2008. július 27., vasárnap

Üzenet a narancsosoknak, de a többieknek is

.
Rózsa-Flores Eduardo

A legrövidebb és egyben utolsó üzenetem nektek: „polgári magyarok”

Kapom az üzeneteket, hogy a Bayer így megmondta, hogy a Bogár László meg még jobban: hogy milyen háború dúl ellenünk.
Közkeletűek lettek -végre?- Leszarom! De ne szaladjunk előre...- az olyan cikkek, tárcák, hogy hú, de meg milyen, de még hogyan, hogy milyen aljas praktikák a nemzet ellen...és hogy minden jogunk megvolna (MEGVOLNA!) elzavarni a politikai elitet ”bármilyen eszközzel”...Hogy itt volna az idő…
Nos: Nem érdekel. Évek óta hajtogatom, hogy szerintem, és száz százalékosan megbízható -a véremet értük adnám!- barátaim is ezt képviselik, itt az utolsó jelenet zajlik, annak a tragikomédiának amelynek "rendszerváltás utáni Magyarország" a neve...
Ciki, nevetségesen siralmas ez az egész.
Mondtuk, írtuk, mit kell tenni, mit tennénk, ha ránk lenne szükség...Ezerszer mondtuk. Erre mi lettünk a hebrencsek, megbízhatatlanok, a szélsőségesek, a forrófejűek, a végén még "sértődöttek" is lettünk, merthogy az ígért állásokat –nem mi kértük, és amúgy, túlélésre alkalmas állapotról lett volna szó, maximum- nem kaptuk meg az önkormányzati választások után.
Volt egy eset, mikor a Fidesz, inkább köcsög Szdsz-sek mellet döntött, tekintettel arra, hogy, ugye, kezelhetetlen volnék, és veszélyes...merthogy...
Bár ez nem tartozik ide, de érdekes mindenesetre, hogy a niemand Rogán szemrebbenés nélkül biztosított „szociális lakást” egy szakmai körökben közismert –AZ VOLT! KÖZISMERT! Bármit is mondtok !- gengszternek, aki mostanában a széles közvélemény előtt is tett szert ismeretségre, merthogy fölgyújtotta autóját, épülő házát egy másik, szinten Fideszes, polgármesternek…
Szánalmasak vagytok.
Tudok történeteket, szerte az országból. Mások is megtapasztalhatták a „polgári oldal szolidaritását”, azaz, nem én vagyok az egyetlen "ilyen", aki egy ideig, hasznos hülye voltam nektek.
Mert abból indultunk ki: ne bántsuk a Fideszt, mégis…a másik oldal az ördög…
Ennek vége.
Mi nem fogjuk nektek, volt „barátaink”-nak, kikaparni a gesztenyét. Végetek van. Nektek is.
Mert rosszabbak vagytok lassan –és a felismerés már nem is fájdalmas- mint a kikiáltott baloldali ördög. Mert az AZ. Ti meg hazudtok. Másnak akartatok mutatni magatokat. Hazudtatok. Folyamatosan. Hömpölyögve, mint áradáskor a vízfolyás.
Most meg: „háború”, „polgárháború” és miegymásról zeng az éter...hasonlóan tetszetős szavak röpködnek, szüntelen. Hátha megindul bennünk valami?
Tévedtek. Végérvényesen és visszavonhatatlanul tévedtek!
Válaszom rövid: a mi vérünk értetek nem fog folyni.
A kezemet nem emelem senkire, hogy iksz része a "polgári" Magyarországnak megmaradjon és megússza a büntetést, a gyávaságért, az alantasságért, a sunyiságért.
Én nem kellettem?
Nosza, rendben.
Közlöm: én belőletek nem kérek.
És ezzel be is van fejezve.
Hallgassatok továbbra is a "táborotokon" belüli szirénekre. Szép a hangjuk…
Mi tesszük a dolgunkat.
Nélkületek és most már ellenetek is.
Eb ura fakó!


Dr. Constantin Helios

2008-07-31 16:17:20
A cikk írója elfáradt. Mintha életúnt is lenne. Ez! jellemző a magyar értelmiségre és az intellektuell gondolkodókra. Ha fáradtságot mutattok, a Haza és a szabadság ellenségei győztek. A kifárasztásra játszanak. De az intelligencia mindíg győz. Most, vagy húsz év múlva. Hogy akkor már nem élnek a bitangok? Tévedés. Élnek még az utódaik. Az elődök bűne az utódokra száll. Én nem felejtettem sohasem. Ezért szavaztam az investment bankárok nem nyilvános információs consortiuma londoni értekezletén 2003-ban a titkos börtönök létrehozására és a pénzalapok biztosítására. A valódi hatalom gyakorlásának ez is egyik módszere. Móra; Aranykoporsó c.művében azt írja, Diocletianus jól tudta, hogy a hatalom legjobb ragasztószere a vér. Igen vér folyik. Folyamatosan. Egyszer a népé, aztán a hatalom bitorlóié. Vagy a fiaiké - lányaiké - és az unokáké. Senki se lehet biztonságban. Az igazságtétel belopózkodik az álmaikba is. Nem lehetnek biztosak abban, hogy a nyilvános helyen megivott pohár vízben nincs-e valami igazságtétel... Árnyékként követjük őket. Nem tudhatják hol csap le az igazságtevő kéz... Az igazságtétel nem három év alatt történik. Generációkra kihat. (Mint az albán vérbosszú.) A gyalázatot nem lehet elfelejteni senkinek, akárhogy is hívják, vagy akárminek is nevezi magát. A gyalázat keserű, de az igazságtétel édes... - A halál édes illata... - Ne csüggedjetek! Isten elég erőt és intelligenciát adott a győzelemhez. Csak várni kell és mindent megold az idő, mely kegyetlen bírája minden hatalomnak. A harcban győzni fogunk - nem demokratikus eszközökkel a nem demokratikus régime ellen. S a győzelemnek nem lesz vége sohasem.... Je suis malheureu mon chér monsieur. Geben sie sich niemals auf bitte...

1 megjegyzés:

Gilgames írta...

Miután elolvastam Bogár László legutóbbi három könyvét, s hát ő volt az akinek írásai először magyarázatot adtak a bennem felsejlő kérdésekre.
Máig is értékesnek tartom a munkájából azt, hogy a szociológia segítségével meghatározta az ember-újratermelési költség fogalmát, még inkább annak a minimális reprodukciós folyamatot fenntartó szintje alá való csúszásra való figyelmeztetését.

De már 1968-ban Constantino Bersciani-Turroninak, az 1917-1923 Német Márka értékvesztéséről szóló könyvében megtalálhatjuk ugyanazt, idézem:
"...ha a fizetések értéke egy adott alsó határ alá mennek, vagy azok túl sokáig maradnak alacsonyak, a fizikai energiái is a munkásosztálynak súlyosan érintve lesznek. Az életszínvonal csökkenése még a munkakapacitást sem kerüli el, egyszerüen mert a jövedelmek arra sem elegendőek, hogy a humán munkaerőgépezet újratermelődjön."

A figyelmeztetés tehát nem haszontalan ám a továbbra is fennmaradó hiányérzet bennem is fennmaradt, akárcsak Eduardo írásaiból is ez sejlik fel.
Tehát nem azzal van baj amit mond, hanem amit ők sem nem mondanak!!! Igenis van elbeszélhető dolog amiről még Bogár László sem beszél, amiképpen a fidesz-kdnp sem. (A ballibtől már nem is várok el semmit!)
Ha ezt a hiányzó valamit sikerülne jól megfogalmaznia a parlamenten kívül rekedt többségnek és elbeszélhetővé tennie, akkor sokkal közzelebb állnánk már a válságból kivezető úthoz.