Rózsa-Flores Eduardo: A Likud és a sajtószabadság

Rózsa-Flores Eduardo: Már megint a kettős mércéről – az „izraeli” Likud „kiiktatna” egy brazil karikaturistát

Emlékszem még, mikor a nagyon civilizált, fejlett, demokratikus és felettébb humanista nyugat felháborodott a Salman Rushdie ellen kiadott Iráni fatwa –Sátáni versek c. műve- miatt. Ajatollah Ruhollah Khomeini, 1989. február 14-én tette közzé a vallási rendeletet, melynek értelmében, bárki jogosult lett volna Rushdie-t megölni az Iszlámot és a Profétát káromló, összességében Istenkáromlónak minősített könyve miatt. A britek megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, a másik járulékos következmény: feldühödött tömegek a Rushdie könyvét égették, könyvesboltokat támadtak meg, több harmadik világbeli országban emberek sérültek, sőt néhány halálos áldozata is volt az összecsapásoknak.

Rushdie a „liberális” világ üdvöskéjévé vált, bujkált a brit Secret Service védelmét élvezve, közben írta a rosszabbnál rosszabb könyveit, a befolyt szerzői díjakból lassan milliomossá vált, ennek ellenére továbbra is, minden szereplése két dologról szól, az álságos önsajnálkozásról és a dühödt, irracionális iszlámfóbiájáról. (1989-ben az Iráni kormány, hivatalosan közölte: nem támogat semmiféle gyilkossági kísérletet Rushdie ellen)

Nem rég újra fellángolt a vita és az erőszak, a Dánia-bán másodsorra is leközölt Mohamed Proféta-t (WAS) gúnyoló karikatúrák miatt.

Nyugati liberálisok és konzervatívok egyesült hanggal siettek kifogásolni azt, amit ők a „sajtószabadság”, és a „szabad véleménynyilvánítás jogának” korlátozásának gondolnak, íncivilizált, barbár, és ab ovo, gyilkosnak minősítve az Iszlám világot.

A muszlimok felháborodásának okaira már senki sem kíváncsi.

Hibátlanul, a megszokott módon, működik –mi az hogy: darál, őröl- a média gépezete, megvannak a bűnösök, és csak nagy ritkán hallani egy-egy halk hangot, amely például arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy a dán Jyllands-Posten kulturális rovatának szerkesztője, aki felelős egy személyben a karikatúrák megjelenéséért, az a nem titkoltan cionista Flemming Rose, aki Sharon személyes vendégeként járt „izraelben”

Kinek az érdekében áll, vagy inkább kinek hoznak hasznot a dán Jyllands-Postenban megjelent, Mohamed Prófétát –béke legyen vele-, gyalázó karikatúrák?

Néhány tény:

1. „Flemming Rose”, Ukrajnában született zsidó, a Jyllands-Posten kulturális szerkesztője. Ő a felelős a dán lapban megjelent karikatúrákért,
2. Viktor J. Ostrovski –volt Mossad ügynök- könyvéből (Way of deception, 1990 St. Martin Press) bőségesen kaphatunk információkat a dán és az izraeli titkosszolgálatok hagyományosan kiváló és gyümölcsöző kapcsolatairól. Miután Ostrovski „lelépett” a Mossadtól, Kanadában kapott menedéket. Ő az egyik legismertebb szaktekintély az Izraeli szakszolgálat legújabb kori történetével kapcsolatban. Rossz nyelvek szerint, egy időben volt kollegái vérdíjat tűzték ki a fejére…
3. „Flemming Rose” kitűnő, nyilvános, nyíltan felvállalt, napi munka kapcsolatot tart fönn ultracionista vezető személységekkel, a még nem néhai „izraeli” miniszterelnök Sharon személyes meghívására többször járt a közel-keleti országban. A furcsa nevű „Flemming Rose” kiváló barátja –Rose szavai- az a Daniel Pipes, aki először a szélsőségesen konzervatív-militarista FOX Tv News kommentátoraként szerzett hírnevet, és akit Bush nevezett ki az un. Béke Intézet vezető tanácsának tagjává. Daniel Pipes közismert ultracionista, az Izrael Állam totális győzelméről papoló, iszlamofóbiaról elhíresült publicista.
4. Pipes szerint, el kell lehetetleníteni az arab országokat, térdre kell kényszeríteni az Iszlámot (sic!) akár fegyverrel is, hogy Izrael léte többé ne foroghasson veszélyben. De, tett már olyan kijelenéseket is, miszerint az arabok „nem emberi lények” és, hogy az Iszlám szentkönyve, a Korán „az ördög sugallta mű, amely tűzre való” „hogy megvédjük civilizációnkat, el kell pusztítani az írmagját az iszlámnak”…”ez szent kötelességünk”

Eddig a bevezető. Nézzük cikkem tulajdonképpeni tárgyát.

Van egy híres, tehetséges és szerte a világban ismert, méltán népszerű karikaturista: a brazíliai Carlos Latuff. Munkai általában dél-amerikai aktuális kérdésekkel foglakoznak de, határozottan és bátran foglal állást az amerikaiak szerte a világban érvényesülő intervenciónista és agresszív politikájáról, és kiemelten rajzolja meg a cionista megszállok palesztinai kegyetlenkedéseit. Ellene nem is olyan rég, a magyarországi ellenzék legnagyobb pártjának –FIDESZ- „izraeli” testvérpártja, a Likud portálján jelent meg a következő anyag:

(Carlos Latuff jutatta el hozzám az alábbi szöveget)

Latuff leveléből:

…Na tessék, a Likud, egy izraeli jobboldali párt, Ariel Sharon, Shabra és Shatila mészárosának a volt pártjának a célpontjává váltam.

Egy, a Likud portáljahoz linkelt oldalon,
www.likudnik.co.il/Front/NewsNet/reports.asp?reportId

=171273 , lehozták a fényképemet és néhány rajzomat. Amellett hogy a szövegben élnek az ilyenkor megszokott jelzőkkel (náci, antiszemita…) kijelentik, hogy: “Ezt a Carlos dolgot réges-rég el kellett volna intézni, így vagy úgy”

Olvassák a héber szöveg fordítását:

“Carlos Latuff

Szerepel a Wikipedián, a Google keresés 8 találatot ad. De mit tud róla a Külügyminisztérium? A Mossad? A Külügyi és Biztonsági Bizottság? Az izraeli hadsereg? Vagy akármi más, Izrael biztonságáért felelős szervezet?
A 36 éves, arabosan csengő vezetéknévvel rendelkező Carlos Latuff Rio De Janeiróban született. Honlapján egy fotón a terrorista Leila Khaleddel együtt látható, aki résztvett egy izraeli repülőgép eltérítésében. Az egyik legvehemensebb Izrael gyűlölő.
Az egyik legnagyobb úszító propagandagyár vezetője, aki tevékenységével mindehol “mérgez”. Az ifjúság köreiben kifejtett tevékenységével hatalmas károkat okoz Izraelnek. Az Internet egyik leghatásosabb anticionistája, rendkivüli grafikus képességekkel megáldott, tehetséges karikatúrista. Az internetet tökéletesen használja fel céljaira. Az iráni “gonosz” ipar egyik csúcs szereplője. Rajzaival szerepelt a teheráni holocaust-tagadó kiállításon.

Gyűlöli Amerikát és Izraelt, rajzain az izraelieket és vezetőiket gonoszként ábrázolja. A gyűlölet rakétáit olyan vehemenciával lövi, mint amilyen vehemenciával Irán fejleszti igazi rakétáit. Résztvesz a gigantikus népirtás-iparban, egy céllal, lerombolni az Izrael államát.

Egy hatásos videofilmen tiszta angolsággal igyekszik egységbe szólítani az Izrael-gyűlölőket. Egy interneten terjesztett filmben arra kéri őket, hogy aktivizálják magukat és vegyenek részt az információs háború frontvonalában- írjanak történeteket és verseket, vitatkozzanak, vezessenek blogot, küldejenek fotókat, vegyenek részt találkozókon és demonstrációs előadásokon. Aktivizálják magukat és tömörüljenek egységbe.

Sátánista rajzai szerepelnek a világsajtóban és megszámlálhatatlan internetes oldalon. Nem él a szerzői jogvédelemmel, sőt buzdítja az embereket a szabad felhasználásra.

És mit tesz Izrael? Semmit!!!

Tettek panaszt a brazil nagykövetségen?

Képzeljétek el mi történne egy izraeli állampolgárral, aki hasonló módon kezelné a brazil vezetőket. Meggyanúsította valaki lázítással vagy gyilkossági kísérlettel? Hallott egyáltalán valaki róla?

Ez az a WMD amiről Harari professzor, a Weitman intézet volt vezetője tartott előadást a legutóbbi Hertzliai kongresszuson. Ez az a veszély, melyre Yoay Gelbar professzor figyelmeztet munkáiban. És ez az, ami miatt a Zsidó Kongresszus vezetői Izraelbe sereglettek.

The Israeli carelessness on the information front is not acceptable and can't go on. This Carlos should have been "taken care of" a long time ago, in some way or another. The question is: what should we do, and whose responsibility is it to do so?

Az izraeli nemtörődömség elfogadhatatlan és tarthatatlan. Ezt a Carlos dolgot réges rég el kellett volna intézni, így vagy úgy. A kérdés az, mit kell tennünk és ez kinek a felelőssége lesz.

Cselekvésre szólítalak Titeket. Nincs egyetlen intézmény sem, mely sikerrel szállna szembe ezzel a népirtáshoz vezető háborúval. Sem a Külügyminisztérium, sem a Védelmi Minisztérium, sem más minisztérium. Ahogy Carlos ajánlotta, egyesülnünk kell és közösen cselekedni.

Szemtanúi lehetünk, a “cionista démon elleni harc” alapszintű és szisztematikus legitimizálásának. Ennek a folyamatnak kiemelkedő szereplője Carlos Latuff. A problémát (a “végső megoldást”) az az iráni elnök fogja végrehajtani, aki élvezi ezeket a rajzokat a náci Németországról, a holokauszt tagadásáról, Hizbullahról és annak rakétáiról). Azért kellenek neki az atom létesítmények, hogy megölje azokat a gusztustalan lényeket, akik Latuff rajzain szerepelnek és akkor a világ egy jobb hely lesz. Voltak, akik ezt már megpróbálták ezelőtt, emlékeztek?

Goebbels, a Harmadik Birodalom propaganda minisztere tette hatékony fegyverré, a náci birodalom leghatásosabb fegyverévé a propagandát. Az alapfeltételezés az volt, hogy ha egy hazugságot elég sokszor ismételnek, akkor az a nép tudatában igazsággá változik. Most már tudjuk, Hitler megírta könyveit, amik végül a Holokausztban öltöttek testet. Az internetes fórumokon felhozott Izrael ellenes dolgok, a vizuális elemek, a náci propaganda másolatai. Ez egy olyan népírtó ideológia, ami a múltban már bizonyította erejét. “

Természetesen, IsraHell-től (Hell=pokol) minden kitelik. Ha végrehajthatnak “szelektív gyilkosságokat” palesztinok ellen, ha Bejrut szönyegbombazásával civilek százait mészárolhatnak le, nem nagy dolog “semlegesíteni” egy karikaturistát Braziliában.
Fenyegethetnek halállal, próbálkozhatnak a megfélemlítésemmel, tegyék, mindenesetre nem fognak eltéríteni attól a szandékomtól, hogy minden erőmmel támogassam a palesztinokat a brutális izraeli megszállás elleni harcukban.

A legtöbbet amit tehetnek ezek a Likudos csúszómászók az, hogy elhallgatattnak egy golyóval, de sosem lesznek képesek művészetemet elhallgatattni.

Carlos”

Kell még valamit hozzátenni?
Kettősmérce? Igen.
Gyűlölet beszéd? Igen
Gyilkosságra buzdítás, „kiiktatásra” felszólítás? Igen
Nem tiltakozik senki?

Jellemző.

Részemről: teljes szolidaritásomról biztosítom Carlos Latuff-ot, és tiltakozom a brutális cionista rezsim eme a szabad vélemény alkotás jogához, és a sajtószabadság ellen intézett cinikus támadása miatt.

Ajánlom mindenki figyelmébe a fenti cikkem megjelenésével elindított új blogot, amelyen Carlos Latuff karikatúráit hozom le. Érdemes lesz a következő napokban is látogatni a blogot, mivelhogy a terjedelmes anyag feltöltése tetemes időt vesz igénybe.

A blogon publikált képek szabadon terjeszthetők, felhasználhatók.

A blog címe:

http://latuff-flores.blogspot.com/