2008. július 27., vasárnap

KELET-TURKESZTÁN KÍNAI MEGSZÁLLÁS ÉS ELNYOMÁS ALATT

.

China's occupation of East Turkistan, genocide of Uyghurs

Bevezetés

Az ujgurok Kelet-Turkesztánban őshonos nép, ezt a területet ma Szinkiang vagy Csinjiang Ujgur Autonóm területnek is nevezik. A legfrissebb kínai népszámlálás hivatalos becsült adatai 8,4 millió főre teszik az ujgurok lélekszámát, de az ujgurok maguk több mint 20 milliósnak tartják népüket. További ötszázezer ujgur él Nyugat-Turkesztánban, melyet Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán alkot. Csaknem 75,000 ujgur otthona Pakisztánban, Afganisztánban, Szaúd-Arábiában, Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban van.
A kínai történelmi források kimutatják, hogy az ujgurok a hunok egyenes leszármazottai.
Ókori görög, perzsa és kínai források szerint már i.e. 300-ban az ujgurok törzsei foglalták el a kelet felől a Sárga-folyó, nyugatról Kelet-Turkesztán, északról pedig a mongóliai sztyeppék által határolt hatalmas területet.

Korai időszak
Ujgur Birodalom

Közép-Ázsiában, a Koktürk Birodalom bukása után az ujgurok 744-ben megalapították saját Ujgur Birodalmukat, fővárosa az Orkun folyó partjain fekvő Karabalgaszun volt. Baga Tarkan 789-ben bekövetkezett halála, és főleg utóda, Kulug Bilge Kagan 790-es elhunyta után az ujgurok hatalma és dicsősége hanyatlásnak indult.

A Gandzsu Ujgur Királyság

A Kancsu (Gandzsu) Ujgur Királyságot 850-ben alapították Kína mai Ganszu tartománya helyén. Többszázezren élnek még e Sárga Ujguroknak vagy Juguroknak nevezett nép tagjai közül a Kanszu (Ganszu) régióban, őrizve ujgur anyanyelvüket és ősi sárga lámaista buddhista felekezetüket.

A Karakhoja Ujgur Királyság

A kelet-turkesztáni Khan Tengri (Tiensan-hegység) északi részén élő ujgurok 846-ban alapították Karakhoja Ujgur Királyságukat a mai Turfan (Turpan) város közelében.

A Karakanid Ujgur Királyság

A Khan Tengri déli részén élő ujgurok 840-ben alapították meg a Karakanid Ujgur Királyságot más türk klánok, mint a karlukok, turgok és baszmilok támogatásával, a főváros Kashgar volt. 934-ben, Szatuk Bugra kán uralkodása alatt a karakhanidák felvették az iszlám hitet. Ekképpen Kelet-Turkesztán területén két ujgur királyság jött létre: A karakhanid, iszlám állam, és a karakhoják, akik buddhisták voltak. 1397-ben e két iszlám és buddhista ujgur királyság egyesült, és a létrejövő új állam megőrizte függetlenségét 1759-ig.

Mandzsu hódítás

A Mandzsuk, akik hatalmas birodalmat hoztak létre Kínában, 1759-ben meghódították a kelet-turkesztáni Ujgur Királyságot, és 1862-ig uralmuk alatt is tartották. 1863-ban az ujgurok sikerrel űzték el hazájukból a mandzsu megszállókat, és 1864-ben független királyságot hoztak létre. A Mandzsu hódítás anyagi hátterét brit bankok biztosították. A hódítás után a terület a Csinjiang, „Új tartomány” nevet kapta, és 1884. november 18-án a Mandzsu Birodalom területéhez csatolták.

Kommunista kínai uralom

1911-ben a kínai nacionalisták megdöntötték a Mandzsu uralmat és köztársaságot kiáltottak ki. Az ujguroknak kétszer is, 1933-ban és 1944-ben sikerült önálló Kelet-Turkesztán Államot létrehozniuk, ezeket a független köztársaságokat azonban megdöntötte a katonai beavatkozás és a Szovjetunió politikai mesterkedései. Ebben az időszakban valójában a Szovjetunió fenyegetése akadályozta meg az ujgur függetlenségi mozgalom kibontakozását.

1949-ben a kínai nacionalisták vereséget szenvedtek a kommunistáktól. Ezután az ujgurok kommunista kínai uralom alá kerültek.

Az ujgur civilizáció

A 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben számos tudományos és régészeti expedíció kutatta az egykori Selyemút mellett fekvő területeket. E kutatások számos ujgur barlangtemplom, kolostorrom, falfestmény, szobor, freskó, értékes kézirat, dokumentum és könyv megtalálásához vezettek. A Nagy-Britanniából, Svédországból, Oroszországból, Németországból, Franciaországból, Japánból és az Egyesült Államokból érkezett kutatókat lenyűgözték az itt talált kincsek, és hamarosan részletes tudósítások keltették fel a kíváncsi világközönség figyelmét. A svéd Sven Hedin, a brit expedíciót vezető magyar Stein Aurél, a német Grün Wedel és Albert von Lecoq, a francia Paul Pelliot, az amerikai Langdon Warner és a japán Ottani gróf által hazahozott ujgur kulturális hagyatékok ma is láthatóak a berlini, londoni, párizsi, tokiói és szentpétervári múzeumokban, de még az új-delhi Közép-Ázsiai Régészeti Múzeumban is. A Kelet-Turkesztánban felfedezett kéziratok, dokumentumok és könyvek bizonyítják, hogy az ujgurok a civilizáció igen magas fokán álltak.

Ez az ujgur hatalom, tekintély és kultúra, mely több mint ezer évig meghatározó volt Közép-Ázsiában, gyors hanyatlásnak indult Kelet-Turkesztán Mandzsu meghódítása után, a kínai nacionalisták, de különösen a kínai kommunisták igája alatt.

Fordítás: M.H.

Nincsenek megjegyzések: