2009. január 26., hétfő
"A szemünk előtt kínozták halálra társainkat" - újabb vallomások Guantánamóról
.
Újabb részletek jelentek meg a Guantánamón alkalmazott kegyetlen kínzásokról: rab és őr beszámolója. A német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott egy volt fogoly és egy korábbi börtönőr. Az előbbi, a pakisztáni születésű, de brit állampolgár, 40 éves Moazzam Begg három éven keresztül, 2002 januárja és 2005 januárja között raboskodott a fogolytáborban, míg az utóbbi, a 24 éves Christopher Arendt 2004-ben - egy éven keresztül - volt ott börtönőr.
Egymással csak most, Birminghamben találkoztak, ahol az újság az interjúkat készítette, a börtöntáborban nem hozta őket össze a sors, Begg ugyanis egy másik szárnyban raboskodott. Az ottani körülményeket azonban - bár másképp élték át azokat - hasonlóan festették le.
Moazzam Begg szerint az amerikaiak mindenkit, aki odakerült, al-Kaida tagnak, illetve afgán ellenállónak, azaz tálib terroristának minősítettek. Őt egyébként Iszlámábádban rabolták el, ahol annak idején családját látogatta meg. Rokonai szeme láttára hurcolták el őt ismeretlen személyek, szavai szerint nyilvánvalóan amerikaiak. 2001. szeptember 11. után azon a vidéken majdnem mindenki "gyanúsnak" számított.
A volt fogoly szerint a három év alatt szinte mindennap kínozták, mégpedig minden elképzelhető módszerrel. Botokkal és vasrudakkal verték, taposták, nem hagyták aludni, vagy elviselhetetlen zajokkal gyötörték, s kutyákat eresztettek rá. A feleségével és gyermekeivel kapcsolatos fenyegetések, zsarolások pedig szintén mindennapos kínzási módszert jelentettek.
A legkegyetlenebb tapasztalat azonban elmondása szerint annak átélése volt, amikor fogolytársakat a szeme előtt kínoztak halálra. "Amikor az ember mások kínzásának szemtanúja, s semmit nem tehet ellene, az rosszabb, mintha őt kínoznák" - nyilatkozta Begg.
A ma Chicagóban élő Arendt semmit nem cáfolt. A Pentagon fiatal katonaként, 19 évesen vezényelte Guantanámóra, s elmondása szerint elsősorban az ott alkalmazott pszichológiai terror viselte meg.
Foglyokat például órákon keresztül elviselhetetlen pozíciókba kényszerítették, hogy megakadályozzák őket az alvásban. Ebben, továbbá a bebörtönzöttek testi bántalmazásában ő is részt vett - ismerte be, hozzátéve - így utólag -, hogy élete legszörnyűbb évét töltötte Guantánamón.
Begg szerint az ott eltöltött évek örök traumát jelentenek. Bár most már szabadságban és családjával a él, egyszerűen nem lehet úgy élni tovább, mint Guantánamo előtt. Szabadulása óta egyébként sem az amerikai, sem a brit hatóságok semmit nem tisztáztak a vele történtekről.
Christopehr Arendt készségesen állt a német lap rendelkezésére. Szavai szerint egyszerűen nyilatkozni akart, mert az Egyesült Államokban senki nem kíván beszélni arról, ami ott történt, a média pedig nem az igazat közli.
Az egykori fogoly és az egykori börtönőr nem neheztel egymásra. Begg az interjúban barátjának nevezte Arendtet, az utóbbi pedig csodálta a guantánamói börtön volt lakójának erejét és bátorságát.
(MTI)
.
Újabb részletek jelentek meg a Guantánamón alkalmazott kegyetlen kínzásokról: rab és őr beszámolója. A német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott egy volt fogoly és egy korábbi börtönőr. Az előbbi, a pakisztáni születésű, de brit állampolgár, 40 éves Moazzam Begg három éven keresztül, 2002 januárja és 2005 januárja között raboskodott a fogolytáborban, míg az utóbbi, a 24 éves Christopher Arendt 2004-ben - egy éven keresztül - volt ott börtönőr.
Egymással csak most, Birminghamben találkoztak, ahol az újság az interjúkat készítette, a börtöntáborban nem hozta őket össze a sors, Begg ugyanis egy másik szárnyban raboskodott. Az ottani körülményeket azonban - bár másképp élték át azokat - hasonlóan festették le.
Moazzam Begg szerint az amerikaiak mindenkit, aki odakerült, al-Kaida tagnak, illetve afgán ellenállónak, azaz tálib terroristának minősítettek. Őt egyébként Iszlámábádban rabolták el, ahol annak idején családját látogatta meg. Rokonai szeme láttára hurcolták el őt ismeretlen személyek, szavai szerint nyilvánvalóan amerikaiak. 2001. szeptember 11. után azon a vidéken majdnem mindenki "gyanúsnak" számított.
A volt fogoly szerint a három év alatt szinte mindennap kínozták, mégpedig minden elképzelhető módszerrel. Botokkal és vasrudakkal verték, taposták, nem hagyták aludni, vagy elviselhetetlen zajokkal gyötörték, s kutyákat eresztettek rá. A feleségével és gyermekeivel kapcsolatos fenyegetések, zsarolások pedig szintén mindennapos kínzási módszert jelentettek.
A legkegyetlenebb tapasztalat azonban elmondása szerint annak átélése volt, amikor fogolytársakat a szeme előtt kínoztak halálra. "Amikor az ember mások kínzásának szemtanúja, s semmit nem tehet ellene, az rosszabb, mintha őt kínoznák" - nyilatkozta Begg.
A ma Chicagóban élő Arendt semmit nem cáfolt. A Pentagon fiatal katonaként, 19 évesen vezényelte Guantanámóra, s elmondása szerint elsősorban az ott alkalmazott pszichológiai terror viselte meg.
Foglyokat például órákon keresztül elviselhetetlen pozíciókba kényszerítették, hogy megakadályozzák őket az alvásban. Ebben, továbbá a bebörtönzöttek testi bántalmazásában ő is részt vett - ismerte be, hozzátéve - így utólag -, hogy élete legszörnyűbb évét töltötte Guantánamón.
Begg szerint az ott eltöltött évek örök traumát jelentenek. Bár most már szabadságban és családjával a él, egyszerűen nem lehet úgy élni tovább, mint Guantánamo előtt. Szabadulása óta egyébként sem az amerikai, sem a brit hatóságok semmit nem tisztáztak a vele történtekről.
Christopehr Arendt készségesen állt a német lap rendelkezésére. Szavai szerint egyszerűen nyilatkozni akart, mert az Egyesült Államokban senki nem kíván beszélni arról, ami ott történt, a média pedig nem az igazat közli.
Az egykori fogoly és az egykori börtönőr nem neheztel egymásra. Begg az interjúban barátjának nevezte Arendtet, az utóbbi pedig csodálta a guantánamói börtön volt lakójának erejét és bátorságát.
(MTI)
.
Címkék:
afghanistan,
Bush,
Bush's War,
eduardo rozsa flores,
guantanamo,
Rózsa-Flores Eduardo,
stupid bush,
talib,
taliban,
torture,
US Army,
USA
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése