A Bolíviai helyzet - Előzmények - Korábbi cikkeim a témában

Rózsa-Flores Eduardo:
Tűzvész előtt dél-Amerika szívében
Baloldali „puccs” a parlament ellen Bolíviában

5 halott, megvert újságírók –köztük külföldiek is- több száz sebesült, füst és lángok…
Ez a Bolíviai helyzetkép azután, hogy múlt szombaton, Sucre-ban (az ország történelmi fővárosában, La Paz „csak” az adminisztratív főváros) az ellenzéki küldöttek távollétében, a MAS (Mozgalom a Szocializmusért) félig vagy teljesen analfabéta, indián,- küldöttei megszavazták a kormánypárt által beterjesztett új alkotmány tervezetet.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés nem teljesen törvényes és demokratikus szavazása ráadásul egy laktanyában zajlott le, rendőrök és katonák védelme alatt.

Sucre lakossága a hírre fellázadt, és a rendőrökkel vívott, halálos áldozatokat is követelő több órás harc után, elzavarta –szó szerint- a városból az „alkotmányozó” csürhét. Vasárnaptól folyamatosan érkeznek a hírek a különböző városokban megtartott tiltakozó, és Sucre lakosságával szolidáris nagygyűlésekről. Az ország kilenc megyéje közül, eddig hét jelentette be, nem ismerik el, a marxista orientációjú, a Venezuelai „alkotmányos diktátor”Chavez kedvenc védence, a rasszista Evo Morales elnök új alkotmányát.
Hétfőn, az ország második legnagyobb városában, a keleti Santa Cruz de la Sierra-ban, több mint 80 ezer ember követelte az autonómiát, de hallhatóak voltak a teljes függetlenséget és fegyvereket követelő hangok is.
Az események azóta eszkalálódtak: kedd este, kormányparti indiánok körülvették a parlament épületét, és nem engedték be az ellenzéki honatyákat. Bent, a baloldal, ellenzék nélkül működtette tovább a szavazó gépezetét és az ország további sorsa szempontjából igen nagy fontossággal bíró kérdésekben döntött. (pl. tartományi adózás rendjéről – a gazdagabb területek kötelesek magasabb adókkal támogatni a szegényebb országrészeket, tartományokat. Magyarul: a kelet támogassa az ország indián lakosságát, azaz akik dolgoznak és termelnek, támogassák a megsértett, és saját értelmezésük szerint „évszázadokon keresztül elnyomott” indiánokat, akik egyes külföldi körök és személyek (Hugo Chavez, Fidel Castro, Soros György) által ösztönözve és támogatva, szervezett formában egyre több jogot követelnek maguknak. Ez önmagában természetesen nem lenne gond ha igazságtételről lenne szó, de mint tudjuk valakinek a „több” joga, a másiknak a kevesebbet jelenti. És teljesen nonszensz, és ezért érthetetlen, miért kell a XXI század elején, az ország lakosságának egyik részének fizetni, a spanyol hódítók 500 évvel ezelőtti „bűneiért”.
Valami bűzlik mondhatnók, és igazunk is van…
Valakik érdekeltek abban, hogy a Bolíviában kiprovokált helyzeten keresztül destabilizálják az egész kontinenst.
Ami nem sikerül Ernesto Che Guevárának 1967-ben, sikerülni látszik két újkori kalandornak, a mesztic „Napóleonnak” azaz Hugo Chaveznek, és Soros György pártfogoltjának, a koka termesztők volt szakszervezeti elnökének, a jelenlegi Bolíviai elnöknek.
Deklarált vágya e két politikai kalandornak (vagy bűnözőnek?) úgy bevonulni a történelembe, mint akiknek igazán sikerült borsot törni az USA orra alatt. Mindenesetre Chavez egyik példaképe Castro, az agg kubai diktátor, Morales a maga részéről pedig októberben tisztelgett Che Guevara emléke előtt halálának 40. évfordulóján. Tette ezt, annak az országnak az elnöke, amely országot a marxista-maoista önjelölt gerilla vezér „dél-amerikai Vietnámmá” akart változtatni. „Ha égni kell, hát égjen. Csak a forradalom számít…”
A térséget ismerő elemzők szerint, hiba csúszhat a két baloldali vezér terveibe. A hatvanas évek óta jelentősen megerősödött a civil társadalom szerepe és jelenleg – például Bolíviában -, hogy a dél-amerikai államok hagyományos centralizáltsága ellenére, egyre ütőképesebb szerepe van a választott megyei és tartományi hatóságoknak.
Tegnap Bolívia többsége jelentette ki, hogy nem ismerik el a szuronyok mögött, törvénytelenül megszavaztatott alkotmányt, és lassan lejár december 14-én a lázadó megyék által bejelentett ultimátum: a központi kormány vagy teljes autonómiát biztosít a számukra, vagy az önrendelkezés útjára lépve a tartományok népképviseleti szervei kikiáltják a függetlenséget és megszülethet az első, nem a spanyolok elleni függetlenségi háborúban fogant latin-amerikai köztársaság.
Mindkét fél készül a lehetséges összecsapásra. Hónapok óta, rendszeresen landolnak a rejtélyes szállítmányaikkal a venezuelai légierő gépei – az utolsó múlt szombaton délután -, és több százra tehető a - rejtélyes feladattal az országba érkezett - venezuelai és kubai katonai szakértőknek a száma. A másik oldal, egyenlőre tüntetésekkel és nagygyűlésekkel válaszol a központi kormány egyértelműen törvénytelen intézkedéseire és a felheccelt, sokszor ingyen osztott alkoholtól berúgott indiánok provokációira.
Ma, szerdán, a fél ország tiltakozó általános sztrájkra ébredt. A következő napokban újabb tiltakozó megmozdulásokra kerülhet sor.
Nyitott kérdés még egyelőre, mi lesz az álláspontja és reakciója a kialakult helyzetben, a térség legnagyobb hatalmának, az Amerikai Egyesült Államoknak. Köztudott, hogy Bolívia keleti részében - konkrétan a legnagyobb lázadó megyében Santa Cruz-ban - a föld felszíne alatt található, dél-Amerika legnagyobb összefüggő földgáz mezeje.
Újabb marxista forradalom dél-Amerika szívében? Kizárt. Túl sok az ami forog kockán és még egy dolog bizonyos: Bolívia keleti része lakosságának elege van a baloldali kalandokból és békében és szabadságban szeretne élni a gazdagságával. Ezért ha fegyvert kell fogni….

George Soros és Bolívia

Rózsa-Flores Eduardo:
Evo Morales bennszülött bolíviai New York-i vacsorája Sorossal, a "magyar" multimilliomossal.

Jól megalapozott feltételezések szerint Soros egy millió dollárral járult hozzá Evo Morales elnöki kampányához.

A Bolíviai ásványkincsek és energiahordozók a mágnás célkeresztjén.

A párhuzamos történet

Nemet mondani egy olyan vacsorai meghívásnak, New Yorkban, egy olyan valakinek, kinek magánvagyona megközelíti a hét ezer millió dollárt, felér egy főbenjáró bűnnel. Ember legyen a talpán, aki egy ilyennek meghívásnak ellenáll. Evo nem akart kivétel lenni, elment és kísérőnek magával vitte a legszorosabb munkatársát, a kancellária minisztert, Juán Ramón Quintana-t, aki egyben a latin- amerikai regionális igazgatója a magyar multimilliomos által kezelt egyik legfontosobb alapítványnak: az Open Society Institute, Soros globális üzletcsináló „cége”.

Morales USA látogatásának kiemelkedő és - talán egyetlen- említésre méltó eseménye a Sorossal együtt elköltött vacsora. Ettek és üzletről tárgyaltak.

Ezután az éjszaka után, a Bolíviai elnök nyilvánosan képviselt álláspontja 180 fokos fordulatot vett. Az a hír járja, hogy a választási kampány idején Soros egy millió USA dollár támogatást nyújtott a MAS (Mozgalom a szocializmusért) kampányához….

Quintana –Soros ügyintézője Bolíviában?

Ama bizonyos vacsora során, a magyar-zsidó filantróp még szorosabbra vonta kapcsolatát a bennszülött elnökkel, annyira, hogy elérte, járuljon hozzá, a norvég kormánnyal együtt Soros támogatni fogja azokat a képzési és továbbképzési formákat melyeknek révén a bennszülött tisztviselők megtanulhatnak kezelni-igazgatni a nemrégiben államosított energiahordozó üzletet.
Nem véletlenül kiáltott fel a bennszülött, fehérgyűlölő Morales májusban, Chaparéban, a cocatermelő terület bunkerjében, hogy „nem vagyunk egyedül”.
Természetesen a projektek megvalósításáért, „in situ”, azaz helyben nem más személy felel mint Juán Ramón Quintana, kancelláriaminiszter, aki egyben az Open Society bolíviai kuratóriumának elnöke.
Soros, a bennszülött elnökkel karöltve új üzleti lehetőségek után kajtat a dél-Amerikai országban. Szaftos, kövér üzletek után.
Bolivíában, és a Mozgalom a szocializmusért (MAS) kormányának hála Soros megtalálta az „El Dorado”-jat.
Soros fő helyi híve és viszont támogatója, már most célba vette a 2008-as választásokat –Morales hatalmon kíván maradni, és államát szocialista köntösbe kívánja burkolni Fidel Castro Kubája, illetve Chavez ezredes bolivárista Venezuelai köztársasága mintájára. Mindkét baloldali vezér, természetesen „feltételnélküli szövetségese” a bennszülött elnöknek. Akinek viszont - nem minden feltétel nélkül- egyik fő anyagi és ideológiai partnere –minő paradox!- az ultra-liberális vagy neo-konzervatív, vagy kitudja, mega-spekuláns Soros (György) George.

Evo Morales együtt vacsorázott Sorossal New Yorkban. A Soros által javasolt menü hasonlatos volt ahhoz a 2003-ashoz, amikor vendégül látta Néstor Kirchner-t, Argentína frissen választott elnökét. (Anyagunk második részében rátérünk Soros argentin tevékenyégére) A magyar mágnás megismételte a receptet és, úgy tűnik, több mint kielégítő eredménnyel.

Bányák és földgáz

Soros ezüst éren hatolt be Bolíviába. Megvette a leggazdagabb ezüst bányát –a San Cristobal-t- mely paradox, Potosíban, az ország legelmaradottabb tartománya dél-keleti csücskén található. Az ezüst kitermelésének kezdetét 2007 utolsó harmadára tervezték.
Érdekes, hogy Soros, testvérével együtt, Paul Sorossal, rendelkeznek az Apex Silver Mines –ezüstbányák felkutatására és fejlesztésére szakosodott nemzetközi konszern, részvényeinek majdnem 20 %-kával. A cég, melynek székhelye a Kajmán Szigetekben van, tulajdonában van egy másik, termelő ezüstbánya is az országban. A lelőhely, a szakértők szerint, az egyik legnagyobb és leggazdagabb az ismert ezüstlelőhelyek közül az egész világon.
De nem csak az ezüst az, ami Sorost mozgatja Bolíviában. A másik kincs, amelyre most áhítozik a mega-spekuláns a földgáz, és céljai eléréséhez, ott van neki a hálás bennszülött keze…

Üzletek Argentínában és Brazíliában

A fogadás milliós nagyságrendű. A cérnaszál vége Argentínában és Brazíliában van és a Trójai faló neve Adecoagro, a Soros által Pilagától vásárolt cég. Jelenleg ez a cég 105.000 hektár földet kezel Argentínában, 20.000 hektárt Brazíliában és 5 ezret Uruguayban.
Mennyi földre fáj a foguk Bolíviában? A bennszülött elnök által kezdeményezett agrár „forradalom” –magyarul: a gyűlölt, fehér –azaz nem bennszülött- közép és nagybirtokosok földjeinek erőszakos államosítása majd árúba bocsátása, természetesen „törvényes” aukciók keretében- és pártja, a Mozgalom a szocializmusért (MAS) parlamenti többsége megnyitja majd az újabb „aránybányát” Soros számára Bolíviában?
A földgáz és a termőföldek üzleti pókhálója észak-Argentína és dél-Bolívia felől terjeszkedik…
Morales és Kirchner nemrég aláírtak azt a megállapodást melynek értelmében a két ország közötti napi földgázforgalmat 2010-re 20,7 millió köbméterre kívánják növelni. Buenos Airesből szármázó információim szerint ez a nagyon is szaftos megállapodás, úgy látszik, felébresztette Soros üzleti étvágyát: bejelentette segíteni, szeretne Bolíviának a földgáz értékesítésében…

Az előzmények…

Miért éppen Argentína?
1..
Még ha nincs is pontos adat arról, hogy Soros György teljes vagyona hány százmillió (vagy milliárd?) dollárt tesz ki, azt tudni lehet, hogy a mega-spekulátor a legnagyobb ingatlan, ingó és szarvasmarha befektető Argentínában, és igen szaftos érdekeltségei vannak Brazíliában és Venezuelában is. Az argentin lap Pagina 12 „Argentína új tulajdonosa”-ként apostrofálta, egy olyan országról van szó, ahol csak a 90-es évek elején jelent meg befektetőként.
Az ingatlanok vásárlására szakosodott IRSA nevű cégén keresztül, Soros, Argentína legnagyobb ingatlan vállalkozójává vált. Tulajdonában van több bevásárló központ Buenos Airesben, évi eladásai évi 800 millió dollárt tesznek ki, és 130 különböző ingatlan ország szerte. Többek között két felhőkarcoló, egy luxus igényeket kielégítő kikötő, luxus lakóépületek, lakóparkok, a Buenos Airesi központi vásárcsarnok, stb. Ezen kívül, birtokában van az argentin Loans Bank össztőkéjének 27, 5 %, amely a jelzáloghitel piac 40%-át birtokolja.
Soros közel áll ahhoz, hogy a dél-Amerikai ország legnagyobb földbirtokosává váljon. Nevén van több mint 500.000 hektár föld, és 150.000 szarvasmarha –ezzel ő a legnagyobb vágó marha tulajdonos Argentínában. (Érdekességképpen: 60 év után most „hirtelen” megnyílt az amerikai (USA) piac, az argentin hús termékek importja előtt!) Tervei között szerepelnek további pénzügyi beruházások az élelmiszeriparban és az élelmiszer kereskedelemben is.
(Forrás: Institute for Global Communications – IGC és InterPress Third World News Agency))
Soros György „argentin” partnere az az Eduardo Elsztain, aki a hivatalos tulajdonosa a fent említett IRSA Holding ingatlan befektető cégnek. Elsztain üzleti partnere viszont, Edgar Bronfman, a Zsidó Világtanács elnöke (World Jewish Congress)
www.worldjewishcongress.org
A Zsidó Világtanács, nemzetek fölötti szervezet melynek elsődleges célja „Izrael megsegítése”
Eduardo Elsztain jelenleg a Zsidó Világtanács pénztárnoka.

Alább, a Zsidó Világtanács (WJC) vezetősége:

WJC STEERING COMMITTEE MEMBERS

Edgar M. Bronfman, President, WJC (elnök)
Pierre Besnainou,
President, European Jewish Congress
Zeev Bielski,
Chairman, Jewish Agency for Israel/
World Zionist Organization
Matityahu Droblas,
Chairman, WJC Israel Branch
Eduardo Elsztain, WJC Treasurer (kincstárnok)
Mendel Kaplan, Chairman, WJC Executive
Alexander Machkevich,
President, Euro-Asian Jewish Congress
Israel Singer, Chairman, WJC Governing Board
Evelyn Sommer,
Chairman, North American Jewish Congress,
President WJC American Section
Jack Terpins,
President, Latin American Jewish Congress
Stephen E. Herbits, Secretary General, 2.
Herzl Tivádar
” Palesztina vagy Argentinia*?
Palesztinát vagy Argentiniát részesítsük-e előnyben? A Society azt fogja venni, amit adnak neki, és ami mellett a zsidónép közvéleménye meg fog nyilatkozni. A Society mind a két tényt szem előtt fogja tartani.
Argentinia a föld egyik természetileg leggazdagabb országa, nagy kiterjedésű sík felülettel, gyér népességű és mérsékelt klímájú. Az argentiniai köztársaságnak legnagyobb érdekében állana, hogy javunkra területének egy részéről lemondjon. A mostani zsidó beszivárgás természetesen lehangoltságot okozott ott; fel kellene Argentiniát az új zsidó vándorlás lényeges különbségei felől világosítani.
Palesztinia a mi felejthetetlen történelmi hazánk. Ez a név egymagában hatalmasan megragadó varázzsal lenne népünkre. Ha a szultán Ő felsége nekünk adná Palesztinát, ennek fejében magunkra vállalhatnók Törökország pénzügyeinek teljes rendezését. Európa számára ott egy darab sáncot alkotnánk Ázsiával szemben, ellátnók a kultúra előőrsi szolgálatát a barbársággal szemben. Mint semleges állam, egész Európával összeköttetésben maradnánk, amely egész existenciánkat biztosítani volna hivatva. A kereszténység szent helyei tekintetében a területenkívüliség valamely népjogi formáját lehetne felállítani. Mi képeznők a szent helyek mellett a díszőrséget és létünkkel biztosítanók ezen kötelezettségünk betartását. Ez a díszőrség lenne a zsidókérdés megoldásának nagy szimbóluma tizennyolc ránk nézve szenvedésekkel telt évszázad után.”

*Argentinia az eredetíben