Baranyai András: Aki bújt, aki nem...

.
Erdogan összeveszett Simon Peresz cionista vezetővel Davosban. A körülményeket tudjuk: Persz éltette a holokausztot idéző támadást, majd erre Erdogan közölte vele: gyerekeket öltek meg, ez nem háború.
Horvátországban Vedrana Rudan feminista újságírónő fakadt ki: "Mikor szűnnek meg a zsidók végre zsidók lenni, és lesznek emberi lények?"
Erre persze mindenki kiakadt...fasiszta, náci, usztasa, antiszemita, stb, stb. Mind-mind olyan jelző, amelyeket azokra kiáltanak, akik felemelik a szavukat a cionisták bűntettei, agressziói ellen. Az újságírónő a vádakra frappánsan reagált: "Félelmetes bűnt követtem el. Gázában megölt palesztin gyerekeket neveztem néven. Ezért rúgtak ki!"-ja, mert, hogy kirúgták, de ezt már mondani sem kell. Csak olyan vélemények kellenek, amelyben Izrael védekezik a rakéták ellen.
Ezek félelmetes rakéták, amelyek iszonyatos területeket árasztanak el tűzzel, a lakosságra veszélyesek, mindig lakott területen egy iskolára, kórházra, ENSZ-konvojra hullik és 1400 embert öl meg bő két hét alatt... Nem! Nem és nem!

Izrael módszerei ezek és a hihetetlen cinkosság, amivel ők rendelkeznek. És a jóllakott, fellengzős, fotelben kényelmesen hátradőlős Nyugat, amelynek minden mindegy, csak a pénztárcája legyen tele. Minden felett elnéznek, ami nem érdekük.
ŐK IS UGYANÚGY GYEREKGYILKOSOK, MINT IZRAEL JELENLEGI VEZETÉSE ÉS HADSEREGE!
Akkor is a palesztinok a gyengébb fél és a megtámadott, amely ahogyan tud harcol az agresszor ellen. A cél nem lehet más: Izrael megsemmisítése és egy minden zsidónak és palesztinnak otthont adó Palesztina!
És tudom, illetve remélem, hogy mindannyiunknak, akik a palesztinokat testvéreinknek érezzük fáj ez, ami most van. Fáj, mert látjuk a sebesült kisgyerekeket, a pöffeszkedő katonákat, az egy szál Kalasnyikovval harcoló Hamasz harcost, vagy mindegy milyen fegyveres palesztint.
Szégyellem magam, mert nyugodt körülmények között hajthatom álomra a fejem, ellenben sok ezer palesztinnal. Mellettem van a testvérem, a barátnőm és a szüleim és ezért szégyellem magam: van, hogy egy családból csak egy kisgyerek marad életben a szétbombázott házuk romjai alól előkúszva. Látja barátai, édesanyja, testvérei szétszaggatott holttestét, szorongatva karjaikat, hátha felébrednek és a szemébe mondják: "Ne aggódj nem hagyunk egyedül!"
De egyedül marad, és szintén egyedül él tovább oly' sok gyermek, fiatal, agg. Az izraeli bomba, harckocsilövedék nem válogat. Az egykoron volt területük most alig egytizedén tengetik életüket és nincs jövőjük, csak a harc és a remény: hogy egyszer lesz független Palesztina.
Véresre rágom az öklöm és toporzékolok, mert hallom: nincs víz, gyógyszer és élelmiszer Gázában. És hallom: Izrael jogos önvédelme!...Kitől, hát az új sztárpolitikustól Barack Husszein Obamától! A nagy megmondóember és a remény maga...már akinek.
Mert ő is ugyanolyan cinkos, fellengzős és sznob, mint az egész magát fejlettnek mondó Nyugat
az Egyesült Államokkal az élen.
Szerinte is Izrael a megtámadott fél és joga van az önvédelemre! De a palesztinoknak nincs, hiába támadják és irtják őket 60 éve!!!
A pénz nagy úr! De még nincs vége!
A harcnak folytatódnia kell! Mert így nem érhet véget! Mi, akiknek fontos a palesztinok sorsa, ne tágítsunk! Emeljük fel fejünk és hangunk: mondjuk ki, hogy ez népirtás, nácizmus, holokauszt!

Palesztin elnyomottak! Az Úr segítse harcotokat!

Baranyai András blogjabol