"Gyűlöletbeszéd-törvény": megsemmisítve

Az Alkotmánybíróság (Ab) Sólyom László indítványa alapján hétfőn megsemmisítette a gyalázkodás tényállást beiktató büntetőtörvénykönyv-módosítást. A testület szintén megsemmisítette a polgári törvénykönyv módosítását is, ami a kisebbségeket érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt polgári jogi igények érvényesítését tette volna lehetővé.

"Az Ab határozata szerint az Alkotmány alapján minden személyt egyenlően megillet a szólás joga, s ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak. Az Ab ezért alkotmányellenesnek nyilvánította az Országgyűlés által elfogadott gyalázkodás elnevezésű új büntetőjogi tényállást" - fogalmaz az Ab kommünikéje a Btk.-módosítással kapcsolatban.

A Ptk.-módosításról pedig az Ab azt állapította meg, hogy a véleményszabadság aránytalan korlátozásához vezetne.

Az Alkotmánybíróság továbbá megsemmisítette a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Köot.) 118. § (4) bekezdésének egy részét, mert ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt Megállapodás előírásaival. A Megállapodás ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót.

HírTv