...ki esküszik s azt megszegi...

.

Fotós-szerkesztő: OSZTYAPENKO

KIS FIÚ
Anyácska; áruló volt-é apám?
LADY MACDUFF
Az volt, fiam.
KIS FIÚ
S mi az az áruló?
LADY MACDUFF
Hát a ki esküszik s azt megszegi.
KIS FIÚ
S mind áruló, ki így tesz?
LADY MACDUFF
Mind áruló, s azt mind felakasztják.
KIS FIÚ
Mind felakasztják, a ki esküszik s azt megszegi?
LADY MACDUFF
Mind föl azt.
KIS FIÚ
S ki akasztatja föl?
LADY MACDUFF
Hát a becsületes emberek.

Ami közelebbről az árulót vagy az árulást illeti, arra vonatkozólag
Shakespeare föntebb idézett mondatai legalább adnak támpontokat.

Ki esküszik s azt megszegi.

Persze ennek csak akkor van értelme, ha bevezetjük a hallgatólagos eskü fogalmát, ami abban állna, hogy ráutaló magatartásával az egyed kvázi elkötelezi magát az ő családja, osztálya, baráti köre, golfklubja, etnikuma, vércsoportja, eszmetársai, általánosabban bizonyos, a saját személyén kívül álló, de általa mégis fontosnak vélt dolgok, elvek vagy értékek mellett, aztán a valóságban ellenük dolgozik.

Ebből máris adódik számunkra egy fontos következtetés:
nem lehet áruló az az egyén, akiről köztudott, hogy számára a saját érdekein és a hatalom pőre akarásán kívül semmi se számít.

Besúgó persze válhat belőle, ha megfelelő helyen és időben születik, de áruló nem, mert az árulóvá váláshoz kell egy bizonyos erkölcsi minimum.

Aki az etikai szférán kívül rekedt,
abból lehet ugyan népvezér,
de Júdásnak még a lábát se moshatja meg.
.