SZU2? – avagy Isten nem bottal ver!

Jól csinálták! Mi több, ők csinálták a legjobban!
Gondoljanak bele! Felmarkolták a rengeteg lóvét, kikupálódtak belőle, most pedig veszik a kalapjukat és angolosan – de talán korrektebbek vagyunk, ha azt mondjuk – íresen távoznak. Ezek az írek tudnak valamit, amit mi nem.
Élni! És életben maradni!

Egy biztos, történelmi pillanat, de legalábbis mindenképpen a kalendáriumok lapjaira kívánkozó esemény lesz az a nap, amikor Írországot, az eddigi mintaállamot kipenderítik a Nagyságos és Fényességes Európai Porta égisze alól, azaz magyarán mondva kirúgják majd az Európai Unióból úgy, hogy a lábuk sem éri a földet.
Gondoljanak csak bele! Másnap reggel arra ébrednek majd az írek, hogy nem kell többé sarcot fizetni a brüsszeli bürokrata vízfej dőzsöléséhez. Azonmód vége szakad a versenyt megalázó módon megszüntető és megsemmisítő különböző korlátozásokat felvonultató kvóták és szabályozók sokaságának. E naptól a világ többi részével, azaz harmadik féllel bárhol bármennyit kereskedhetnek, nem pofáznak bele többet Brüsszelből. Megszűnnek a megkötöttségek.
Az írek ezzel a bátor húzásukkal, nevezetesen, hogy sok más országgal ellentétben, komolyan vették a demokráciát és megkérdezték a népet is arról, ami alapvetően befolyásolja a nemzetük életét, még Svájcon és Norvégián is túltesznek. A skandinávoknál, ha jól emlékszem kétszer is nekifutottak, ám a bölcs nép köszönte szépen, nem kért a Nagyságos és Fényességes Európai Porta „áldásaiból”. A „közös lónak turós a háta” típusú közös valutáról már nem is beszélve. A svájciak is inkább a kerítésen kívülről szemlélték a dolgokat.
Pedig hányszor, de hányszor győzködte a központi propaganda pénzt és fáradságot nem kímélve az öreg kontinens lakóit, hogy ez bizony a demokrácia ne tovább-ja, maga a megtestesült álom. Érdemes hajtani, mit hajtani, kepectetni a klubba való felvételért. A tagság ebben az elit klubban igazi megtiszteltetés. Darab ideig még minket is ezzel a marhasággal ámítottak. Emlékeznek még arra a hosszú időszakra, amikor az EU ügyeletes fő hallja kendjei szerint mindig éppen öt esztendőre voltunk az uniós tagságtól? Az írek valahogy nem voltak vevők erre „az unió jót tesz veletek akkor is, ha beledöglötök” című, lehet népszavazni kiscsávó, de ha nem úgy döntesz, ahogy mi szeretnénk, fel is út, le is út típusú, a demokráciát meglehetősen sajátosan értelmező szemléletmódra!

Micsoda fennkölt megnyilvánulása a demokráciának a gyakorlatban, nem igaz?
Nem tehetek róla, de megint csak a kamerába fesztelen könnyedséggel belenyilatkozó ír csaj, az ottani utca embere jut az eszembe. Mindenféle felesleges sallang, hezitálás vagy porhintés nélkül mondta bele a frankót a nézők képébe, a mienkbe, tesze-tosza, végletekig etethető és hülyíthető magyarok képébe is. Aszonta a kamerába az ír csaj, látszik mennyire demokratikus a Lisszaboni Szerződés, sehol sem kérdezték meg róla az embereket!
Most meg kiderül, hogy ahol merik venni maguknak a bátorságot és megkérdik az embereket, azok rögtön persona non grata-vá, vagyis nemkívánatos személyekké válnak a Nagyságos és Fényességes Európai Portán. És ez az, ami önmagáért beszél, és ez az, ami jelzésértékű.
És most úgy néz ki, hogy a cseheket is a szőnyeg szélére állítják. Mer’ hogy ők is szavazásra bocsátanák a dolgot, és ott sem biztos a tutti végeredmény. Sőt! Hogy tetézzék a bajt, még az alkotmánybíróságuk is sertepertél a szavazás körül.
Kicsit olyan ez, mint valamiféle Szovjetunió 2. De csak egy kicsit olyan. Majdnem azt írtam, hogy ugyanolyan antidemokratikus, mint a nagynevű előd, de ez nem igaz, mert ez az új, ez az Európai Unió, amire állítólag oly büszkéknek kellene lennünk, bizonyos tekintetben sokkal, de sokkal rosszabb, mint az eredeti volt. Azért, mert az a fajta gazdasági és szellemi elnyomorodás, amit a pártállami diktatúra kizárólag fegyverekkel és önkényuralmi eszközökkel volt képes prezentálni, az itt némiképp módosult, sajnos még rosszabb irányba. A tankok helyett immáron a bankok dirigálnak. Ez annyiban rosszabb, mint a – fogalmazzunk így – nyílt sisakkal játszó diktatórikus erőszak volt, hogy itt a népeket, nemzeteket elnyomó ellenfél sokszor láthatatlan marad, arctalan pénzviszonyok, valamint a „jogi személy” teljesen életszerűtlen mesterséges képződménye mögé rejtőzve bújik el, ezáltal rettenetesen nehéz harcolni ellenük.
Az erővonalak és a törekvések eddig is teljesen világosak voltak, az ír NEM csak minden eddiginél jobban ráirányította a figyelmet és a reflektorfényt Mammon antidemokratikus világára. Ebben a világban az ember helyett a pénz áll az első helyen!

Ha valaki vette magának a fáradságot és beleolvasott a Lisszaboni Szerződés nevű dokumentumba, annak a számára kiderülhetett, hogy a nemzetállamot, mint olyant, jogilag egész egyszerűen megszüntetnék, ha tetszik, felülírnák, a különböző népeknek, nemzeteknek pedig az egyen fazonra uniformizált konzumidióta barom szerepét szánnák, aki semmi másra nem jó, minthogy engedelmesen fogyasszon és befizesse a tőle a legkülönfélébb jogcímen beszedésre kerülő sarcot. Mindezért cserébe megkapja a McDonnald’s-féle szabványosított egyen biztonságot. Legalábbis elvileg. Ahogyan a Mekinél is elvileg ugyanolyan hamburgert kap a fogyasztó, ha a világ bármely pontján is megy be a fenti lánc valamelyik gyorsétkezdéjében, úgy az Európai Unió polgára is – ha akarja, ha nem – ki van téve a jogszabályokban biztosított mértékben görbülő uborkának, vagy például a szabványban rögzített szakítószilárdságú, valamint azonos íz- és illatanyag-tartalommal bíró óvszernek. Ez ám a szép új világ, nem igaz? És akkor jönnek ezek a renitens írek és egy laza csuklómozdulattal porig rombolnak mindent. Oda a gyönyörű álom.
Ez az új SZU, nem állhatja a demokráciát. Csak a profitot isteníti. Ebből aztán számos konfliktushelyzet adódik. Ilyen volt ez a legutóbbi az írekkel is.
A demokrácia pénzbe kerül! Sok pénzbe! Többe, mint amennyit előre kikalkuláltak íróasztalaik mellett légkondicionált irodáikban a brüsszeli seggfejek.
Ilyen van? Ilyen van!
Bele se merek gondolni, mi lesz itt, ha elszabadul a pokol. És nagyon könnyen elszabadulhat.
Először azzal jöttek, hogy majd az Unió lesz a világ első számú térsége. Nem lett. Jó, ez még elmegy sok szódával, ezt a fajta nagyotmondásra épülő kommunikációs technikát Háry János óta már ismerjük.
De a Nagyságos és Fényességes Európai Porta az élelmiszer- és az üzemanyagáraknál előállt helyzettel sem tud mit kezdeni. Teljes becsődölés. Vagy mondjunk inkább pánikot?
Az uniónak nincs „B” terve egy ír nem esetére. Emlékeztet a NASA-ra az Armageddon című filmben. Ott szegény Bruce Willis akadt ki, mint a sezlonyrugó, mert a NASA-nak nem volt „B” terve. Aszitte hülyéskednek vele. Embert küldtek a Holdra, meg minden. ’Oszt mégse vót nekik „B” tervük. Mondjuk nem is élte túl a sztorit, a mozi végére megkrepált. A korrektség kedvéért tegyük hozzá, ott is a civilek mentették meg a seggünket.
Az írek még tök jól is kijöhetnek az egészből, és nem kell hozzá különösebb jóstehetség, ki is fognak jönni. Úgy kijönnek, mintha bent se lettek vóna.
A híradásokban arról is beszámoltak, hogy nemcsak az euroszkeptikusok voltak a NEM mellett, de az ír üzleti szféra is a protest szavazásra buzdította alakosságot. Ezek után már nem is csodálkoztam azon, amikor a legfrissebb tudósításokban arról számoltak be, hogy a lakosság túlnyomó része egyáltalán nem bánná, ha megszűnne Írország uniós tagsága. A magam részéről azon sem csodálkoznék, ha ez egyfajta lavinát indítana el és más országok is követnék példájukat. Megfelelő kommunikációval nagyon könnyen beverhető az utolsó szög ennek a velejéig korrupt, haszonleső és antidemokratikus, a pénz talaján álló érdektömörülésnek a koporsójába, amit ma még úgy hívnak, hogy Európai Unió.
Gondolom nem nagyon tudnának mit kezdeni Brüsszelben az olyan szalagcímekkel, mint például: „Véget ért az évtizedes kvóta-terorizmus!”, „Újra szabad a verseny, korlátozások nélkül!”, vagy „Éljen Írország, éljen a demokrácia!”
Az ősz végére kiderül, milyen bejegyzések kerülnek majd a kalendáriumokba és a történelemkönyvek lapjaira. Addig is vigyázó szemünket vessük Dublinra, emberségből és demokráciából vegyünk példát ír barátainkról.
Isten áldja Írországot és Magyarországot!

A szocialista nagyváros öntudatos polgára
www.johafigyelunk.hu
FÚSZ