2008. május 14., szerda
Kína nevezetességeket is hamisít
Tíz éves késéssel megtudtuk: Hősök tere nemcsak nálunk van. Igaz, a miénk volt az első. A Milleneumi emlékmű felépülése után pontosan 100 évvel megépült a hasonmása is Sanghajban, közvetlenül a Brandenburgi-kapu szomszédságában. Mivel azonban a turistáknak drága volt, a helyi parasztság vette használatba. Bár néha úgy tűnik, a távolkeleti turisták Európa nevezetességeit csak a kamera lencséjén keresztül látják, nem veszítenek sokat, ha ez tényleg így van. Otthon ugyanis újra megnézhetik,és akkor már lassan, komótosan, élvezhetik a látvány minden részletét. Akinek pedig nem futja vakációra, elég, ha ide is csak fényképezőgépet hoz, és egy egész világkörüli utat imitálhat magának.
Hollandia kisország, ezért kis szórakoztató parkot épített, ahol még az Eiffel-torony is csak térdig ér. Kína nagyhatalom, ezért komoly beruházásokba fogott. Ezek egyike volt körülbelül 10 éve a sanghaji Global Paradise, mely a világ nevezetességeit gyűjtötte össze, illetve építette fel újra 90%-os méretben. Sanghaj Hősök tere rögtön a főbejárattal szemben kapott helyet, mögötte a Brandenburgi-kapu található. Félkörívben felsorakozó nemzeti hőseink egy amfiteátrummal néznek farkasszemet, így alkot teljes kört a tér.
Az egészben az a legfurcsább, hogy szinte titokban került oda, hivatalos magyar szervtől sem engedélyt, sem adatot nem kértek hozzá. Még a sanghaji konzul, Dr. Mélykuti Ferenc is csak a Hírszerző megkeresése nyomán értesült a létezéséről, de néhány órával később már konkrét információkkal szolgált: a Global Paradise 23 kilométerre fekszik Sanghajtól, ami meglehetosen komoly túrára kényszeríti az érdeklődőket.
Talán ez, meg a belépő borsos ára (100-150 jüan) okozta a vesztét, ugyanis a nyitás után alig egy-másfél évvel csődbe ment. Az http://www.azsia.net internetes portál szerint -melynek szerkesztője egy Sanghajban élő magyar férfi - a befektetők legalább 60 millió dollárt buktak az üzleten. A Hősök terét azóta benőtte a gaz, sőt, állítólag egy-két királyunk szobrát"feltüzelték" - írja az Azsia Net , http://azsia.net/ szerzője, Guczó. Polonyi Péter Kína-szakértő is megerősítette az internetes oldal állítását, mely szerint a parkot azóta bezárták, körbekerítették, ám a helyi lakosság áttörte a falat, és szinte kisajátította a területet: ki káposztát termeszt, ki libát úsztat a nevezetességek tövében.
Megjegyzés:
A cikk eredetileg a Hirszerzo.Hu -ban jelent meg... Valamiért, mostanában nem lehet a cikket lehívni, mindenesetre a link: http://www.hirszerzo.hu/cikk.libausztato_a_hosok_teren.2489.html
Címkék:
eduardo rozsa flores,
eduardo rózsa-flores,
hösök tere,
Kína,
történelem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése