Rózsa-Flores Eduardo: Menjünk Thompson koncertre Szombathelyre vagy sem?

.

Thompson, mi, a kultúrmajmok, háború és béke, és a szabadság

Nem rég hallottam, hogy Thompsonak koncertje lesz Szombathelyen, előszór Gradiscei barátaim értesítettek róla, valamint hívták a koncertre, majd a múlt heti HG-ban olvashattam egy nagyon jó cikket erről a közeledő eseményről. Sajnos nem tudok ott lenni, mert jó néhány kilométerre vagyok Szombathelyről. Konkrétabban X-ben, egy humanitárius missziót vezetek jelenleg itt, és néhány hónapig távol maradok Magyarországról.
Thompson nem mellesleg az egyik kedvencem, minden lemeze megvan, és mint ember, mint a Horvát Honvédő Háború egyik hos önkéntesét tisztelem és becsülöm. Mélységesen felháborít az a természetellenes hajcihő mely Thompson kőrül és ellen folyik.

De tisztázzunk: nem Thompson a célpont, nem csak a Horvátországi Honvédő Háborút próbáljak egyesek demonizálni és relativizálni a horvát nép ellen a szerbek által 1991-ben elkövetett agresszióját, hanem ez egy támadás, egy összehangolt támadás az emberiséget meghatározó hagyományos értekéi ellen. Olyan értékek ellen mint a hűség és a becsület Nem lehetsz hazafi, és hű a hazádhoz, a hagyományaidhoz mert azonnal demonizálnak, és minimum kikiáltanak nacinak, fasisztának, terroristának, stb..
Thompson olyan értékek véd és képvisel melyek a jelenlegi kultúrmajmok, amelyeknek sem Istenük sem Hazájuk nincsen, tűzzel vassal próbáljak kitépni a meg egészséges emberek gondolkodásából, magatartásából.
Ismerem Thompsont 1991-óta, mikor a frontvonalon, két csata között előszór hallhattuk a Bojna Cavoglavet és más azóta horvát nemzeti “slagere” vált nótáját. Akkor ezek a dalok nekünk erőt adtak a hihetetlen túlerővel támadó agresszor elleni harchoz. Erőt adnak most is, mikor szemelyiség, identitás nélküli masszává, tömeggé akarjak lesilányítani nemzeteinket.
Thompson amellett, hogy jó, nagyon jó zenét csinál, a magasban tartja most is, minden ellenszel ellenére a horvát –de ez, mivel a jelenség a magyarokat és minden közép-európait nemzetet is veszélyezteti- nemzet büszkeség zászlaját. Hogy vannak olyanok, a horvátok között is, akiket ez, azaz Thompson zenéje, nem mozgatja, nem indítja meg, legyen az o szégyenük. A Honvédő Háború idején is voltak szép számmal, akik reszt vállalhattak volna a védelmi feladatokból e helyett gyáván megfutamodtak és a környező országokban kivártak hogy jöjjenek el a könnyebbik idők, hogy mások vérezzenek el érettük is a küzdelemben. Most, háború nélkül is ugyan ilyen magatartásoknak, hozzállásnak lehettünk tanúi, mint mikor Ausztriában lehetetlenné tettek Thompson fellépését. Legyen ez az o szégyenük. A győzelem okozta gyönyört, élvezetet nem ismerhetik. Az a mienk marad. Es mindörökké.

Gratulálok bátor, és egyenes gerincű Gradiscei barátaimnak hogy sikerült tető ala hozni ezt a koncertet. Ez egy óriási eredmény. Biztos vagyok abban, hogy -, és fentebb azt írtam hogy eseménynék tekintem Tompson koncertjét Szombathelyen- rengetegen lesznek jelen, akik nem lehettek ott Ausztriában, magyarok akik élőben meg nem hallhattak Thompsont. Ez egy esemény, a hazafiság, a bátorságról, a hűségről fognak szólni ezek a dalok, erre fog tombolni és tapsolni a közönség. Akkor amikor nem erről szol a világ, neme z a “trendi”… Ezert esemény, ezert óriási az eredmény.
Innen a messzi Z-bol üzenem Thompsonnak: Hajra és Uvjek Vjerni!, Gradiscei drága barátaimnak viszont tapsolok teljes erőmmel. Köszönet az állhatatosságért. Elesett hőseink –mindannyian hősei, megérdemlik ezt!
A politikusok meg mehetnek …valahova…most, és előbb utóbb a történelem szemétdombjára kerülnek.
Thompson dalait akkor is hallani, és énekelni fogjuk. Mert ez így van rendjen!
.