Megvannak a jelöltek, látjuk, remek csapat, csupa érett, bölcs férfi, csupa joviális, késő Kádár-kori arcél. Csupa nagyszerű szakember, aki már bizonyított. Mit is?
Sokat nézhettük ezt a tablót az elmúlt huszonnégy órában, minden címlapon a nagy hármas: Surányi, Glatz, Vértes. A remény arcai. Jézusom!
Hogy ki mennyire Amway [1], ki mennyire volt szorgos támasza [2] a letűnt rendszernek, ki mennyire megbízható szaki, azt ne is kaparásszuk. Miért van az az érzésünk, mintha három Demján Sándort látnánk (ráadásul a skálás, és nem az orosz lottós korszakból)? Tényleg a nejlongarbólobbi állhat Gyurcsány megbuktatása mögött?
Ebből a csapatból már fazonra is kitűnne Bokros. Ebben a csapatban még egyéniségnek tűnne, lendületesnek, hitelesnek. Komolyabb ötletet vagy víziót abból az arcból sem néznénk ki, de legalább valamit. Csak hogy ő éppen a klasszikus, Sas József-i értelmeben vett politikai kabaré műfaját próbálgatja egy feloszlás előtt álló pincetársulatban, komoly jelöltként szóba sem jöhet.
Nem itt van a kutya elásva.
Hanem: ennek az egésznek az égvilágon semmi értelme sincs.
Azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy válságkezelésre alkalmas lehet egy párttámogatás és választói felhatamazás nélküli kormány? (Amikor egy erős pártbeli bázissal rendelkező, viszonylag stabil fölénnyel megválasztott, karizmatikus politikus által vezetett sem volt képes egyetlen érdemi válságkezelő lépést kiszenvedni magából.) Mégis, hogy működne egy ilyen? Hány MSZP-tagozattal kellene egyeztetni félóránként a különböző gazdaságpolitikai lépéseket? Milyen csodaprogramot lehet kitalálni, ami az elmúlt három évben nem jutott eszébe Gyurcsánynak?
Még egy év agónia biturbó. Minek?
De még az is merész feltételezés, hogy ez a manőver lehetőséget teremtene Gyurcsány Ferencnek a 2014-es visszatérésre. Ugyan. Legföljebb ha az aranyhalak választójogot kapnának.
Akkor tényleg, miért csinálják? (De sokszor feltettük ezt a kérdést az utóbbi három évben.)
Más magyarázat nincs, mint hogy viszi őket előre a fene nagy politikai logika, vagy mi. Illetve, a Magyar Nemzet-esebb verzió, hogy még sürgős eltulajdonítani valók vannak a közös kasszában, és nem más, hanem éppen ez volna az a bizonyos politikai logika, amiből nem tud és nem hajlandó kilépni senki.
Mert ugyan 2006-ban mi értelme volt [3] megnyerni a választásokat úgy? Ha Gyurcsány fele akkora stratéga és fele olyan éleseszű politikus volna, mint amilyennek láttatni szereti magát, akkor rájött volna: az égvilágon semmi értelme sincs. A nagy terveket, a társadalom- és országátformáló programokat (ha ugyan voltak ilyenek) nem lehet sumákban végrehajtani. Meg úgysem, hogy odaállok, azt mondom, hazudtam, és aztán minden másképp lesz.
Ezt sem gondolták végig, semmit sem gondoltak végig, nem volt más, csak nagy löttyös indulat, a kérlelhetetlen belső logika, győzni kell, bármi áron, kormányozni bármi áron, és aztán majd kiderül, hogy mi a cél. Nem derült ki.
Most viszont lenne cél: megállítani a lecsúszást és valahogy kimászni az orrig érő szarból. Erre ez a struktúra alkalmatlan. Erre ez a félkisebbségi, félszakértői kavarás alkalmatlan. Az MSZP alkalmatlan.
Vajon mikor esik le egy-két tucatnyi SZDSZ-es és szoci képviselőnek, hogy értelmetlen és káros, amihez asszisztálnak? Hogy senkinek sem tesznek jót, még maguknak sem.
(Akkor majd jöhet a Fidesz, és aztán tényleg lehet hosszan töprengeni azon, hogy tényleg mi értelme volt ennek a 2006–2009-es izének.)
1 megjegyzés:
Arany után szabadon:
Volt egy ország - nem tudom, hol,
Abba’ lakott - mondjam-é, ki?
Se igaza,
Se morálja,
Egy jó szava
Sem volt néki;
Annálfogva az államban
Nem is hítták egyéb néven:
Síma-szájú Feri bátya;
E volt az ő titulája.
No mert (közbe legyen mondva)
Azt az egyet meg kell adni,
Hogy a Feri országában
Könnyű volt eligazodni:
Mivel ottan párt és ember
Névhez jutott olcsó szerrel
Azon felűl, mit az apja
Adott neki, meg a papja.
Liberóvá lett a Szadesz
Madöffé vált az MDF,
Régtől Maszop az MSZP,
Míg a PP-t Sólyomozzák,
Munkáspártként „ajnározzák”,
Pedig neve rég Fidesz.
Egyébiránt Feri gazda
Semmit is el nem mulaszta,
Hogy jó hírét megnövelje,
Meglévén... a puszta helye. -
Kenegeti ő azt hírrel,
Debreczeni-kígyóírral,
Eb-sajtóval gyúrja széjjel;
Meg is nő az minden éjjel
- Tudniillik: álmában;
S ha fölébredt mennyi kéjjel
Vizsgálgatja ... hiában!
Ami pedig Ferenc gazdát
Máskülönben illeti:
Nem bolond ember volt ám ő:
Pénze az Altus Zrt.-ből
S anyósa Kft-jétől,
Melynek neve most Raendo ,
Onnan pénzel minden Apró...
Sőt az is szent, hogy már régen
Ott ülne a Sólyom-széken,
Hasa, mája, kéknadrága...
Minden kész e méltóságra:
De mit ér, ha jól elk..ta!
Ily pózerként, lógó képpel
Nem választaná a nép el;
Szavazna rá tíz, vagy húsz.
Oh ti, kiket a természet
Igaz-áldással tetézett,
Ti nem is gondolhatjátok,
A sima száj mily nagy átok!
Bizony úgy: a morál drága,
Becsesebb a drága gyöngynél:
E hiányzott csak Ferinknél,
S ma hiányzik boldogsága.
Mily irigyen hallja másnak,
A legutolsó kapásnak,
Hogy nem álságos a beszéde:
Bezzeg, cserélne most véle!
De mi haszna! mindhiába!
Nincs orvosság patikába,
Széles mezőn, drága kertben,
Vagy más helyen,
Mi benne igaz szót neveljen!
A hiteles szót úgy gyűlölte,
Hogy legott a méreg ölte,
Látva, hogy van más embernek,
Vagy ilymódon szól a gyermek;
Sőt csupán ezér’ a macskát
Sem tűrhette udvarában,
Hisz őszintén felmiákol..!
Elkergette, vén korában.
Történt, hogy a kormánypártok (?),
(Tudvalevő nagy zsiványok),
Szolgálatok, Intézetek
Bevonva az MDF-et
Capitál-politikával,
Tábort ütnek, főznek, sütnek
Abból, amit valahonnan
Más országból idehoztak,
Minthogy onnan
Hogy úgy mondjam
Hanyatt-homlok eltávoztak.
Immár elkészül a csapda:
Haditervet kohol mindjárt
Az összeesküvők csapatja:
Hogy kerülik meg a népet,
S ignorálják a törvények
Rendjét az új választásra.
Fontos, hogy az államelnök
Mindebből legyen kizárva,
És Ferenc, a gazda higgye,
Pártelnökként megmaradva,
Mégis ő diktál e brancsba,
Mindez e csapatnak gondja,
Ki nem adná egy vak lóért,
Hogy a magyar kész bolondja.
Meddig űle Ferink pácban
E brancstól felszövegezve,
Nincs megírva krónikámban.
Csak annyi van följegyezve,
Hogy mihelyt abból kilépe,
S híradást tesznek elébe,
Mely becsét elősorolja:
Nem olvassa, mert nincsen mit!
Becsűlete nem nőtt semmit,
De igen a füle s orra!
Eh....
Megjegyzés küldése