Nyílt levél Orbán Viktornak

.
Elnök úr! Ideje lenne tisztázni magában, mit is akar. Mit is akar? Mert húsz éven át nem lehet egy országot az orránál fogva vezetni. Alkalmatlan, hitvány emberekkel veszi magát körül, ebből következik, hogy veszít! "Madarat tolláról, embert barátjáról" - mondja népi bölcsességünk. Tehát kérdezem, Ön kinek tartja magát? Miféle „barátai” vannak önnek?

Tisztelt Elnök Úr!

Ön nagyhatalmú ember (még egy ideig), de fogalma sincs az egyszerű emberek bajairól, illetve, ha van, akkor nem akar tudomást venni róla. Az Ön helyzetében nem is szokatlan, csak egy olyan embertől megdöbbentő, aki magát a nemzet iránt elkötelezettnek vallja. Ön, elnök úr, csak a megélhetésének elkötelezett. Ezt meg is értem, de azt már nem, ha az én nevemben is beszél. Évek óta szerettem volna önnel beszélni (szándékosan használom a kis betűket), de lehetetlen volt. Ön az elérhetetlen ember!

Mondja meg, mit értünk el az önkormányzati sikereikkel, a nemzeti petícióval, a mostani népszavazással? Mit ért meg jobbításként az olyan egyszerű ember, mint én? Önök - kőfallal körülvett nagyhatalmú, a globalizáció vezérei által támogatott vezetők - természetesen sokat! De én, mi semmit! Hiába próbálkoztam Önnel kapcsolatba kerülni, lehetetlen volt. Bármelyik balliberális vezetővel hamar felvehettem volna a kapcsolatot - eszem ágában sem volt -, de önnel, és vezető társaival, lehetetlen, hiszen önök a nagy semmittevésben megközelíthetetlenek.

Elnök úr! Ideje lenne tisztázni magában, mit is akar. Mit is akar? Mert húsz éven át nem lehet egy országot az orránál fogva vezetni. Alkalmatlan, hitvány emberekkel veszi magát körül, ebből következik, hogy veszít! "Madarat tolláról, embert barátjáról" - mondja népi bölcsességünk. Tehát kérdezem, Ön kinek tartja magát? Miféle „barátai” vannak önnek?

Óriásit csalódtam Önben is, és vezető társaiban is. Egyszerűen élősködnek a nép nyakán. Ideje lenne visszavonulni, és munkájukból megélve tevékenykedni a hazáért! Ha tényleg szeretik HAZÁNKAT, akkor áldozatot is hoznának érte, de önök csak élősködnek a népen!

Várva válaszát, üdvözlettel: Czakó István

Kiegészítés:

Ön, elnök úr, hitegeti a népet, hogy ha ez meg ez sikerül, akkor minden más lesz, a jelenlegi kormány eltakarodik (erről beszélt az önkormányzati választások idején, megnyerték, és semmi nem történt, de ugyanez játszódott le a legutóbbi népszavazást követően is), és végre minden elindulhat a jó irányba. Mivel nem jött be a terve, most ön Erdélybe járogat, ahol megint lehet szép, nagy szavakat pufogtatni. Elnök úr, ön nem is akar változást. Legalább önmagának vallja be!

Húsz éve hülyítik a népet, cifrábbnál cifrább ígéreteket hallunk, s mi valósul meg belőle? Semmi. Ne mondja azt, hogy ez a demokrácia, s a nép a volt kommunistákra szavazott, mert ez nem igaz! Önök nem képviselték az érdekeinket olyan elemi erővel, hogy bizalmat érdemeltek volna. Egyszer az ölükbe hullott a lehetőség (vagy eleve így volt kitervelve?), s eléggé gyatrán éltek vele. Már akkor is a nagyképűség volt a legfőbb jellemzője a Fidesznek. Ezt szóvá is tettem egyik képviselőnknek. Lepergett! Mai napig nem tudom a saját városomban elérni a Fidesz egyes vezetőit (pl. megyei közgyűlési elnököt, megyei elnököt, polgármestert,…), mintha királyok lennének. Lepattanok a falról, amivel körül veszik magukat. De ez így van az Ön esetében is.

Egy szó mint száz, ideje lenne leszállni a magas lóról. Uram, önök éppen olyan emberek, mint akik felett élősködnek. Lehet, hogy Ön kiválóan beszél angolul, s elismert nemzetközi politikus (mert végrehajtja, amit mondanak), és teszem azt Józsi bácsi (aki önre adta szavazatát, vagyis ezzel megtisztelte önt) csak egy egyszerű ember, de higgye el, mindkettőjüknek csak az a kb. két köbméter marad életük végére!

Ha ön tényleg keresztyén ember (ami felől nem vagyok megbizonyosodva), akkor viselkedjék is úgy! Ne a globalista nagyurak kegyeit keresse, hanem a Mindenhatóét, s merjen bízni benne! Így talán hitelessé válhat!

(Ezen levelem azért íródott, mert olvastam gratulációját, hogy győztünk a népszavazáskor. Nos az én válaszom, néhány hónap elmúlása után ez!)

Üdvözlettel: Czakó István