Manapság könnyen zuhannak a politikai süllyesztőbe, - ama mélységesen megérdemelt helyre politikusaink -, ahonnan nehéz már visszaidézni végtelenül irritáló képeiket. Bánat, hogy nem Kuffstein mínusz tizedik szintje ez a süllyesztő, de ítélet hiányában csupán a közszerepléstől fosztják meg a politikai oligarchák ezeket a vállalhatatlan alakokat, feledésbe merítve mindent, amit elkövettek. Ki emlékszik már Molnár "Mengele" Lajos genocid tevékenységére, vagy a "Vasprefektus" Gergényi 2006-os terrorcselekményeire. Senki, vagy ha mégis, csupán szórványaiban. Azonban érdmes megőrizni ezen köztörvényesek emlékét, noha nem hálánk, vagy tiszteletünk jeléül, hanem azért, hogy az utókornak (ha netán eszébe jutna egyszer elszámoltatni ezeket a népnyúzó gengsztereket), legyen honnét előhalászni cselekedeteiket.
Ezen okoktól vezérelve kívánunk most, még életében "emléket állítani" Juhász Gábornak, jelenlegi rendészeti államtitkárnak, kinek nevét - valóban méltatlanul - már elfelejtette a Tisztelt Közvélemény, pedig jelenleg is a Magyar Köztársaság Kormányának rendészeti államtitkára!
Ha létetzik ember ezen a Glóbuszon, akinek e név hallatára beugrik valami, az talán a két leginkább visszhangos attrakcióját idézi fel Juhásznak. Egyik, mikor 2005 őszén híre ment a sajtóban, hogy a Belügyminisztérium akkori államtitkárát saját fényképész kísérgeti hivatalos, illetve kevésbé hivatalos kiruccanásain. A nárcizmus nem ismeretlen fogalom kormányzati berkeken belül, s manapság egyébként is mindenki "sztárrá" kíván avanzsálni, miért éppen Juhász lenne ez alól a kivétel. Legemlékezetesebb alakítása viszont a legutóbbi, amikor is Juhász Gábor rendészeti államtitkár, a brutálisan meggyilkolt és megbecstelenített Horák Nóri temetésének napján is arról beszélt a parlamentben, hogy Magyarországon meg kell védeni a romákat, mert rettegnek.
Ropogósan friss története pedig, hogy rendészeti államtitkár február elején sajtóbeszélgetésen ismertette az új jogszabályt, amely a tárca szerint hatékonyabb fellépést biztosít a közrendet, vagy az igazságszolgáltatási és hatósági eljárást megzavarók ellen. A február 1-jén hatályba lépett törvény olyan módosításokat tartalmaz, amelyek szigorúbb büntetési tételeket állapítanak meg "a közrendet veszélyeztetőkkel szemben", illetve új elkövetési magatartásokat is büntethetővé tesznek.
Fontos szigorítás, hogy több bűncselekménynek már az "előkészületi magatartása" is büntetendővé válik, tehát mostantól sok esetben nem is kell elkövetni a bűncselekményt, már az is elég a büntethetőséghez, ha valaki bizonyíthatóan készül arra. Vagyis, ha bárki tojással merészel hazamenni a reggeli vásárlásból egy tüntetés napján, azt gyorsított eljárásban, minimum százezer év szigorított életfogytiglani fegyházra ítélik, de hasonló büntetés jár a tömegpusztításra is alkalmas papírgalacsinok dobálásáért is.
Juhász államtitkár úr szerint azért kell ilyen szigorúra venni a szabályozást, hogy a tojásdobálás és az ahhoz hasonló cselekmények ne váljanak a közélet elfogadott részévé.
Ezzel pedig teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a szigorítás valamennyi eleme mögött a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának szándéka áll. Ezzel pedig meg is indult Magyarország a diktatúra irányába.
A büntető törvénykönyv kommunista diktatúrákban megszokott szintjére züllesztésében tehát automatikusan előtérbe kerül Juhász Gábor rendészeti államtitkár, akivel eddig méltatlanul keveset foglalkozott a radikális sajtó. Ezen hiányosságot pótolva, alább Juhász elvtárs rövid életrajzát, illetve nemzetromboló tevékenységét olvashatják a teljesség igénye nélkül.
1963. július 14-én született Salgótarjánban. 1986 óta nős, első felesége Grósz Gabriella, második felesége Lestár Éva.
Az általános iskolát Mátranovákon, középiskolai tanulmányait Salgótarjánban végezte, 1981-ben érettségizett a Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskolában. Egy évig a Ganz-Mávag mátranováki gyárában volt lakatos, majd felvételt nyert a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára, ahol 1985-ben gépész-üzemmérnöki oklevelet szerzett. Öt évig régi munkahelyén dolgozott tovább üzemmérnök, technológus, majd gépészeti irodavezető beosztásban. 1986-1987-ben Kalocsán és Rétságon letöltötte sorkatonai szolgálatát.
1987-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakának hallgatója, 1991-ben, vagy 1992-ben közgazdászdiplomát szerzett. 1992-től kereskedelemmel, 1993-tól 1994-ig vendéglátással és gazdasági, ügyviteli szolgáltatással foglalkozó cégek ügyvezetője. 1992-1993-ban a kereskedelmi profilú Régius Kft., 1993-tól 1994-ig a vendéglátással és gazdasági, ügyviteli szolgáltatással foglalkozó Detto Kft. ügyvezető igazgatója.
Politikai pályája:
1977-től (!) megszűnéséig tagja volt a KISZ-nek, 1989-ben, a szervezet átalakításakor (Demisz) a Nógrád megyei KISZ-bizottságnak. 1982-től 1989-ig az MSZMP tagja. 1990-1992 között a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség elnöke. 1991 júliusában belépett a kommunista utódpárt salgótarjáni szervezetébe, 1991-ben a Budapesti 1997-2001 között a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány elnöke. Az 1990. évi önkormányzati választásokon Mátranovákon a kislistás szavazáson független jelöltként tagja lett a képviselő-testületnek, négy éven át a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke volt. 1992-től 1994-ig a Baloldali Ifjúsági Társulás országos alelnöke volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listáján huszadikként szerepelt, mandátumát Nógrád megye 2. sz., Pásztó központú választókerületében a második fordulóban három jelölt közül abszolút többséggel, 59,75 százalékkal szerezte.
1994-től a drog elleni eseti bizottság elnöke,1994-1998 között az ifjúsági és sportbizottság tagja, illetve a kábítószerügyi albizottság alelnöke, 1998-tól az MSZP Országos Választmányának tagja.
1994-2002 között az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi állandó bizottságában, azon belül az államháztartási és az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságokban dolgozik. Az IPU magyar csoportja magyar-monacói és magyar-német baráti tagozatának a tagja. Az MSZP-frakció ifjúsági, sport és modernizációs munkacsoportjának előbb helyettes vezetője, majd Kiss Péter munkacsoport-vezető miniszteri kinevezése után vezetővé választották. 2002. április 21-én sorrendben harmadszor szerzett mandátumot a kerületben. 2002-2004 között az MSZP-frakció frakcióvezető helyettese, szóvivő. 2002. májustól 2004. októberéig részt vett a rendészeti bizottság munkájában. A 2004. június 21-én tartott frakció tisztújításon megerősítették szóvivői tisztségében, de posztjától megvált, miután 2004. október 4-től 2006. június 8-ig belügyminisztériumi politikai államtitkár lett. A 2006. évi országgyűlési választásokon Nógrád megye 2. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 2007. október 1-től az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára.
Mint fentebb említésre került, 2005 őszén nagy port vert fel, hogy a Belügyminisztérium akkori államtitkárát, Juhász Gábort is külön fényképész kísérte útjaira.
Alább megtekinthető Juhász Gábor beszéde a 2007. évi bátonyterenyei majálison, ahol elhangzott az a bizonyos ,,lopnak a magyarok”, valamint a képviselő úr elmondása szerint megvalósult Petőfi nagy álma, hogy útlevél nélkül utazhassunk Erdélybe!
És ha mar útlevélnél tartunk... élő vehetné a sajátját is Juhász elvtárs, és kereshetne magának egy új országot, mert ennek a népies, szegény és esetleg ezért „lopós”, ámde mégis büszke Magyarországnak bőven elege van belőle... és a többi - nem létező - szakismeretekkel páváskodó elvtársából.
2007 őszén Juhász Gábor is megszavazta az állami vagyon eladásáról szóló indítványt, melyre a választói nem adtak felhatalmazást.
2007. december 17-én Juhász Gábor igennel szavazott az egészségbiztosítási törvényjavaslatra, a választói akaratával ellentétesen az egészségügy eladására tette voksát.
2008. március 15-én kamerák pásztázták az ünneplő magyarokat, melyre Juhász Gábor azóta is nagyon büszke.
2008. december: Juhász Gábor rendészeti államtitkár a brutálisan meggyilkolt és megbecstelenített Horák Nóri temetésének napján is arról beszélt a parlamentben, hogy meg kell védeni a romákat, mert rettegnek.
2009. január: Juhász Gábor rendészeti államtitkár szerdán ismertette azt az új törvényt, amely a tárca szerint hatékonyabb fellépést biztosít a közrendet, vagy az igazságszolgáltatási és hatósági eljárást megzavarók ellen. A február 1-jén hatályba lépett jogszabály olyan törvénymódosításokat tartalmaz, amelyek szigorúbb büntetési tételeket, illetve új elkövetési magatartásokat állapít meg a közrendet veszélyeztetőkkel szemben. Lényeges elem az is, hogy több "bűncselekmény" előkészületi magatartása is büntetendővé válik.
A törvényről bővebben ITT olvashat!
Anélkül történt meg gyülekezési jogok durva korlátozása – 2008. évi LXXIX. törvény által –, hogy erről a közvéleményt bármilyen módon érdemben tájékoztatták volna. A jogszabály létrehozza az úgynevezett központi szabálysértési nyilvántartást is. Mint arra a Nemzeti Jogvédő Szolgálat figyelmeztet, felhatalmazza továbbá a hatóságokat, hogy adatainkat kiszolgáltassák, ám az állampolgárt korlátozza abban, hogy megismerje, mely szervek számára.
Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – jogi végzettséggel nem rendelkező – államtitkára többek között úgy illusztrálta, hogy az új rendelkezések szellemében egy tojás, sőt egy papírgalacsin elhajítása is büntetendő cselekménynek számíthat. Ez azt jelenti: közvádas bűncselekménynek minősül február 1-jétől, ha politikusokra és más személyekre valaki tortát vagy tojást hajít. Bár a törvény már február 1-jén életbe lépett, teljes fejetlenséget tapasztal, aki az esetleges szankciók erdejében próbál eligazodni. A jogvédők Sólyom Lászlónak benyújtott dokumentuma még Draskovics Tibor igazságügyi miniszter törvényjavaslatán alapszik.
E változat szerint a rendőrség által megtiltott tüntetésen való részvétel is büntetendő. Ha egy rendezvényen a jelen levő rendőrök úgy érzik, felhívást intéz egy demonstráció szónoka, s egy keményebb megfogalmazás abból a célból, hogy – az ő megítélésük szerint – ez garázda magtartásra szólít fel, például azt mondja: „ne engedjük, hogy minket kordonnal körülvegyenek”, ezt túlzó és önkényes jogértelmezéssel akár hivatalos személy elleni erőszak előkészületeként lehetne értelmezni. Valósággá válhat az, hogy a szónokot akár le is ráncigálják a színpadról – fogalmaz a jogvédő.
Az új jogszabály által – fejti ki Gaudi – a rendőrség esélyt kap arra, amit eddig jogszabályi felhatalmazás nélkül tett: „A tüntetéseken nem azért vannak jelen, ahogy ezt a nemzetközi egyezmények és az alkotmányos alapelvek is előírják, hogy biztosítsák a tüntetés békés, zavartalan lebonyolítását, mentesítve a demonstrációt a külső hatásoktól, hanem hogy megrendszabályozzák az ott összegyűlt embereket, és megpróbálják elrettenteni őket attól, hogy a gyülekezés céljai megvalósulhassanak”.
Juhász tehát iskolapéldája annak az állatfajnak, amelyik gyakorlatilag ülteti vissza a kommunista diktatúra módszereit, úgy, hogy közben vígan lövészgyakorlaton vesz részt, buzgón fotóztatja magát és éli a politikai maffiózók gondtalan életét. Pofátlansága és gátlástalansága határokat nem ismer, még akkor sem, mikor választói ellenében szavaz.
Lássuk be! Juhász Gábor életét érdemes megörökíteni. Nem azért, mert emlékének szép szobrot kívánunk állítani, hanem azért, hogy legyen ember ezen kerekded sárgolyón, aki nem fogja elfeledni ezen cselekedeteket, akkor, mikor végre Igazságot szolgáltatnak, és megbüntetik a bűnösöket.
Rózsa-Flores Eduardo
Ágoston Dániel
Párhuzamosan megjelent itt és az Ellenkultúrában
.
2 megjegyzés:
Életrajzához tartozik még:Őt is a cigányok juttatták hatalomra a nem kicsit fertőzőtt területről/Jobbágyi,Mátraszőlős, Hasznos/
Miért nincs valaki, aki simán fejbelövi???
Másként, úgy sem lehet ilyen jellegű problémákat megoldani. Legalábbis, itt Magyarországon.
Megjegyzés küldése