Gaza massacres

.
Most of the victims of the massive Israeli onslaught of the occupied Gaza Strip have yet to be identified today as more than 100 air strikes killed and dismembered more than 225 Palestinians in Gaza.

Ongoing coverage

The more than 225 dead are thought to include police officers who were attending a graduation ceremony, school children heading home after a day of study, and other Gazans killed without warning as they were conducting their normal business. The death toll will most likely rise as corpses are recovered from the rubble of destroyed buildings and the critically injured die of their wounds. Many will likely die because Gaza's hospitals -- already chronically short of medicines and supplies due to the Israeli siege -- are unable to cope with the scale of the catastrophe.

In Israel, where the fate of the Gaza Strip has become part of politicking as the country gears up for an election, leaders blamed Hamas for the carnage and Prime Minister Ehud Olmert cynically appealed, "to the people of Gaza, you are not our enemy." While the other three members of the so-called International Quartet for Middle East Peace criticized what they called Israel's "excessive" use of force, the US refrained from doing so. White House spokesperson Gordon Johndroe stated from Texas, where President George W. Bush was presently vacationing: "Hamas' continued rocket attacks into Israel must cease if the violence is to stop."

The day's rising death toll was the highest in the territory since it was occupied by Israel during the 1967 War. Although Israel unilaterally withdrew its illegal settler population from the Gaza Strip in 2005, it remained the occupying power as it controlled the borders, sea and airspace, as well as the population registry, and regularly carried out sonic booms over the area, terrorizing the population. Israeli forces have also frequently carried out extrajudicial executions of Palestinian activists in Gaza, killing scores of bystanders as well.

Gaza hospitals were unable to cope with the situation as Israel's closure of the Gaza Strip for a year and a half has prevented the importing of medical supplies and equipment. As the morgues filled to capacity, corpses lined the hallways of Gaza hospitals. Hospitals were forced to turn away many of the injured due to the lack of space and supplies.

The massive air strikes came after a food crisis broke out in Gaza, as Israel's banning of imports into the Strip have depleted stocks of flour and cooking gas, causing some bakeries -- the few still in operation -- to resort to baking bread made out of animal feed. On 18 December, the United Nations agency for Palestine refugees (UNRWA) was forced to stop its food aid delivery to 750,000 refugees in the Gaza Strip.

These measures of collective punishment are resulting in "the breakdown of an entire society," according to economist Sara Roy, who asks in a commentary published recently by The London Review of Books, "How can keeping food and medicine from the people of Gaza protect the people of Israel?"

The devastating attack on Gaza was described as "willful killing" by leading Palestinian human rights and civil society organizations, and therefore constitute "a war crime." The organizations stated: "Both the time and location of these attacks also indicate a malicious intent to inflict as many casualties as possible with many of the police stations located in civilian population centers and the time of the attacks coinciding with the end of the school day resulting in the deaths of numerous children."

The assault was met with loud calls for a boycott of Israel, including a boycott appeal from by the Palestinian Boycott, Divestment and Sanctions National Committee, which stated on the day of the massacres: "Israel seems intent to mark the end of its 60th year of existence the same way it has established itself -- perpetrating massacres against the Palestinian people. In 1948, the majority of the indigenous Palestinian people were ethnically cleansed from their homes and land, partly through massacres like Deir Yassin; today, the Palestinians in Gaza, most of whom are refugees, do not even have the choice to seek refuge elsewhere. Incarcerated behind ghetto walls and brought to the brink of starvation by the siege, they are easy targets for Israel's indiscriminate bombing."

Palestinian firemen try to extinguish a fire following an Israeli strike in Rafah, southern Gaza Strip, 27 December 2008. (Hatem Omar/MaanImages)

Opinion and analysis

• Gaza massacres must spur us to action, Ali Abunimah (27 December 2008)

Gaza voices

• "Shabbat Shalom" in Gaza, Rami Almeghari (27 December 2008)
• "The amount of death and destruction is inconceivable", Safa Joudeh (27 December 2008)
• The rains of death in Gaza, Laila El-Haddad (27 December 2008)

Action and advocacy

• Rights orgs: Israel's willful killings a war crime, Various undersigned (27 December 2008)
• Boycott committee: "Stop the massacre in Gaza - boycott Israel now!", Palestinian Boycott, Divestment and Sanctions National Committee (27 December 2008)

Related Links

• BY TOPIC: Israel declares Gaza "enemy entity" (19 September 2007)
• BY TOPIC: Israel closes Rafah crossing (9 June 2007 - )
• BY TOPIC: Israel attacks Gaza (16 May 2007)
• BY TOPIC: Massacre in Beit Hanoun (8 November 2006)
• BY TOPIC: Israel attacks Gaza: "Operation Autumn Clouds" (1 November 2006)
• BY TOPIC: Israel invades Gaza: "Operation Summer Rain" (27 June 2006)
• BY TOPIC: Massacres in Gaza (June 2006)
• BY TOPIC: Post-"disengagement" sonic booms over Gaza (24 September 2005)
• BY TOPIC: Israeli raid on northern Gaza (28 September-15 October 2004)
• BY TOPIC: Israel's "Operation Rainbow" in Rafah, Gaza (13 May 2004)

.

A nap dala

.

Hungarica
A SZABADSÁG BETŰI - The Words of Freedom



Disappeared tick moment
Rest forever like that
A barricad builds from the snow white letters of FREEDOM
And that day stays as a memento eternal
That could not be forgettable

Disappeared tick moment
Rest forever like that
A barricad builds from the snow white letters of FREEDOM
The true word rings the bell and wins
I give that to you for eternal remembrance

Disappeared tick moment
Rest forever like that
I defende my home
And I have no other arm
Just like a fringe flag
That you must rise until the mounts
If that spills from my hand one-day
If that spills from my hand

"KONCERT A NEMZETI JOGVÉDELEMÉRT"
2009. FEBRUÁR 13. /PÉNTEK/
BUDAPEST, WIGWAM

http://www.hungaricazenekar.hu
.

Brave Iraqi Journalist throws his shoe at George Bush.

.


President George W. Bush dodges shoes thrown at him by Iraqi journalist Muntazer al-Zaidi from Al-Baghdadia television network, during press conference in Baghdad, December 14, 2008

Szabadságot a temeríni fiúknak!

.

FOTOMONTÁZS A bal felső sarokból indulva:

Szakáll Zoltán, Uracs József,Illés Zsolt, Ifj.Máriáss István, Horváth Árpád

Szégyen, gyalázat!
A trianoni diktátum és a szégyenteljes december 5-i népszavazás közvetlen áldozata az az öt temeríni, délvidéki fiú, akiket rabságban tartanak, rác börtönben.
Az, hogy a nemzetáruló kormány és a csatlós média nem tett, nem tesz semmit, szavát nem emeli, akár természetesnek is tekinthető. De, hogy az úgynevezett nemzeti elit – értjük ez alatt az „ellenzék” legnagyobb pártját- sem foglal állást, sem nem vállal szolidaritást a rácsok mögött sínylődő testvéreinkért, egyenesen Isten káromló bűnnek tekinthető.
Kérek mindenkit, aki a blogomat olvassa, terjessze az alábbi linket.
Minden lehetséges fórumot használjanak fel.
Kis testvéreinken csak a nyilvánosság segíthet.

Minden magyar felelősséggel tartozik minden magyarért!

Eduardo Rózsa-Flores

Hatvanegy év börtön igazságtalanul

20 év eltelt de 41 még hátra van - 4 éve börtönben a temerini fiúk

From the web site dedicate to the "Temerini guys" emprisoned by the serbs

Dear Visitor!

This website is made to fulfil the request of those five Hungarian young men from Temerin who were sentenced to 61 years of imprisonment and their parents. These five young men beat a Serbian man who had previously provoked them on June 26, 2004. According to the authorities’ record they caused serious bodily harm. It is a fact that they beat the man but the sentence they received is unprecedented and shows the partiality of the court. The court accused them of attempted murder and in a summary proceeding they were sentenced to 61 years of imprisonment altogether. Their sentence equals with the sentence of war criminals: István Máriás (15 years), Zsolt Illés (13 years), Zoltán Szakál (11 years and 6 months), József Uracs (11 years and 6 months), and Árpád Horváth (10 years).

Many agree that such a serious sentence was needed to somehow balance the incidents against the Hungarians in Vojvodina that were numerous at that time. This resulted in the present situation: the young men have been imprisoned for more than 2 years and all their appeals were rejected, and there is not even the slightest hope to provide them with a just rehearing.

However, the young men have not given up hope and they rely on our support to make it possible for them to stand in front of an impartial court having a just rehearing.

Dear Visitor! We ask you to support our campaign as much as possible. The campaign is launched to FREE the young men. Also, you may wish to support the young men and their families with financial donations since they cannot face the every day difficulties any more, even the basic needs are problematic for them (putting packets together, financing the visits, etc.)
We thank you for your help!
.

JOUSOR (Bridges) with Prof. Norman Finkelstein

Prof. Norman Finkelstein
Historian and author
Al Hiwar TV (London)

part 2

part 3

part 4

part 5

part 6

part 7

Új társ blog

Nemzeti Anarchizmus

A blog indító anyagaiból:

Nemzeti Anarchizmus -
A nemzet szellem

A nemzet szellem, és a szellem nem bírja a korlatokat.
A nemzet intézményei, nem védik a nemzetet, hanem épp a nemzet szellemi megvalósulását korlátozzák. Az intézmények a nemzet önféltéséből kifolyólag születtek. Vajon a nemzet eseteben is nem érvényesek Jézus szavai, amit az emberről, mint egyénről mondott? Hogy aki meg akarja menteni eletet az elveszíti, amúgy ez minden nagy misztika lényege, a taoizmusban is ez a lényeg. Azt hiszem, hogy a nemzet tagjai, minél jobban féltik a nemzetet, annál jobban elveszítik önön nemzeti, szellemi lényegüket. A nemzet gyilkosa nem is annyira a külső ellenség, hanem önmaga féltése. Ugye a nagy kínai mesterek azt tanítottak a kormányzásról, hogy minél kevésbe kormányoznak egy országot annál nagyobb a jólét, szellemiekben annál gazdagabb a nép. A kínai mesterek nemkormányzása, lényegében annak felel meg, amit Jézus tanított a nem aggodalmaskodásról. A kínai mesterek belátták, hogy a nemzeti szellemnek a sok törvény árt, az intézmények ártanak, minél kevesebb az intézmény annál boldogabb a nép. Hihetetlen, de igaz, ha a nemzet önön szellemi energiáira hagyatkozik, az még a külső ellenségtől is megóvja, akik ezt tagadják, azok nem ismerik a szellem erejét, ami végtelen.

Kattintsd a képre!

Győzelem Napja - Victory Day - Día de la Victoria

Ayer fué el Día de la Victoria, originalmente mi idea era escribir un breve artículo sobre la fecha y sobre sus consecuencias...más tarde, al recolectar imágenes para mi trabajo, ví las de Desden después del bombardeo terrorista de febrero de 1945 y... se me esfumaron las ganas. Gloria Victi!

Tegnap volt a Győzelem Napja, eredetileg egy rövid cikket akartam írni a jeles dátumról, és arról ami mögötte tisztelünk, később, mikor a képeket gyűjtöttem az anyagomhoz, szembe találtam magam a 1945 februári Drezda ellenes terrorista bombázás utáni képekkel, és elment, elillant a kedvem, a cikkből nem lett semmi. Gloria Victi!

De day of yesterday was the so called Victory Day. Originally was of my intention to wrote a piece on this date, and on the background of this "holiday". Later when i was collecting the pictures for the article i found those of Dresden, right after the terror bombing of february 1945. No article. Gloria Victi!

Chico (2001) - feature film, with english subtitles, in 14 parts

Chico

(2001)
Chilean, croatian, hungarian, german coproduction
Shooted at locations in Chile, Croatia, Hungary, Albania and the occupied Jerusalem

Part 1

Part 2

Part 3

Part 4

Part 5

Part 6

Part 7

Part 8

Part 9

Part 10

Part 11

Part 12

Part13

Part 14

Izrael 60 éves

Ajándékom Izrael Állam 60-ik születésnapján!









Rasszisták!!!

Iráni zsidó parlamenti képviselő kijelentései -Declaración de diputado judío en Irán

Az Iráni Parlament zsidó képviselője követeli a Palesztinai emberi jogok megsértésének beszüntetése
Forrás: IRNA

Maurice Mootamed, az Iráni Parlament egyik -zsidó- képviselője követelte a nemzetközi szervezetektől melyek az "emberi jogok tiszteletben tartásáról prédikálnak", hogy járjanak közben azért, hogy ezek a jogok ne sérüljenek tovább Palesztinában.


Maurice Mootamed



Egy, a parlament nyilvános ülésen elmondott felszólalásában Mootamed kijelentette:
" Elsősorban, ki szeretném nyilvánítani személyes mély megrökönyödésem, az iráni zsidó társadalom-ét valamint az összes Isten-félő és Mózest igazán tisztelő zsidó-ét mindazért, ami ezekben a napokban az izraeli katonaság elkövetett a Gázai-övezetben. Az izraeli katonák, a béke és a rendteremtés ürügyen, ártatlanokat ölnek meg, lebontják otthonaikat, palesztinok otthontalanokká válták és lerombolták az infrastruktúrát"

Diputado judío del Parlamento de Irán reclama que se deje de violar los derechos humanos en Palestina
Fuente: IRNA

Maurice Mootamed, diputado judío del Parlamento de Irán, ha reclamado a las instituciones internacionales que 'predican el respeto por los derechos humanos' que intervengan para evitar que se sigan minando estos derechos en Palestina.

En una intervención en el Parlamento, en una sesión a puerta abierta, Mootamed manifestó: 'En primer lugar anuncio mi más profundo pesar, el de la sociedad judía iraní y el de todos los judíos temerosos de Dios y amantes verdaderos de Moisés por todo lo que está ocurriendo estos días en la franja de Gaza de la mano de los militares israelíes, quienes, con la excusa de instaurar la paz y el orden no han llevado más que la muerte a inocentes, derribado sus hogares y provocado que los palestinos se queden sin casa así como demolido las infraestructuras.'

WebIslam

Ahmadineyad elnök találkozója ortodox zsidó rabbikkal New Yorkban
(A rabbik olyan kitűzőkkel jelentek meg a találkozón, melyeken a következő szöveg állt: "Zsidó vagyok nem cionista")

El Presidente Ahmadineyad conversa con rabinos ortodoxos judíos en Nueva York
(Los rabinos, portaban unas pancartas colgadas en el cuello en las que rezaba “Soy judío, no sionista”)

Emlékeztető: Koszova függetlenségéről...

Pár hónappal ezelőtt, alábbi jegyzetemet közölte több magyarországi és kárpát-medencei portál, és blog valamint a KAPU magazin. Akkor jelenlegi blogomat még nem működtettem. Úgy gondolom, az eltelt idő, habár még nem igazol teljes mértékben -a dél-vidéken bármikor kezdődhet a sokadik rác őrjöngés-, mégis, az akkor leírtak teljes mértékben vállalhatóak ma is, és mivel sok új szem böngészi most már ezt a blogot is, úgy gondoltam, itt van a helye. Várom az észrevételeket, véleményeket.

Rózsa-Flores Eduardo:
A stupid magyar nemzeti - jobboldali - konzervatív - nacionalisták esete az albánokkal és Koszova függetlenségével

Egyszer már keményen felháborodtam, mikor az egyik Becsületnapi megemlékezésen, Pesten, annak apropóján, hogy ugye „fehér nemzetek” meg miegymást, a meghívott kemény vonalas rácok zászlójukat önfeledten lobogtatták a magyar vár utcáin (de voltak ott fehér oroszok, és fehér szlovákok is, hogy miért hiányoztak a vasgárda emlékét ápoló fehér románok a mai napig, nem tudom).

Most, viszont, hónapok óta, mint a használt víz a lefolyón, a jobboldali, konzervatív, nacionalista, nemzeti (ha van még használható jelszó, szóljon valaki) médiákból a rácok iránti együttérzés, megértés, sőt szolidaritás az albánok ellenében.

Hát ezek megkergültek? Kérdezte egy fiatal barátom levélben.
Nem – válaszoltam -, szó sincsen róla, csak az kergülhet meg, akinek annak előtte a helyén volt meg az esze.

Mert semmiképpen nem nevezhető normális állapotnak, hogy magyarok (és nem állampolgárokra gondolok) bárhol is éljenek a világon –egyesek turbó módra állítva a billentyűzetet az emigrációból osztják az észt, ja, könnyű nékik…irigylésre méltó bátor életük…tisztelet a kivételnek, persze, miszerint mi barmok miért nem állunk ki a szegény rácok mellé, akiket most hasonló sorscsapást ért, mint szerencsétlen nemzetünket Trianonnál.

Kezdjük.

Azért mert mi nem érdemeltük meg –Trianont. A rácok meg nem érdemlik meg Koszovát.

Mert a rácok mindent megtettek azért, hogy az albánok megutáljak őket –és ez a minimum az évtizedes sanyargatásokért. Mert üldözték az albánokat nyelvük használata miatt, kultúrájuk iránti ragaszkodás miatt, példás nemzeti összetartásuk miatt. Mert megölték és eltüntették azokat, akik egy kicsit hangosabban –bátrabban?- mertek kiállni nemzetközösségük jogaiért. Börtön, a kommunista érában Goli Otoki koncentrációs tábor, kínzások, végül száműzetés járt az albánságnak a rossz emlékű Jugoszláviában majd Szerbiában csupán csak azért mert ragaszkodtak nemzeti identitásukhoz, védték ősi közösségi értékeiket.

Jöttek a nyolcvanas-kilencvenes évek. Az albánok szó szerint megunták a sanyargatást, az elnyomást de tudván, a meghatározó nemzetközi tényezőktől nem lehet várni önzetlen segítséget, nem siették el már akkor célul vett függetlenedést. A példás önmegtartoztatás és stratégiai gondolkodás képességéről tették tanúbizonyságot. Megszervezték, szó szerint, párhuzamos államukat. Igazgatás –anyakönyvvezetés, bíróságok-, iskolák, de még az egészségügyi szolgáltatás is a föld alá vonult –fél illegalitásba, és többé albán asszony nem szült „szerb” kórházban, albán gyermek többé nem járt, nem tanult „szerb”iskolában.

Zajlottak közben szépen sorban az újkori balkáni háborúk, Szlovénia, Horvátország, majd Bosznia. És lehetőség nyílt a Jugoszláv majd rác hadseregbe erőszakkal besorozott fiatal albánok tömegeinek, hogy megtanulhassák a fegyverforgatás fortélyait. Tömegesen dezertáltak és álltak át a megtámadottak mellé, Horvátországban és Boszniában. Becsülettel végig harcolták –sokan az életüket is áldozták- a függetlenségi háborúkban. És eljött az idő hogy Koszova felemelje a fejét. Létrehozták a Koszovai Felszabadítási Hadsereget (UCK), és a küzdelem átlépett a fegyveres szakaszába.

Álljunk meg itt egy pillanatra. Sokszor hallom és olvasom, hogy az USA, a CIA segítette, pénzelte az UCK-t. Na és? MI volt az albánok célja? Megszabadulni a rác elnyomástól, és az ENSZ alapokmányában is –minden nemzetnek, nemzeti kisebbségnek biztosított- rögzített önrendelkezési joggal kívántak élni. Hogy ehhez a küzdelemhez, utolsó fázisában szükség volt külső segítségre? Hogy a felajánlott segítséggel éltek is? Ez bűn volna?

Szokás mondani segíts magadon és akkor az Isten is megsegít…

Épp elég vért ontottak addig, épp elég könny hullajtottak az albán asszonyok megölt, eltűntetett, megkínzott férjeik, testvéreik, apjuk után. Jogos és teljes mértékben igazolható lépésként a segítséget elfogadták. Halkan merem csak megkérdezni: mi nem tettük volna ugyanazt?

Felróják az albánoknak azt, hogy teleszülik a környezetüket?

Igaz, csak a tudatlan ostobák nem tudják azt, hogy a helyzet egy 1912-ben a Albán Klánok Szövetsége Prizreni Kongresszuson hozott döntésnek az eredménye. Akkor döntöttek úgy, az albán nemzet vezetői, hogy támogatni fogják, és ezt mindenkinek előírják, a sokgyermekes családokat. Kvótákat határoztak meg, hogy hány gyermekig a falu közössége, hánytól a törzs, hánytól a klán, támogatni köteles a családot… Élelmiszerrel, ruhaneművel, pénzzel. A klánok vezetői arról is döntöttek, támogatják az iskoláztatást, amennyiben a gyermek tehetséges, az alapképzéstől a külföldi egyetemi tanulmányokig…

És működött, és működik…Csak akarni kell?

(Írtam nem rég egy anyagot, Ágyra Magyar! Volt a címe…olvasta, emlékszik még valaki?)

Felróják a koszovái albánoknak a maffiát, a bűnözést… Akik ezt teszik, elfelejtik –szándékosan netán?-, hogy a Koszovai igenis létező szervezett bűnözés, mely behálózta fél-Európát, „nemzeti adó” formájában, melyet becsülettel jutattak haza, vagy adtak át a pénz begyűjtésére kiküldött küldöncöknek, amely támogatta a függetlenségi küzdelmeket, és a kiépített párhuzamos állam intézményeinek a működtetését. Hogy „mocskos” pénzzel? Na és? Hogy nem ildomos finanszírozási módja ez egy függetlenségi harcnak? Röhögnöm kell, és hangosan teszem. A fanyalgó vénkisasszonyaink kezén megremeg a teás csésze az UCK banditák neve hallatán, közben boldogan ágyba mennének velük? Siralmas.

És Koszova független lett. A berlini kongresszus óta érvényes „szabályok” föl lettek rúgva, és új állam született Európában. A lecke föl van adva.

És hogy a magyar mit keres a rác mellett?

Abszurdisztán az új neve országunknak. Ahol abszurd dolgok történnek, és abszurd módon létezik minden benne.

Mert abszurd volt lemondanunk formálisan nemzettestvéreinkről 2004. december 5-én. –Albánia ezt sosem tette.

Mert abszurd az, hogy egyesek, kik nemzeti-jobboldali-konzervatív-nacionalista meg miegymásnak tartják magukat, a rácok ágyába bújnák szüntelen. Idáig bűzlik az igyekvő izzadtságuk.

Csak pár sor még a magyar-rác kapcsolatok történetéből.

1848-1849 tele

Zenta

„…lebeszélte Trifkovics szerb őrnagyot arról a szándékáról, hogy a Szent-háromság szobrot emberfejekkel rakja körül, sőt a már feltett öt emberfejet is levette. Az emberfejek nagy halomban álltak már a piactéren…

A mészárlás Zentán két hétig tartott, a halálos áldozatok számát 2 000-2 800 fő közé teszik. Sokakat felakasztottak, agyonvertek, a legtöbb embert csoportokban az alsóvárosi temető táján lévő, úgynevezett dézsma-magazinum mellé vezették ki, és ott lőtték le őket. A lakosok egy részét arra kényszerítették, hogy fegyveres felügyelet mellett a megöltek fejeit levágják, és hogy a levágott fejekkel a Szent-háromság szobrot díszítsék fel…

Ezeken kívül folyamatosan napirenden voltak a súlyos botozások. A botozások Aradszki Samu zentai lakos háza előtt történtek. Ide tömegesen hozták az embereket, és a minimális botütések száma 50-60 volt, aminek következtében sokan megnyomorodtak. Rengeteg asszonyt, leányt és leánygyermeket tömegesen megerőszakoltak…”

1944

„1944 őszén környékünkön aratott a halál. Több ezer ártatlan magyar vesztette életét. Ezek az áldozatok jeltelen tömegsírokban nyugszanak. Sírjaik egyes városokban valamely épület alatt vannak lebetonozva, hogy senki ne találjon rájuk, hogy a gaztettek ne kerüljenek napvilágra. Máshol a dögtemetőkben földelték el őket, mint az állatokat. Ide kerültek a kivégzett csurogi magyarok is, ezernél is többen. Több gödröt kellett nekik kiásni, és nagy helyet foglaltak el.

Mivel a sintérgödröt mégsem betonozhatták le, az ötvenes évek elején még egyszer meggyalázták holtukban az áldozatokat. Egy éjjel összeszedték a csontokat, és kamionokkal a kulai bőrgyárba vitték, hogy a bűncselekmény nyomait eltakarítsák, figyelmen kívül hagyva, hogy nincs tökéletes gaztett, szemtanúk nélkül. A csurogi sintérgödör akkor is, ha a csontok nincsenek ott, édesapáink és rokonaink sírhelye….”

„…szerb szabadcsapatok, fegyveres martalócok szállták meg Adorjánt, a férfiakat összeterelték, majd több mint ötvenüket a Tiszába lőtték.”

„Zombori úti parcellán 170 bajmoki magyart és németet, valamint pacséri, györgyéni, nagyfényi és tavankúti magyar ártatlan embereket végeztek ki. Ma az ártatlan áldozatok parcelláját Akácfának nevezik az emberek, hiszen a szörnyű tett helyét sokáig csak akácfa jelölte. Az említett 170 ártatlan polgáron kívül még egy partizán is itt fejezte be földi pályafutását. Bajmokról a következő napon még vagy 30 magyar embert vittek el Szabadkára, akiket a Zentai úti temetőben végeztek ki.”

„Martonoson és Horgoson 1944-ben 60 hívével együtt kivégzett Virág István plébános…”

Csurog ,Temerin, Bácsföldvár-Becse, Martonos, Horgos, Moravica, Újvidék, Zombor, Bezdán, Szenttamás, Bajmok…. Vér és még több vér

És azóta is…

Magyarverésekről hallott itt valaki?

1991

És 1991-92 dél-Baranya és kelet-Szlavónia…

Szentlászló, Kórógy, a baranyai falvak…

Baltával agyonvert emberek, megerőszakolt asszonyok, lányok, férfiak…

Felgyújtott, kirabolt, lerombolt templomok, egész falvak…

És joggal mondom-írom, hogy abszurd az önamnéziába ön-kényszerített vagy csak egyszerűen stupid magyar, aki ezek után ágyba bújik-bújna történelmi mészárosával…

Részemről az öröm, és a büszkeség:

Koszova a második –Horvátország után- ország, és a koszovái albánság a második, szívemnek kedves nemzet, amely életemben szabaddá és függetlenné lett.

Hogy Nemzetemnek Isten milyen sorsot szán?

Székely Légió portálja
Lelkiismeret 88
Jobbik.Net

Koszova függetlenségének nagy napján írt, és két korábbi versem

Drums of War

New film on Iraqi war

Battle for Haditha (2007)
The Killing of Innocents Faces a Dry-Eyed Dissection

By MANOHLA DARGIS

In “Battle for Haditha,” the British filmmaker Nick Broomfield revisits a wretched chapter of the war in Iraq. On Nov. 19, 2005, marines stationed in Haditha, a Euphrates River valley city northwest of Baghdad, killed 24 Iraqi civilians, including at least 10 women and children, from toddler age up, who were in their homes. The reasons for the killings remain in dispute, though not this evidence: no weapons were found in the houses, most victims died from close-range gunfire and at least five were shot in the head. After various investigations, murder charges against four marines were dropped; one still faces reduced charges.

Although Mr. Broomfield has made his name with spiky, pugnaciously personal documentaries like “Biggie and Tupac” and “Aileen: Life and Death of a Serial Killer,” this new film is a dramatization, complete with actors and a semblance of a screenplay. Shot in Jordan with mostly nonprofessional performers, including several former marines who fought in Iraq (including in Falluja) and many more Iraqi war refugees, the film is located at the familiar intersection of nonfiction and fiction, where raw documentary grit receives an imaginary glaze. The Middle East dust in this film looks chokingly authentic because, much like the prostrated Iraqi women keening over their dead and much like the battle scar that runs along one marine’s upper leg like a zipper, it is.

Elliot Ruiz plays a Marine corporal in “Battle for Haditha.”

That scar belongs to Corporal Ramirez (Elliot Ruiz, a former Marine corporal turned actor), a brutalized young squad leader who’s trying to protect his men and his own increasingly besieged mind. (Corporal Ramirez has been based on Staff Sgt. Frank D. Wuterich, the enlisted marine who was the squad leader during the Haditha massacre, though it’s unclear how much the character owes to the real man.) The movie, which was shot in good-looking if not the glossiest digital video (the trace of digital artifacts adds to the documentary vibe), opens with a succession of young men addressing the camera with varying degrees of cynicism and confusion, voicing the same question that is repeatedly intoned back home: Why are we here?

Mr. Broomfield doesn’t presume to know the answer to that question. Somewhat surprisingly, given how subjective his documentaries skew, “Battle for Haditha” isn’t a jeremiad against the war, the American administration or even the quick-triggered marines. Rather, with dry-eyed intelligence, he takes the killings at Haditha and returns the incident to the historical moment from which it has been removed by politics and propaganda. He points fingers, suggests reasons and explores rationales, showing sympathy for the war-ravaged marines without letting them off the hook. He introduces the insurgents who planted the bomb that killed a marine, apparently precipitating the massacre by the dead man’s squad. And then with sickening realism, he shows how those innocent Iraqis, caught between the insurgents and the marines, died.

Even as he creates an almost unbearable level of tension in his film — mostly through deft parallel editing that draws the marines, the victims and the insurgents inexorably together — Mr. Broomfield maintains a level of cool detachment throughout. That’s to the good of the movie, which, though technically exemplary, falters dramatically on occasion, becoming dangerously close to overheated whenever the characters speak for any length. The performers apparently did a fair amount of improvisation, and too often their talk veers into exposition, which, however heartfelt and true, paradoxically sounds (badly) scripted. At times there is a kind of therapeutic quality to the entire enterprise, almost as if the marines, the Iraqis and Mr. Broomfield were collectively trying to work through a nightmare from which none have awakened.

BATTLE FOR HADITHA

Directed by Nick Broomfield; written (in English and Arabic, with English subtitles) by Mr. Broomfield, Marc Hoeferlin and Anna Telford; director of photography, Mark Wolf; edited by Stuart Gazzard and Ash Jenkins; produced by Mr. Broomfield and Ms. Telford. At Film Forum, 209 West Houston Street, west of Avenue of the Americas, South Village. Running time: 1 hour 33 minutes. This film is not rated.

The New York Times

http://www.nickbroomfield.com/haditha.html

Canto a Santa Cruz de la Sierra

Medallón

de Raúl Otero Reiche

¡Santa Cruz! ¡Santa Cruz!
Viene del horizonte
y en la carrera dando a cortar luz
con su caballo de torrente y monte.

Bajo el cielo más puro
la intérmina llanura bordea lejanías.
El alma de los jovenes trasciende en un futuro
pletorico de verdes armonías.

Te extraño Santa Cruz, nido de aurora,
solar de los que lloran en tu huella,
lloran la libertad en tus llanuras.
Batallamos por eso hora trás hora
pues te sabemos tan hermosa y bella
que perdonamos hasta ahora tus locuras.

Santa Cruz en un clima de esplendores,
con sus vientos, sus árboles, su arena.
Santa Cruz en las dichas y en las penas,
por siempre ciudad de los amores.


El cruceño más importante

Raúl Otero Reiche nació un 20 de enero de 1906 en Santa Cruz de la Sierra. Sus padres fueron Samuel Otero y Raquel Reiche. Se casó con Nelly Arteaga. Produjo poesía, ensayo, teatro, cuento, novela y periodismo. Fue docente de secundaria y catedrático. Además, director de cultura del municipio cruceño e impulsó la creación de la Casa de la Cultura. Murió el 29 de enero de 1976.

Raúl Otero Reiche está considerado como uno de los escritores más importantes de Bolivia y de América Latina, así lo valora, por ejemplo, el pedagogo y escritor Edgar Lora. No por nada la Casa de la Cultura de Santa Cruz, actual oficina central de la Dirección de Cultura del Gobierno Municipal, fue bautizada con su nombre. Su producción intelectual literaria está marcada por el amor a su tierra natal, también escribió a la naturaleza y sobre la guerra, ante su dolorosa vivencia de la Guerra del Chaco.

Santa Cruz de la Sierra en Wikipedia
Santa Cruz de la Sierra on Wikipedia
Santa Cruz de la Sierra a Wikipédiában

Kell egy újabb-régi zsinagóga

Valaki megkért, ne "basztassam" annyira a "hitben idősebb testvéreinket"... Rendben, egy pár napig, ha kibírom, nem is fogom. Feltéve, hogy nem követnek el újabb gyilkosságokat palesztin testvéreim ellen. Békülékenységem bizonyítékaként, álljon itt -alább- egy friss cikk...Mi a véleményetek róla? Cuki egy ország vagyunk nem? Cuki egy bűnös "fasiszta nép" vagyunk amely énekelve milliárdokat fog kiperkálni -valaki fog biztosan, a mi nevünkben- egy középkori zsinagóga kiásására....
Ásunk tehát, jó mélyre...
Hej-hó, hej-hó, mert mélyre ásni jó!


Ássuk ki a Mátyás-kori nagyzsinagógát!
fordult felhívással a civil kezdeményezésként alakult Társaság a Középkori Eltemetett Zsinagóga Feltámasztásáért. A kezdeményezést a szervezet a múlt héten jelentette be a Magyar Tudományos Akadémián.

"Magántámogatásokkal és állami pályázatok révén kell feltárni a Budai Várban található nagyzsinagógát" - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (volt) elnöke. Szerinte a zsinagóga nemcsak a hazai zsidóság számára képez értéket, de egyben a magyar és európai kultúrának is szerves része.

Vizi E. Szilveszter ismertetése szerint a Táncsics Mihály utcában található zsinagóga, amely öt méter mélyen található, kétszer nagyobb, mint a világhírű prágai. "Óriási turisztikai vonzereje lenne" - emelte ki az MTA (volt) elnöke. "Négy méter magasságig teljes épségben fennmaradt. Néhányan összeálltunk, hogy megmentsük a zsidóság e hihetetlenül becses emlékét, amely ugyanakkor emlékeztet Mátyás korára, a reneszánszra" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter. Tájékoztatása szerint a munkálatok - egy askenázi múzeum létrehozásával együtt - mintegy félmilliárd forintba kerülnének.

Mint Vizi E. Szilveszter kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémia támogatja a kezdeményezést, s a szükséges források egy részét a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében benyújtott pályázattal szeretné biztosítani. A Társaság a Középkori Eltemetett Zsinagóga Feltámasztásáért közleménye szerint a Zolnay László régész és Scheiber Sándor által 1964-ben feltárt, dokumentált nagyzsinagóga a Táncsics Mihály utca 23. számú ház Babits Mihály sétány felőli előkertje alatt van betemetve.

Az 1461-ben épült kéthajós, középen három oszlopos, csúcsíves boltozatokkal lefedett, gazdagon tagozott nagyméretű késő gótikus csarnok külmérete 26,26 x 10,73 méter. Építői feltehetőleg a királyi udvari építőműhely mesterei voltak. A zsinagóga ebben a formában 1526-ig működött, amikor a győztes török szultán Buda teljes zsidó lakosságát Törökországba szállíttatta. Az 1530. évi ostrom idején az elhagyott épület boltozatai beomlottak, és a visszatérő zsidók csak 1541-ben tudták ismét használhatóvá tenni. Mivel a törökkori Budán nem voltak megfelelő mesteremberek boltozatok készítésére, fagerendás födémmel fedték le a teret.

Buda 1686-os visszafoglalásakor az ostromló katonák a zsinagógát felgyújtották, és az összeomló épület maga alá temette mindazokat, akik a templomba menekültek. Az ostrom után beköltöző új lakosok azután az épület romjait teljesen betemették.

1964-ben véletlenül fedezték fel a maradványokat. Kiderült, hogy a templom középkori padlószintje 4,40 méterrel van lejjebb a jelenlegi terepnél, felette egyáltalán nincs épület, így falai átlagosan 4 méter magasságig megmaradtak a gazdag tagozású középoszlopokkal együtt. A megkezdett ásatásokat és a zsinagóga helyreállítását azonban pénzügyi és politikai okokból akkor nem lehetett folytatni, így mindent vissza kellett temetni, a kiemelt faragott kő- és egyéb leletanyagot múzeumi raktárakba kellett szállítani.

"Ma a Reneszánsz Év okán ezt a rendkívüli történelmi, kegyeleti és művészeti értékű műemléket fel kell tárni, és helyre kell állítani" - hangsúlyozza a Társaság a Középkori Eltemetett Zsinagóga Feltámasztásáért.

Három megjegyzés tőlem:

1. a török elvitte a teljes zsidó lakosságot.... (hűm, érdekes, nagyon érdekes...akkor most a török is náci-fasiszta-hungarista vagy mi?)
2. nem voltak megfelelő mesteremberek...boltozatok... (uhum, érdekes, és a dzsámik boltozata? pl. Pécset?)
3. ostromló katonák...felgyújtották a templomot? (hűm, uhum, eszembe jut: kik voltak és mit akartak...és az összeomló épület maga alá temette mindazokat, akik a templomba menekültek...na de kiket? mert ha a török elvitte mind...akkor?

Ciki a Vizi, tény, és ciki az ásás, és a fél milliárd, de ciki a cikk is, az bizony!


R-F.E.

F.D -E.R.: Nem százas Gyurcsány (III. rész)

CSUPASZ PISZTOLY

Mi a különbség az egészséges fing
és az egészségtelen koalíció között?
Semmi.
Mind a kettő nagy durranás közepedte oszlik szét.

Öszödi várjátékok

Szarból akarták építeni a várat.
Nem jutottak dűlőre, lementek hát az üdülőbe.
Örök élmény, ahogy
ott röfög és ott fröcsög, Öszödön a sok köcsög.

Gyurcsány: - Elvtársak! Menjünk megint Öszödre.

Maszop kórus: - Hurrá! Már nem kell osztozni Kókával.

Gyurcsány: - Nagyon hiányzik Kóka.
Hogy fogom én ezt földolgozni?


A KIVÁLASZTOTT

- Egy, kettő, három, működj!

Államadósságot mindvégig mentálisan kezeltük.
Ha adósság, legyen adósság!

Nem olyan nagy kunszt a kincstár feltöltése.
Mi az ürítésre tettük a hangsúlyt.

Hitler azt íratta a kapu fölé: A munka szabaddá tesz.
Mi vitatkozunk ezzel, reformáltunk:
a munkanélküliség tesz igazán szabaddá.

Nálunk az életszínvonal olyan, de olyan magas:
alig van aki át bírja ugrani.

A szociális hálót olyan sűrűre fontuk,
hogy a méreten aluliaknak is legyen
menekülési útvonala.

Ahol eddig nem volt, most ott is gáz van.

Olyan nagyságokat adtunk a világnak, mint Molnár Lajos,
Horváth Ágnes, Kóka, Gergényi, Zuschlag.

Feltaláltuk a kettős kordont, az azonosíthatatlan és
alvó rendőrt, a látványkönyvelést, a számlagyárat.

- GYURI! Mit fogsz ma mutatni nekünk?

Számlával fizetett hirdetés

Nem minden vecsési számla hamis számla,
csak az a pár millió számla hamis számla,
ami reformcélzattal íródott,
a vecsési számla gyárba.
- Jöjjön dolgozni a vecsési számla gyárba,
hogy legyen a reformokhoz elég,
előre gyártott,hamis számla.

„Szimpatizánsok gyakorlattal előnyben”

- A színpad a tied!

Csupasz Gyurcsány

Eddig 22-re is lapot húztam,
14-en is megálltam, - hátha bejön!
Nem jött be.
Ezután „vakon „fogok játszani, - hátha bejön!

Csupasz Gyurcsány 2 1/2

Népszerűségem titka, hogy reformindíttatásból,
mindvégig takarékos és szerény tudtam maradni.

Csupasz Gyurcsány 33 1/3

Padlón vagyunk, kiszámoltak, de mint
született reformer, nem dobom be a törülközőt.

Epilógus

Fut a Gyurcsány, fut serényen,
égimeszelőként a Kossuth téren.
Nem nyafogna, de most már késő,
most látszik milyen óriás Ő,
szeme se rebben, éppen úgy mint régen,
áthámozta magát a nagy vaskerítésen.

Gáza éppen most - Gaza right now

Izraeli blokád Gáza ellen
Israeli blockade against Gaza

Az ENSZ leállítja a Gázai-övezetnek szánt segélyeket
UN suspends aid to Gaza

Gaza Crisis - Gázai válság

Gazan women mourn the death of loved ones The humanitarian crisis in Palestine Gaza Strip shows no sign of relenting and is at crisis point after weeks of continuous violent conflict. Over a hundred Palestinians have been killed, including large numbers of civilians, many of whom were women and children; the youngest just six-months-old. Hundreds have been injured and many left homeless. Gaza was already at breaking point after prolonged border closures left its citizens without access to the most basic of human necessities. Access to food, water, fuel, electricity and medical equipment is severely limited. Hospitals are dependent on generators, meaning that only life and death cases can be seen, and even those awaiting urgent operations are not allowed to leave. Problems with sewage equipment have led to raw sewage being dumped into the sea and to rubbish lined streets, and the lack of adequate sanitation is causing a massive health risk. Hunger, fear and lengthy power-cuts have become a daily occurrence for the people of Gaza and relief agencies are finding it increasingly difficult to reach those in need. Recent events have seen this desperate situation worsen. Islamic Relief Emergency Response On January 16 2008 Islamic Relief (IR) Palestine began to respond to the situation and started to provide Palestinian families with hygiene kits, kitchen sets, blankets, emergency gas lights, food parcels and water. IR needs £5 million in order to continue to provide food and nutrition and health and shelter facilities in the areas most affected by the crisis. Urgent drugs and other medical items are being supplied to hospitals and primary health care clinics in coordination with the World Health Organisation (WHO) www.islamic-relief.com Your donation can help the people of Gaza survive this escalating humanitarian crisis

Az Európai Parlament (B6-0275/2007) állásfoglalásából
a Gázai-övezet válságával kapcsolatban

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Közel-Keletről szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel a 2007. április-májusi palesztinai látogatását követően a Palesztin Törvényhozó Tanáccsal való kapcsolatokért felelős küldöttség által összeállított jelentésre és annak következtetéseire,

– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira, különösen az alábbiakra: 242 (1967), 338 (1973), 425 (1978), 478 (1980), 1373 (2001) és 1397 (2002),

– tekintettel az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének alábbi határozataira: 181 (1947), 194 (1948), 3236 (1974) és ES 10/15 (2004),

– tekintettel Alvaro de Soto, az ENSZ közel-keleti békefolyamatot koordináló megbízottja és a főtitkár személyes képviselője a PFSZ-nél és a Palesztin Hatóságnál, 2007. májusi kiküldetészáró jelentésére;

– tekintettel a Nemzetközi Bíróság 2004. július 9-i határozatára, amely a falat törvénytelennek minősítette,

– tekintettel az arab békekezdeményezés újraindulására a 2002-es rijádi csúcson,

– tekintettel az 1967-es konfliktusról és a palesztin területek, köztük Kelet-Jeruzsálem, a Golán-fennsík és a Síba-farmok 40 éves izraeli megszállásáról szóló 2007. június 5-i megemlékezésre,

– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a nemzetközi közösség hiába tevékenykedett azon, hogy véget vessen az 1967-es területek 40 éves megszállásának,

B. mivel az EU azzal, hogy a Fehér Ház stratégiája mellé állt és kettős mércét alkalmaz, olyan történelmi lehetőségeket mulaszt el, mint például az Arab Liga 2002-es béketerve, a palesztin demokratikus folyamat sikere, vagy legutóbb a nemzeti egység utolsó esélyét megragadni kívánó kormány felállítása, és ily módon nagy a felelőssége a régió válságában, mint azt az ENSZ közel-keleti békefolyamatot koordináló megbízottjának kiküldetészáró jelentése egyértelműen kifejti,

C. mivel a február 8-i, mekkai megállapodást követően létrejött nemzeti egységkormányt Abbász elnök feloszlatta, miután a Hamász katonailag átvette a hatalmat a Gázai övezet felett, mivel ugyanakkor a Palesztin Hatóság elnöke rendkívüli állapotot hirdetett és szükségkormányt állított fel Fajad miniszterelnök vezetésével,

D. mivel a Gázai övezetet sújtó humanitárius válság rendkívül aggasztó méreteket öltött; mivel a Gázai övezet elszigeteltsége továbbra is drámai következményekkel jár politikai és humanitárius szempontból egyaránt,

E. mivel a megszállást súlyosbító kész tények politikája, a megosztottság, a palesztin területek annektálása és feldaraboltsága lehetetlenné teszik a palesztin állam létrehozását, ami szertefoszlatja a régió békéjének minden reményét,

F. mivel Ciszjordánia és a Gázai övezet egyetlen politikai, földrajzi és gazdasági egységet alkot,

G. ...

1. hangsúlyozza a nemzetközi közösség súlyos és közvetlen felelősségét a megszállt palesztin területek politikai és humanitárius helyzetének romlásában, amire az ENSZ közel-keleti békefolyamatot koordináló megbízottja is rámutatott kiküldetészáró jelentésében, és kéri az EU-t, hogy vonja le e súlyos bukás tanulságait és tartson stratégiai felülvizsgálatot a nemzetközi jog szigorú tiszteletben tartása mellett;

2. elítéli a Gázai övezet és Ciszjordánia, valamint Kelet-Jeruzsálem, a Golán-fennsík és a Síba-farmok 40 éves megszállását; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válság csak úgy oldható meg, és a béke és a stabilitás csak úgy érhető el, ha kivonulnak az 1967 óta megszállt területekről és végleges, igazságos és tartós megoldás születik az izraeli-palesztin konfliktusra, ami csak két államot feltételező megoldás lehet, a palesztin állam 1967-es határok mentén való létrehozásával, melynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem, és valamennyi palesztin menekült ügyének átfogó rendezésével az ENSZ 194-es határozata alapján; hangsúlyozza, hogy ehhez le kell bontani a falat és fel kell számolni a telepeket, mivel a nemzetközi jog szerint mindkettő illegális, továbbá szabadon kell bocsátani valamennyi arab és palesztin politikai foglyot;

3. rendkívüli aggodalmának ad hangot a Gázai övezetben történt legutóbbi fejlemények kapcsán; elítéli, hogy a Hamász átvette a katonai ellenőrzést a Gázai övezetben; hangsúlyozza, hogy a közvetlen segélyek felfüggesztése és a nemzeti egységkormány elismerésének elutasítása közvetlenül hozzájárult a feszültség növekedéséhez és a palesztin intézmények, többek között a biztonsági erők gyengüléséhez, ami elvezetett a jelenlegi katasztrofális helyzethez, ami alapjában fenyegeti a Palesztin Hatóság létét;

4. támogatja a Palesztin Hatóság, és elnöke, Mahmúd Abbász erőfeszítéseit a politikai és humanitárius válság felszámolásában; hangsúlyozza, hogy a politikai megosztottságot sürgősen fel kell számolni, hogy az ne fenyegesse tovább a palesztin állam jövőjét; felszólítja az elnököt és az összes felet, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést e cél elérése érdekében;

5. támogatja a PFSZ végrehajtó bizottságának felhívását, melyben új választásokat követel; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy kötelezze le magát a választások eredményének elismerése és tiszteletben tartása mellett;

6. rendkívüli aggodalmának ad hangot a gázai humanitárius helyzet miatt; hangsúlyozza, hogy az övezet elszigetelése csak még nagyobb káoszhoz vezet, és súlyosbítja a humanitárius válságot; kéri a Gázai övezetbe vezető átkelőhelyek megnyitását és sürgős humanitárius segítség nyújtását; felhívja az EU-t, Izraelt és Egyiptomot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a rafahi határátkelő azonnali megnyitása érdekében, mivel 4000 palesztin vesztegel ott drámai körülmények között;

7. rendkívül sajnálja és elítéli az izraeli hadsereg legutóbbi katonai beavatkozását Gázában és Nabluszban; felszólítja az izraeli kormányt, hogy azonnal állítsa le a palesztin nép elleni katonai akciókat a Gázai övezetben és Ciszjordániában, valamint a jogellenes kivégzések törvénytelen gyakorlatát; támogatja az azonnali, egyidejű, globális és kölcsönös tűzszünetre irányuló felhívást; támogatja Abbász elnök kérését, hogy a békefolyamat újraindítását célzó általános politikai stratégia keretében állítsanak fel a zöld vonalon, Gázában és Ciszjordániában egy nemzetközi megfigyelő és védelmi feladatokat ellátó erőt az ENSZ égisze alatt;

8. megjegyzi, hogy a sarm-es-sejki csúcstalálkozó csak korlátozott eredményeket ért el; megjegyzi, hogy Izrael részben átadta a törvényellenesen visszatartott palesztin adóbevételek egy részét; kéri Izraelt, hogy feltétel nélkül utalja át a Palesztin Hatóságnak járó adó- és vámbevételek egészét; felhívja Izraelt, hogy azonnal állítsa le a fal és a telepek építését, valamint minden olyan intézkedést, amely Kelet-Jeruzsálem annektálását célozza; kéri továbbá Izraelt, hogy szüntesse meg a személyek és javak szabad mozgását akadályozó korlátozásokat, és engedje szabadon a palesztin foglyokat, függetlenül politikai hovatartozásuktól, elsősorban politikai vezetőiket és képviselőiket, Aziz Duaikot, a PTT elnökét és Marván Bargútit, az intifáda kitörését követően elsőként bebörtönzött képviselőt;

9. támogatja Abbász elnök ígéretét, hogy az újraindított közvetlen segélyek megkülönböztetés nélkül az összes palesztinhoz el fognak jutni a Gázai övezetben és Ciszjordániában; felhívja az EU-t, hogy ne gördítsen akadályt ezen ígéret teljesítése elé; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi támogatás nem elegendő, egy életképes állam 1967-es határokon belüli létrehozásához sürgető szükség van a palesztin népnek és a Palesztin Hatóságnak nyújtott politikai támogatásra is;

10. hangsúlyozza, hogy sürgősen tárgyalni kell a végleges státuszról; felhívja ezért az EU-t, hogy az ENSZ határozatokon alapuló regionális békemegállapodás létrejötte érdekében vegye ki részét egy kirekesztés és előzetes feltételek nélküli nemzetközi közel-keleti békekonferencia összehívásában;

11. nagyra értékeli az arab békekezdeményezés javaslatait, amelyek egyedülálló lehetőséget jelentenek a globális és tartós béke elérésére a régióban; felhívja az arab országokat, hogy játsszanak aktív szerepet a jelenlegi válság és konfliktus megoldásában; felhívja az izraeli kormányt, hogy ismerje fel az e kezdeményezés nyújtotta lehetőséget; hangsúlyozza, hogy amennyiben nem ragadják meg azonnal e lehetőséget, azt könnyen teljesen elszalaszthatják, ami drámai következményekkel járna a régió minden népére nézve;

14. ...
15. ...
16. ...
17. Libanon...
18. El Fatah provokaciói...

19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Izrael, Libanon és Szíria kormányának és parlamentjének, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak, az Arab Liga főtitkárának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, valamint az ENSZ főtitkárának.

Métodos y métodos de la "izquierda" - "Baloldali" módszerek és módszerek

The neo-marxist leftists way-of- "democracy" in Bolivia
A neo-marxista Bolíviai baloldal "demokratikus" módszerei
Los métodos "democráticos" de la izquierda neo-marxista boliviana

Noah Friedman-Rudovsky for The New York Times

Supporters of President Evo Morales, who was against the referendum, burned ballot boxes in the town of Yapacani
Evo Morales hívei, a népszavazás ellenzői, választási urnákat égetnek el Yapacaní városában
Partidarios de Evo Morales, contrarios al referendum, queman urnas electorales en la ciudad de Yapacaní

Leo La Valle/European Pressphoto Agency

Demonstrators against an autonomy referendum in the Bolivian province of Santa Cruz attacked a voter Sunday in Plan Tres Mil, a slum in the provincial capital.
Tüntetők a Santa Cruz-i (Bolívia legnagyobb és leggazdagabb tartománya)autonómia népszavazás ellen, megtámadnak egy szavazót vasárnap a Plan Tres Mil-ben, a tartományi főváros egyik külső negyedében.
Protestantes contra el referendum por la autonomía de la provincia boliviana de Santa Cruz, atacan a un votante este domingo, en el Plan Tres Mil, un suburbio de la capital provincial.

The outrage - 60 years of - A gyalázat - 60 éve

1948-2008