Lezajlott a figyelemelterelő, gyurcsányi ötlet nyomán megrendezett "nemzeti csúcs", a nemzet részvétele nélkül. Úgy-ahogy összeverbuváltak egy heterogén társaságot és megszólaltatták azokat, akiket (kevés kivétellel) közvetlen vagy közvetett módon felelősség terheli a jelenlegi (tragikus) politikai, gazdasági, erkölcsi, szociális (stb.,) helyzet kialakulásáért.
A kádári garnitúrát képviselő egykori MSZMP-s vagy KISZ-es főguruk (Gyurcsány, Medgyessy, Gál, Lendvai, Glatz, Szili, stb.,) ügyesen megadták a gazdasági helyzetre és/vagy az összefogás szükségességére utaló alaphangot, így résztvevők többsége a világgazdasági válság pajzsa mögé bújva próbálta magyarázgatni és ködösíteni sanyarú helyzetünket, finoman ecsetelve, hogy néhány évig áldozatokat kell vállalni mindenkinek, összébb kell szorítani a nadrágszíjakat, és bele kell törődni, hogy - átmenetileg - semmi jóra ne számítson senki.
A hozzászólók zöme tehát a gazdasági "mókuskerékben" forgolódott, elsimítva (vagy feledtetve) azt a tényt, hogy évtizedek óta politikai válságban vagyunk(!), amely a Rákosi-Kádár diktatúrákban kezdődött, és az átejtőernyőztetett elvtársaknak köszönhetően,- a demokráciában is "kivirágzott", majd a gyurcsányi rendőrállamban közeledik ahhoz a csúcsértékhez, amely a kádári megtorlás időszakában létezett.
Nem kellett képzett jósnak lenni annak az elővetítésére, hogy egy ilyen nagyságrendű plénum érdemi megbeszélésre képtelen lesz(!), a főkérdést pedig háttérbe fogja szorítani a triviális témák dióhéjban történő felvetése.
Az a hazug, csaló, erőszakos és szakértelem nélküli kormány (és kormányfő), amely jóval a világgazdasági krízis megjelenése előtt "dübörgő" gazdasággal "etette" a kába szimpatizánsait, miközben agyagba döngölte a nemzet-gazdaságot, európai viszonylatban az utolsó helyre szorította hazánkat, megtízszerezte az kádári adósság-halmazunkat, képtelen kievezetni az országot ebből a katasztrófális helyzetéből!
A "nemzeti csúcs" hangvétele, Glatz optimista zárónyilatkozata arra utal, hogy Gyurcsány további időt nyer(t), hiszen csipetnyi hamut hintett a fejére és enyhe meakulpázást is megeresztett a közvélemény kábítására. Megérezte, hogy előrehozott választásokról, lemondásáról vagy felelősségre vonásáról csak a nemzeti csúcson kívüliek beszélnek, a kifosztott karaván pedig halad (a végzete felé), miközben a qrva ország "kóbor kutyái" ugathatnak...
(Prof. Dr. Bokor Imre)
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése