyarságodat, és arra mindig büszke légy!
7. Lelkedet, országodat, földedet, vizeidet, levegődet idegeneknek el ne add, beszennyezni ne engedd!
9. Idegen érdekek, eszmék, áramlatok, világnézetek, vallások szolgálatába ne lépj!
10. „Légy szelíd, mint a galamb, és okos, mint a kígyó!” (Jézus – Áldott Legyen az Ő Neve)
És leszen csuda országból újra az: Csudaország.
Írországban megbukott az unió reformszerződése.
Az ír referendum eredménye szerint az írek többsége nemmel szavazott, vagyis elutasította a lisszaboni szerződést.
Valami jó hír! Elgondolkodtató, milyen szervezet is az EU... és benne a mi szegény kis csuda országunk. Ha a népnek nem tetszik valami, nem kérdezzük meg őket – mint drága csuda honunkban! Most aztán Írország – ahol még létezik a demokrácia, vagy még kemény az íreknek feje, és van szabad akaratuk – jól beleköpött a levesükbe! Phhh... Köszönjük, Írország!
Ahogy bizonyossá vált, hogy lassan vége az Egybesült Európai Köztársaságok Szövetségének, az egyik csudalény és képviselő, Surján sietett sopánkodni a Lánchíd Rádióban. Nagyon sajnálom szegényt, csak nehogy elveszítse a zsíros ülését Brüsszelben.
Az ír tündérek és manók ma este táncmulatságot tartanak az összes erdőben Eire-szerte – tették közhírré Dublinban. A dublini posta épülete előtt, ott, ahol 1916-ban, az ír húsvét véres leverése után agyonlőttek több tucat ír hős hazafit, kivirágzott a macskakő.
„Sokasodnak a törpék ezen a földön s az óriások rendre kivesznek...”
Írta az óriás… csak tudnám, mire értette, csak tudnám…
Megjelent a KAPU 2008. június-júliusi, számában
Mocskos Háború
Katonai-történelmi beszámoló a Horvátországi Függetlenségi Háborúról. Az un. Nemzetközi Brigád története
(Elfogyott)
Hallgatás Hadművelet
(Társ szerzők: Tihanyi Tamás és ifj. Kricskovics Antal)
Publicisztikák - cikkek - riportok a délszláv háborúról
1991-1996
(Elfogyott)
Meghaltunk, és mégis élünk
Eduardo Rózsa-Flores - Földi József
(Háborús történetek)
(előfordul antikváriumokban)
Hűség - Versek a háborúról
"Ez csak néhány azokból a versekből, amelyeket megítélésem szerint életem legjelentősebb, legtermékenyebb időszakában írtam. Könnyekkel, izzadtsággal és vérrel fizettem értük. Mindegyikük olyan, mint egy-egy darab szétszaggatott szívünkből, amely aknavető gránát repeszeiként szóródott szét megannyi lerombolt városban, a hamuban, a frontvonal hosszú kilométerein."
Háromnyelvű kiadás (magyar-spanyol-horvát)
(KAPU könyvkiadónál rendelhető)
Állapot: Két háború között
Versek
(KAPU könyvkiadónál rendelhető)
Disznóságok gyűjteménye
A kalandos sorsú szerző kémekről, albán szefárdokról, az ördögről, a halálról és más nyalánkságokról versel...
(KAPU könyvkiadónál rendelhető)
69 Titok
Versek szerelemről és egy magyarazát
(KAPU könyvkiadónál rendelhető)
47 szufi vers -versos sufi
Szufi versek
(kétnyelvű kiadás: magyar-spanyol)
(KAPU könyvkiadónál rendelhető)
KAPU könyvkiadó
1086 Budapest
Karácsony Sándor utca 24.
kapu@chello.hu
www.kapu.cc