2008. november 3., hétfő

Követendő példa!!!

.
Tisztelt Szerkesztőség!

Mérnök vagyok, mérnöki vállalkozásom - az abnormális magyar adóterhek miatt - néhány éve Szlovákiában működik.

Tevékenységünk során hazai megrendelőinknek már több szlovák gyártó termékét is beterveztük. Megrendelőink elégedettek voltak, na nem a termékek minősége, inkább kedvező áruk miatt. Viszonylag jó kapcsolatot alakítottunk ki ottani hasonló vállalkozásokkal.

A dunaszerdahelyi események hallatán azonban megroppant bennem valami, és a magyar kormánnyal ellentétben kidolgoztam egy intézkedési tervet:

1. Vállalkozásom székhelyét a lehető legrövidebb időn belül áthelyezem, valószínűleg Horvátországba, esetleg Erdélybe. Hazaköltözés szóba sem jöhet, adómmal nem fogom fedezni tolvaj politikusok, rendőrállatok, rablógyilkos cigányok, valamint a félbolond MSZP-szavazó nyugdíjasok megélhetését.

2. Nem fogom többé szlovák gyártók termékeit betervezni, használatukról megrendelőimet is le fogom beszélni.

3. Korábban lefoglalt szlovák sítúrámat visszamondom. Jó nekem itthon is.

4. Semminemű szlovák terméket nem fogok soha vásárolni.

5. Ha úgy hozza a sors, hogy át kell utaznom Szlovákián, elkerülöm az autópályát.
Nem fogok pályadíjat fizetni a tótoknak.

6. Amikor csak tehetem, a szlovák rendszámú gépkocsikat meg fogom rongálni.
Nem érdekel, hogy esetleg magyar a tulajdonosa.
Majd leszokik róla, hogy gépjármű-adót fizessen a tótoknak.

F.I.




Dunaszerdahely SB Fotóalbum

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

A szlovák autó tulajdonosa sok esetben nem ide-oda települő vállalkozó, hanem egy egyszerű magyar ember, aki él a szülőföldjén. Ilyenformán nem igazán választhatja meg, hogy hova, kinek fizet adót.