A bolíviai neo-marxista kormány kiutasította az amerikai nagykövetet

.
(Hír összefoglaló előzményekkel)

Távozásra kérte fel Evo Morales baloldali (indián, fehérek elleni rasszizmust valló, tehát nemzeti-szocialista) bolíviai elnök az Egyesült Államok La Paz-i nagykövetét, azzal vádolva a diplomatát, hogy kormányellenes tüntetéseket szít a latin-amerikai országban. Az amerikai külügyminisztérium cáfolta Morales állításait.

Philip Goldberg

A bolíviai államfő a La Paz-i elnöki palotában helyi idő szerint szerdán jelentette be: utasította külügyminiszterét, hogy jegyzékben sürgős hazatérésre szólítsa fel Philip Goldberg amerikai nagykövetet. Morales, aki az Egyesült Államokkal élesen szemben álló Hugo Chávez venezuelai elnök politikai szövetségese (és aki rendszeresen Fidel Castro-t nevezi példaképének), azzal vádolta Goldberget, hogy összeesküvést sző a demokrácia ellen és Bolívia megosztására törekszik. Morales nem fedte fel, hogy milyen bizonyítékai vannak a diplomata ezen állítólagos cselekedeteire.

Bolíviában két hete egyre hevesebb ellenzéki tüntetések zajlanak az ország jobb módban élő keleti részén; a tüntetők megrongáltak egy gázvezetéket, kedden pedig közintézményeket ostromoltak meg Santa Cruz városában, amelyben kormányzójával Goldberg augusztus végén egyébként találkozott.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője alaptalannak minősítette Morales vádjait, hozzátéve, hogy a szokásos diplomáciai csatornákon még nem értesültek arról, hogy az amerikai nagykövetet Bolívia nemkívánatos személynek minősítette volna.

Philip Goldberg életrajza az Amerikai Külügyminisztérium honlapján

Autonómiával intenének be a bolíviai elnöknek
(2008, június 23)

Újabb, immár a negyedik tartomány mondott nemet a bolíviai elnök erős központosító törekvéseire és az ország új alkotmányára - írja az AFP hírügynökség, amely szerint a nyersanyagban gazdagabb vidékek lakói elsősorban a nemzeti vagyon újraelosztását sérelmezik. Evo Morales elnök az autonómiatörekvésekre válaszul saját maga ellen kezdeményezett népszavazást.

Evo Morales önmagáért imádkozhat

Santa Cruz, Beni és Pando tartományok után immár negyedik alkalommal tartottak népszavazást Bolíviában - számolt be a francia AFP hírügynökség. A helyi ATB tévécsatorna felmérése szerint az ország nyers földgáztartalékainak 85 százalékával rendelkező dél-bolíviai Tarija tartomány lakóinak közel 80 százaléka mondott igent az autonómia kérdéséről tartott népszavazáson.

Az autonómiáról szóló népszavazást az ország gazdaságilag fejlettebb tartományainak kormányzói kezdeményezték. A négy régiót vezető politikus szerint ugyanis az új alkotmányban szereplő nemzeti vagyon újraelosztása miatt félő, hogy a bolíviai központi vezetés jelentős anyagi forrásokat vonna el az ország nyersanyagkészleteinek többségével rendelkező és a nemzeti össztermék (GDP) túlnyomó hányadát produkáló keleti, valamint déli területeiről.

Bolívia nem hagyná a gazdag megye függetlenedését (2008, május 5)

A bolívia elnök nem fogadja el a Santa Cruz megye autonómiájáról döntő vasárnapi népszavazás eredményét. Az ország leggazdagabb területének lakói a függetlenedéssel azt akarták elérni, hogy saját törvényhozásuk legyen, mert nem értenek egyet a nemzeti vagyon újrafelosztásával a hátrányos helyzetű lakosság javára.

Evo Morales bolíviai elnök törvénytelennek és alkotmányellenesnek minősítette a vasárnapi népszavazást, amelyben Santa Cruz megye lakói a terület autonómiája mellett döntöttek. Az elnök szakadár kezdeményezésnek nevezte a referendumot a televízióban egyenes adásban közvetített beszédében. Felszólította viszont a megyei kormányzókat, hogy kezdjenek párbeszédet "az új alkotmány alapján egy valódi autonómiáról, amely az egész népnek, nemcsak egyes csoportoknak adja meg a lehetőséget, hogy döntsön sorsáról".

Az ország leggazdagabb és legnagyobb megyéjében találhatók Bolívia legnagyobb gázmezői, a területet az ország "gazdasági tüdejeként" is szokták emlegetni. A népszavazás részvételi arányairól egyelőre nincsenek hivatalos adatok. A PAT kereskedelmi tv értesülése szerint a választásra jogosultak 25 százaléka nem járult az urnákhoz. A szavazatukat leadók 86 százaléka viszont az autonómia mellett voksolt helyi televíziók felmérése szerint. Az elnök beszédével egy időben ezrek ünnepelték autódudakoncerttel és tűzijátékkal az autonómia győzelmét a megyeszékhely utcáin.

"A mai napon a demokrácia aratott diadalt" - mondta Rubén Costas, Santa Cruz kormányzója a főtéren, amelyet zsúfolásig megtöltött a megye zöld-fehér zászlait lengető tömeg. A szavazás napját - a korábbi félelmekkel szemben - csak kisebb összetűzések zavarták meg, de így is több mint harmincan megsérültek. Az urnákat és szavazócédulákat elégető rendbontók a Morales-táborból kerültek ki.

A szabadpiaci elveket valló konzervatív ellenzék zászlóvivőjének számító Santa Cruz megye nem ért egyet a szocialista Morales, Bolívia első indián elnöke által pártolt új alkotmánnyal, amely állást foglal a nemzeti vagyon újraelosztása mellett az Andokban élő, hátrányos helyzetű lakosság javára. A szavazásra bocsátott autonómiajavaslat egyebek közt saját törvényhozás és rendőrség létrehozásáról, valamint az állami földek felosztásának ellenőrzéséről és nemzetközi szerződések önálló megkötéséről rendelkezik.

Egyelőre nem világos, hogy a most megszavazott autonómia a gyakorlatban milyen mértékben fog változtatni az erősen központosított kormányzati rendszeren Bolíviában, ahol 2005-ig - Morales választási győzelméig - a mindenkori államfő rendszerint cimboráit állította a kilenc megye élére. A központi kormány már korábban kilátásba helyezte, hogy jogilag nem érvényesíti a népszavazás kimenetelét.

A politikai válság felszította az etnikai ellentéteket a hegyvidéki őslakosok és a termőterületeken élő, zömében európai származású és mesztic lakosság között. Ráadásul másik három szomszédos megye is azt tervezi, hogy júniusban hasonló népszavazást rendez. Santa Cruzzal együtt ez a térség rendelkezik a nemzeti vagyon több mint kétharmadával a legszegényebb dél-amerikai országban. A terjedő autonómiamozgalom az elnök programjának megbénításával és Bolívia szétesésével fenyeget.

A négy tartományban megszavazott autonómiajavaslat saját törvényhozás és rendőrség létrehozásáról, valamint az állami földek felosztásának ellenőrzéséről és nemzetközi szerződések önálló megkötéséről rendelkezett.

A referendumomokat Evo Morales bolíviai elnök érvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte. A bolíviai választási bizottság vezetője ugyanakkor érvényesnek minősítette a szavazást. Mario Guzman közleménye szerint a végleges eredményt kedden teszik közzé.
Az autonómia törekvésekre válaszul Morales elnök ugyanakkor saját maga és kormánya ellen kezdeményezett népszavazást, amelyben a választók megerősíthetik vagy elutasíthatják a jelenlegi bolíviai kormányt.

A felmérések azonban azt mutatják: az augusztus 10-re kiírt referendum visszafelé sülhet el, hiszen a megkérdezettek közel 54 százaléka nem támogatja a jelenlegi bolíviai államfőt és alelnökét. Az AFP szerint így elképzelhető, hogy Moralesnek és Alvaro Garcia Linerának 2011-es mandátumuk lejárta előtt kell távozniuk. A népszavazáson a választók a kormány mellett a tartományi kormányzók alkalmasságáról is dönthetnek.

Autonómiára szavaztak Santa Cruz megye lakói (2008, május 5)

A szavazók 85,9 százaléka a terület autonómiájára voksolt Bolívia Santa Cruz megyéjében a vasárnap megtartott népszavazáson - jelentették a helyi televíziók az exi-poll eredmények összesítése alapján.

A dél-amerikai ország legkeletibb és leggazdagabb térsége választóinak az akarata azonban nem biztos, hogy érvényre jut, mert Evo Morales, Bolívia baloldali elnöke már korábban jelezte: törvénytelennek tekinti a referendumot. A központi kormány pedig kilátásba helyezte, hogy jogilag nem érvényesíti a népszavazás kimenetelét.

Korábbi anyagaim ebben a témában:

Kik a terroristák? Who are the terrorists? Quienes son los terroristas?

Rózsa-Flores Eduardo: Evo Morales bennszülött bolíviai New York-i vacsorája Sorossal, a "magyar" multimilliomossal.

Rózsa-Flores Eduardo: Tűzvész előtt dél-Amerika szívében - Baloldali „puccs” a parlament ellen Bolíviában

Figyelem! Mindenkihez!

Polgárháború Bolíviában?


Rózsa-Flores Eduardo: Polgárháború dél-Amerika szívében?
Bolívia
Egy kis háttéranyag, a várható események megvilágítására…
.