SZÉKELY AUTONÓMIA

.
A következő linken lehet szavazni a SZÉKELY AUTONÓMIÁRA!
http://www.romanialibera.com/voxpopuli/voxpopuli.php?n=crt

(az oldal román! -az elsőt jelöljétek (bal szélső), a többi elutasítás!)

.

Métodos y métodos de la "izquierda" - "Baloldali" módszerek és módszerek

The neo-marxist leftists way-of- "democracy" in Bolivia
A neo-marxista Bolíviai baloldal "demokratikus" módszerei
Los métodos "democráticos" de la izquierda neo-marxista boliviana

Noah Friedman-Rudovsky for The New York Times

Supporters of President Evo Morales, who was against the referendum, burned ballot boxes in the town of Yapacani
Evo Morales hívei, a népszavazás ellenzői, választási urnákat égetnek el Yapacaní városában
Partidarios de Evo Morales, contrarios al referendum, queman urnas electorales en la ciudad de Yapacaní

Leo La Valle/European Pressphoto Agency

Demonstrators against an autonomy referendum in the Bolivian province of Santa Cruz attacked a voter Sunday in Plan Tres Mil, a slum in the provincial capital.
Tüntetők a Santa Cruz-i (Bolívia legnagyobb és leggazdagabb tartománya)autonómia népszavazás ellen, megtámadnak egy szavazót vasárnap a Plan Tres Mil-ben, a tartományi főváros egyik külső negyedében.
Protestantes contra el referendum por la autonomía de la provincia boliviana de Santa Cruz, atacan a un votante este domingo, en el Plan Tres Mil, un suburbio de la capital provincial.

Santa Cruz de la Sierra - Referendum - Népszavazás 2

Santa Cruz de la Sierra, Bolivia
Referendum autonómico 4 de mayo, 2008
SÍ!, IGEN!, YES! = 85,4% !!!

Rubén Costas
futúro Gobernador de
Santa Cruz
leendő Kormányzója

Santa Cruz de la Sierra - Referendum - Népszavazás

Palabras de Ruben Costas,
futuro Gobernador de Santa Cruz de la Sierra, después de votar
Rubén Costas, Santa Cruz de la Sierra leendő kormányzója szavai a szavazás után

Words of Rubén Costas, future Governor of Santa Cruz de la Sierra right after voting

Santa Cruz: dos discursos - two speeches - két beszéd

SANTA CRUZ SE DEFIENDE
Santa Cruz defends herself
Santa Cruz megvédi magát

Importante discurso de Branko Marinkovic, presidente del Comité Pro Santa Cruz y de Ruben Costas prefecto de Santa Cruz

Branko Marinkovic, a Santa Cruz-ért Bizottság elnökének és Rubén Costas tartományi elnök fontos beszéde

Important speech by Branko Marinkovic, president of the NGO Commitee for Santa Cruz and by Rubén Costas regional president of Santa Cruz

Santa Cruz en su conjunto entero se defiende del manejo de Hugo Chavez, ya que este país está siendo manejado por Hugo Chavez desde Carácas, y Evo Moralés es simplemente un títere que cumple las ordenes y le sigue sus caprichos.

Aktuális! Santa Cruz-i népszavazáshoz háttéranyag

Rózsa-Flores Eduardo

Bolívia - Egy kis háttéranyag,
a várható események megvilágítására…

A mai napon -május 4-én- népszavazás zajlik a kelet-Bolíviai Santa Cruz tartományban. Ez lesz az első kísérlet a hagyományosan centralista dél-amerikai állam megreformálására. Santa Cruz példáját várhatóan hamarosan követi a másik három, az un. "zöld félhold"-at alkotó, tartomány is. (Pando, Beni és Tarija). Nemzetközi megfigyelők és külföldi újságírók hada követi a helyszínen a népszavazás lebonyolítását. Elemzők és a helyzetet ismerők egyetértenek abban, igen nagy a veszély, egy, az országot szettszagató polgárháború kirobbanásának.

Bolívia történelme a függetlenedéssel válik érdekessé, ami 1825-ben érkezett el az akkor Felső-Peru néven ismert területre. Simon Bolívar volt az a nemes személy, aki felszabadította Bolíviát a spanyol uralom alól jobb keze, Sucre tábornok segítségével. Bolíviának sajátos módon két fővárosa van. A közismert La Paz, és a attól délkeletre fekvő Sucre. 1836-ban az ország az inka ideáloktól hajtva államszövetségre lépett Peruval, ami azonban nem tetszett a chilei kormánynak, hadserege segítségével 1839-ben megverte bolíviai hadsereget, így vége lett az államszövetségnek. Jöhetett a tipikus dél-amerikai politikai káosz, aminek csúcspontján - 1841-ben, három kormány is legitimnek vallotta magát. Ez a káosz fennmaradt 1992-ig, amikor az első „demokratikus” választásokat tartották. 167 év alatt 188 kormánya volt ennek az akkoriban sokkal nagyobb területű országnak.

Bolívia alapvetően egy vesztes ország. 1879-ig Bolíviának volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között. Ezt a területet annak hatalmas nitrátlelőhelyei miatt a chilei kormány vette el erőszakkal Bolíviától. Az ország haditengerészete azóta is a Titicaca-tavon gyakorlatozik! 1903-ban a brazil kormánynak fájdult meg a foga egy gumifa ültetvényekkel teli területre. Egy mondvacsinált ok elég volt a brazil hadseregnek, hogy megszálljon, majd bekebelezzen egy Magyarországnyi területet Bolívia északi részén. A harmadik vesztes háborúnak is - mint minden háborúnak- gazdasági oka volt, ezúttal az olaj, és Paraguay került ki győztesen belőle (1934-37).

Bolívia másik történelmi érdekessége a kokainhoz fűződik. A kokaint egy koka nevű cserje leveleiből nyerik, ami szereti a meleg esős éghajlatot, és aminek kábító hatását már az inkák is ismerték. Hamar kiderült, hogy a fejlett világban - különösen az USA-ban - komoly kereslet mutatkozik a kokain iránt. Hatalmas kokaültetvények nőttek ki a semmiből. Ez persze nem tetszett az USA-nak és különböző módszereket alkalmazott. Először dotálta a bolíviai kormányt, hogy fizessen a farmereknek azért, hogy ne termeljenek kokát. Az egyik USA kongresszusi képviselő odáig ment, hogy vegyszerbombákat akart szórni az ültetvényekre. Ekkor a bolíviai Kokatermesztők Egyesülete - igen, volt ilyen, ő jelenleg Bolívia köztársasági elnöke, - arra hívta fel a tisztelt amerikai kongresszus figyelmét, hogy csak azt lehet eladni, amire kereslet mutatkozik, és az USA-ban igen komoly kereslet mutatkozik a kokain iránt. Talán inkább ezt a keresletet kellene csökkenteni. (Ezeket a szavakat Fidel Castro kubai diktátor már alkalmazta ugyanebben a kontextusban, a bolíviai önjelölt népvezér nem tett mást, csak magáévá tette –amúgy- elvtársa szavait)

A bolíviai kormány - az USA nyomására - mindent elkövetett az ültetvények területének csökkentésére, ám ez néha emberéletet követelt. Ekkor az USA már az emberi jogok megsértésével jött, holott a felszámoló akciókban amerikai kábítószer-ellenes - DEA - ügynökök is részt vettek. Ez a politikai bukfenc aztán elég volt az akkori bolíviai kormánynak, hogy felforduljon a gyomra és befejezze az együttműködést az USA-val.

Azóta is boldogan folytatják a koka termesztést, a központi kormány irtó hadjáratot készül indítani a „megszálló” fehérek és a meszticek ellen (a teljes lakosság majdnem 60 %!) arra való hivatkozással, vissza kell adni az őshonos lakosságnak –értsd úgy mint a nyugat bolíviai Andoki fennsíkon élő aymara és kecsua indiánok- ami az övé. (Már megint a gazdasági érdek: a jelenlegi Bolívia területén található latin-Amerika második legnagyobb földgáz tartaléka, ami egy esetleges polgárháborúhoz vezethet, tudniillik a földgázmezők a fehérek és meszticek lakta területén található!)

Az amerikaiak kokaültevény ellenes hadjárat idején a cocaleros, azaz a kokatermesztők egyesületének elnökének tanácsadója, jó barátja és –egyesek szerint- felbujtója a zsidó származású mega-spekulátor Soros György.

Soros egyfelől támogatja a könnyűdrogok fogyasztásának liberalizációját, másfelől támogatja a kokain (kemény drog) alapanyagát képező koka termesztést, és –hab a tortán!- szimpatizál azzal az Evo Morales-szal, akinek egész politikáját a szociális demagógia, és a más „fajok” elleni gyűlölet jellemzi…A bolíviai „fehérek” egyenesen nacizzák az aymara származású elnököt….

Már megint, és mint mindig ugyanazok a kérdések merülnek fel: Ki a liberális? Ki a náci? Ki a hazafi? Ki a sovén?


Friss kiegészítés: terjednek olyan hírek, információk miszerint venezuelai és kubai zsoldosok tartózkodnak a térségben azzal a céllal, hogy vagy provokációkat hajtsanak végre, vagy amennyiben a népszavazás után a helyzet olyan fordulatot venne amely nem felel meg a szélsőbaloldali rasszista Evo Morales -féle kormánynak és szövetségeseinek (a kubai diktatúra és a venezuelai populista vezetésnek) akkor fegyveresen beavatkoznának az autonómia pártiak ellen.

http://fusz.hu/node/8406