.png)
Michel Chossudovsky, a University of Ottawa közgazdászprofesszora, a Centre for Research on Globalization független kutatócsoport egyik vezetője szerint a Gázai-övezet izraeli megszállása közvetlen összefüggésben áll a stratégiai gázkészletek kérdésével.
2000-ben a Gázai-övezethez tartozó partszakasztól nem messze jelentős gázkészleteket fedeztek fel. A palesztínokkal kötött 1999-es szerződés alapján az olaj- és gázlelőhelyek feltárásának joga 25 évig a British Gas-t (BG) és az athéni székhelyű Consolidated Contractors International Company-t illeti meg (CCC). A BG 2000-ben csak két fúrást végzett, összesen 1400 md m3 készletet találtak, ennek értéke kb. 4 md $. A gázmezőkhöz kapcsolódó jogok 60%-ban a BG-t, 30%-ban a CCC-t, 10%-ban Palesztína befektetési alapját illetik meg. A Gázai-övezet környékén feltárt tengeri lelőhelyek 60%-a jogilag a palesztínoké.
 |
| 1. ábra A gázmezők Izrael környékén |
 |
| 2. ábra. A palesztin halászati jog zónája |
Izrael kezdettől fogva arra törekedett, hogy (1) a palesztinokat kikapcsolja az üzletből, (2) a kitermelt gáz hozzá és ne Egyiptomba kerüljön, (3) üzletet is csináljon. A legfontosabb cél természetesen az 1999-es szerződés érvénytelenítése volt. 2007-ben olyan szerződést akartak kötni a BG-zel, hogy a gázt tengeralatti csővezetéken szállítsák Izraelbe. A gázt formálisan a palesztinoktól vásárolták volna meg, igaz, csak természetben voltak hajlandóak fizetni, hiszen a Hamasz-kormány szerintünk nem kaphat pénzt, mert azt a terrorizmus támogatására fordítaná. A BG 2007 decemberében felhagyott a tárgyalásokkal, 2008 januárjában becsukta izraeli irodáit. A 2008 legvégén megkezdett hadműveleteket már júniusban elkezdték tervezni. Októberben ennek tudatában kezdték újra a tárgyalásokat a BG-zel. A Gázai-övezet megszállásának távlati geopolitikai célja, hogy partmenti vizek és a palesztin gázlelőhelyek izraeli tulajdonba menjenek át. Akkor a meglévő szomszédos létesítményekkel egyetlen rendszerbe lehetne őket szervezni. Délről gáz, északról olaj érkezhetne Izraelbe (a Baku-Tbiliszi-Ceyhan csővezeték végállomásáról). Az olajvezeték láthatólag döntő hatással lehet a Libanonnal fennálló kapcsolatokra.
 |
| 3. ábra. Izrael ellátási lehetőségei: északról olaj (BTC), délről gáz |
 |
| 4. ábra. A gázai övezet |
Izrael 2000 óta zajló tengeri elrettentő akciói sem egyszerűen a palesztin halászok ellen irányultak.
A Gázai-övezetben körülbelül 3000 halász tevékenykedik a partmenti vizeken. Az Arafat és Rabin által aláírt, 1994. május 4-én kelt Gáza-Jerikó egyezmény 20 tengeri mérföldben jelölte meg ennek a partmenti sávnak a szélességét, melyet északról izraeli, dél felől egyiptomi vizek határolnak. Az egyezmény egy keskeny partmenti csíktól eltekintve mindenféle halászati és gazdasági tevékenységet engedélyezett. A palesztínok ezután hat éven át zavartalanul halásztak. 2000-től az izraeli hadsereg rendszeresen fenyegetni és zaklatni kezdte a 6 mérföldnél beljebb dolgozó halászhajókat. Hogy miért, azt nem közölte a palesztínokkal. A kimondatlan határvonalat a fegyverek jelölték ki. Arafat 2000 szeptember 27-én behajózott a parttól 19 mérföldnyire, hogy személyesen gyújtsa meg az első adag kitermelt gázt. Egy izraeli olajtársaság ugyan vitatta a palesztínok tulajdonjogát, de a keresetet az izraeli bíróság elutasította.
Kérdés, kit illet a gáz tulajdonjoga. A fentiek szerint (Gáza-Jerikó egyezmény) ugyebár a palesztinokat, nyilván azért is szerződtek az angolok 1999-ben Arafattal. A lelőhely 10-15 mérföldnyire esik a parttól. Úgy számították, a gázból egy évtizedig egész Palesztína áramellátását biztosíthatják, és még exportra is jut belőle. 2000. szeptember 28-án Ariel Sharon provokatív látogatást tett a Templom-hegyre. Ebből felkelés robbant ki. A 6 mérföldes határon megkezdődtek az izraeli járőrhajók máig tartó támadásai a halászhajók ellen. Sharont 2001 februárjában miniszterelnökké választották.
2002-ben a Sharon kérésére Palesztínába érkezett az ENSZ-főtitkár emberi jogi követe, Catherine Bertini, aki a jelentéséhez fűzött mellékletben rögzítette, hogy a halászati zóna szélessége 12(!) tengeri mérföld, amit be kell tartani. A helyzet ettől persze semmit sem változott. A katonai fenyegetéssel évek óta szűkebb területre kényszerített halászhajók miatt a partmenti sáv halállománya, s így a zsákmány is erősen megcsappant. 2005-ben Izrael kivonult ugyan a Gázai-övezetből, de a szárazföldi átkelőpontok és tengeri útvonalak ellenőrzésével bezárta a palesztínokat. A Hamasz hatalomra jutása után még szigorúbban korlátozta (és korlátozza) a termékek, nyersanyagok, gyógyszerek és emberek forgalmát. Míg 2000 előtt napi 900 teherautó ellátmány érkezett a területre, ezután csak 70 (2008 júniusában, a rakétatámadások beszüntetése fejében ezt a számot 90-re emelték). Végül: 2008. november 18-án olyan egyiptomi bírósági ítélet született, mely a kormányt az Izraelbe irányuló földgázszállítás leállítására kötelezte, a hiányzó parlament jóváhagyás miatt. Egy 2005-ös megállapodás szerint ugyanis Egyiptom 15 év alatt 1,7 md m3 gázt ad el Izraelnek. A szállítás ténylegesen csak 2008 májusában indult meg. Az ítélet nem jogerős, fellebbeztek, de a csapok potenciális elzárása is nyugtalaníthatta Izraelt.
A BG Group érdekérvényesítő ereje az általa képviselt nagy piaci értékű tudásra, információra és a technológiára épül. Izrael önmagában nem tud fúrni a BG koncessziós területén, legfeljebb lyukakat a tengerfenékbe. A BG rengeteg 3D szeizmikus adat ismeretében és kellő szaktudás birtokában megtervezte és kivitelezte a kutat. Nélküle vagy az ő érdekei jelentős sérelmére nem lehet ezt a mezőt kitermelni. A BG nem fogja elengedni el ezt a csontot. Az igazgatótanácsban ott van pl. Sir David Manning, aki régi motoros, legutóbb Nagy-Britannia USA nagykövete volt, s egyben a Lockheed és a Lloyds igazgatótanácsának is tagja.
Egy politikailag ennyire exponált (és beágyazott) cég, mint a BG, maga nyíltan nem mehet szembe a nemzetközi szerződésekkel. De... ha történetesen úgy alakul, hogy azokat valamiért teljesen újratárgyalják és végül mégis Izraellel köthet üzletet (aminek eddig útjában állt a Hamasz-Izrael konfliktus), akkor persze újabb nagy fejlesztésekhez juthatna hozzá. És nem tiltakozna. A csattanó: az Isramco 2009. január 18-án jelentette be, hogy a Tamar-1 fúróállomás igen jelentős földgázkészletekre bukkant Haifától 90 km-re keletre a tengeren.
A Gázai-övezetben körülbelül 3000 halász tevékenykedik a partmenti vizeken. Az Arafat és Rabin által aláírt, 1994. május 4-én kelt Gáza-Jerikó egyezmény 20 tengeri mérföldben jelölte meg ennek a partmenti sávnak a szélességét, melyet északról izraeli, dél felől egyiptomi vizek határolnak. Az egyezmény egy keskeny partmenti csíktól eltekintve mindenféle halászati és gazdasági tevékenységet engedélyezett. A palesztínok ezután hat éven át zavartalanul halásztak. 2000-től az izraeli hadsereg rendszeresen fenyegetni és zaklatni kezdte a 6 mérföldnél beljebb dolgozó halászhajókat. Hogy miért, azt nem közölte a palesztínokkal. A kimondatlan határvonalat a fegyverek jelölték ki. Arafat 2000 szeptember 27-én behajózott a parttól 19 mérföldnyire, hogy személyesen gyújtsa meg az első adag kitermelt gázt. Egy izraeli olajtársaság ugyan vitatta a palesztínok tulajdonjogát, de a keresetet az izraeli bíróság elutasította.
Kérdés, kit illet a gáz tulajdonjoga. A fentiek szerint (Gáza-Jerikó egyezmény) ugyebár a palesztinokat, nyilván azért is szerződtek az angolok 1999-ben Arafattal. A lelőhely 10-15 mérföldnyire esik a parttól. Úgy számították, a gázból egy évtizedig egész Palesztína áramellátását biztosíthatják, és még exportra is jut belőle. 2000. szeptember 28-án Ariel Sharon provokatív látogatást tett a Templom-hegyre. Ebből felkelés robbant ki. A 6 mérföldes határon megkezdődtek az izraeli járőrhajók máig tartó támadásai a halászhajók ellen. Sharont 2001 februárjában miniszterelnökké választották.
2002-ben a Sharon kérésére Palesztínába érkezett az ENSZ-főtitkár emberi jogi követe, Catherine Bertini, aki a jelentéséhez fűzött mellékletben rögzítette, hogy a halászati zóna szélessége 12(!) tengeri mérföld, amit be kell tartani. A helyzet ettől persze semmit sem változott. A katonai fenyegetéssel évek óta szűkebb területre kényszerített halászhajók miatt a partmenti sáv halállománya, s így a zsákmány is erősen megcsappant. 2005-ben Izrael kivonult ugyan a Gázai-övezetből, de a szárazföldi átkelőpontok és tengeri útvonalak ellenőrzésével bezárta a palesztínokat. A Hamasz hatalomra jutása után még szigorúbban korlátozta (és korlátozza) a termékek, nyersanyagok, gyógyszerek és emberek forgalmát. Míg 2000 előtt napi 900 teherautó ellátmány érkezett a területre, ezután csak 70 (2008 júniusában, a rakétatámadások beszüntetése fejében ezt a számot 90-re emelték). Végül: 2008. november 18-án olyan egyiptomi bírósági ítélet született, mely a kormányt az Izraelbe irányuló földgázszállítás leállítására kötelezte, a hiányzó parlament jóváhagyás miatt. Egy 2005-ös megállapodás szerint ugyanis Egyiptom 15 év alatt 1,7 md m3 gázt ad el Izraelnek. A szállítás ténylegesen csak 2008 májusában indult meg. Az ítélet nem jogerős, fellebbeztek, de a csapok potenciális elzárása is nyugtalaníthatta Izraelt.
A BG Group érdekérvényesítő ereje az általa képviselt nagy piaci értékű tudásra, információra és a technológiára épül. Izrael önmagában nem tud fúrni a BG koncessziós területén, legfeljebb lyukakat a tengerfenékbe. A BG rengeteg 3D szeizmikus adat ismeretében és kellő szaktudás birtokában megtervezte és kivitelezte a kutat. Nélküle vagy az ő érdekei jelentős sérelmére nem lehet ezt a mezőt kitermelni. A BG nem fogja elengedni el ezt a csontot. Az igazgatótanácsban ott van pl. Sir David Manning, aki régi motoros, legutóbb Nagy-Britannia USA nagykövete volt, s egyben a Lockheed és a Lloyds igazgatótanácsának is tagja.
Egy politikailag ennyire exponált (és beágyazott) cég, mint a BG, maga nyíltan nem mehet szembe a nemzetközi szerződésekkel. De... ha történetesen úgy alakul, hogy azokat valamiért teljesen újratárgyalják és végül mégis Izraellel köthet üzletet (aminek eddig útjában állt a Hamasz-Izrael konfliktus), akkor persze újabb nagy fejlesztésekhez juthatna hozzá. És nem tiltakozna. A csattanó: az Isramco 2009. január 18-án jelentette be, hogy a Tamar-1 fúróállomás igen jelentős földgázkészletekre bukkant Haifától 90 km-re keletre a tengeren.
 |
| 5. ábra. Haifa városa Észak-Izraelben van |
Ez minden eddigi gázmezőnél nagyobb, értéke kb. 15 milliárd $. A fúrás minden idők legköltségesebb izraeli vállalkozása volt, 144 millió dollárba került. Az előzetes becslések szerint 35% volt az esélye, hogy 87 md m3 gázt találjanak.
A fúróállomásban a fúrást végző amerikai Noble Energy 36%-kal, az Isramco 29%-kal részesedik, a fennmaradó rész a Delek Drillingé és az Avner Oil and Gas Explorationé. A tengerfenék 1700 méteren van, onnan még 1400 m vastag sóréteget kell keresztülfúrni. A telepített fúrótorony 5000 m-ig tud lehatolni, 4900 m-nél érte el a megfelelő réteget. A bejelentést követően Tel Avivban emelkedni kezdtek a részvények árfolyamai. Isramco +123%, Delek Group +57%, Avner +45%.
A hadsereg ezzel egyidőben kivonult Gázából.
A fúróállomásban a fúrást végző amerikai Noble Energy 36%-kal, az Isramco 29%-kal részesedik, a fennmaradó rész a Delek Drillingé és az Avner Oil and Gas Explorationé. A tengerfenék 1700 méteren van, onnan még 1400 m vastag sóréteget kell keresztülfúrni. A telepített fúrótorony 5000 m-ig tud lehatolni, 4900 m-nél érte el a megfelelő réteget. A bejelentést követően Tel Avivban emelkedni kezdtek a részvények árfolyamai. Isramco +123%, Delek Group +57%, Avner +45%.
A hadsereg ezzel egyidőben kivonult Gázából.
Források:
Michel Chossudovsky: War and Natural Gas: The Israeli Invasion and Gaza's Offshore Gas Fields,
http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=11680
David K. Schermerhorn: Geopolitical Time Line: War, Natural Gas and Gaza's Marine Zone, Fishermen's Rights versus the Development of Natural Gas
http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=11787 .
Avi Bar-Eli: Israel`s largest-ever reserve of natural gas discovered off Haifa coast
http://www.haaretz.com/hasen/spages/1056469.html
http://http://www.export.gov.il/Eng/_Articles/Article.asp?ArticleID=10137&CategoryID=391
Forrás: http://astro.elte.hu/~hetesizs/gaza.html
ÍRTA: ÁCS JÓZSEF fizikus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése