Kelet-Európa a robbanás szélén áll

.
A Magyarok Szövetsége nemzetközi hírfigyelő szolgálata a következő elemzésre hívja fel mindenki figyelmét...

Kelet-Európa a robbanás szélén áll, és ha robban, akkor az EU nagy részét viszi magával. A helyzet válságos, de nincs rá könnyű megoldás. Az IMF-nek nincs elég forrása ahhoz, hogy ekkora méretű mentőövet tudjon dobni, és a recesszió gyorsabban terjed, mint a mentőcsomagok megszervezéséhez szükséges idő. Pénzügyminiszterek és jegybank elnökök rohangálnak körbe, hogy az egyik tüzet a másik után oltsák el. Csak idő kérdése, hogy az események utolérjék őket. Ha bármelyik országot engedik alámerülni (államcsőd) az egész földrész dominók módjára omolhat össze. Ez viszont a politikai elrendezés drámai változását hozhatja magával. A fasizmus újraéledése már nem nevezhető lehetetlennek.

Az UK Telegraph gazdasági rovatvezetője, Edmund Conway a következők szerint összegezi a helyzetet. "Az országok egy második hulláma fog a gazdasági válság áldozatává válni, várva a kisegítést az Nemzetközi Pénzügyi Alaptól (IMF) - figyelmeztetett az IMF vezetője a Rómában tartott G7 csúcstalálkozón. Egyes országok gazdaságát a bankszektor mérete, és az általuk felvállalt financiális kötelességek gúzsba kötnek, ami felveti annak lehetőségét, hogy fizetési mérleghiányuk és gyengülő valutájuk áldozatává válhatnak, pontosan úgy, ahogy ez Izlandban történt, mielőtt az IMF segítséget megkapták volna a múlt év folyamán.

A külföldi tőke riasztó mértékben menekül, néhány hónap alatt majdnem a kétharmada. A defláció lenyomja a vagyontárgyak értékét, növeli a munkanélküliséget és a pénzintézetek tartozásait megnöveli. A helyzet mindenütt ilyen. A gazdaságok kiürülnek és tőkeszegénnyé válnak. Ukrajna az államcsőd szélén billeg. Lengyelország, Lettország, Litvánia és Magyarország alacsonyszintű depresszióba süllyedt. Azok az országok jártak a legrosszabbul, amelyek követték Washington gazdasági utasításait. Ezek arra játszottak, hogy az adósággal hajtott növekedés és az exportnövelés fog a jóléthez vezetni. Ez az álom elszállt. Ezek az országok nem fejlesztették ki fogyasztói piacaikat, tehát alig van kereslet. Tőkehiány van, és a vállalkozások arra vannak kényszerítve, hogy spóroljanak a csődhelyzet elkerülése végett. Egész Kelet-Európa marginálisan működik. További tőkére van szükségük, hogy értékvesztésüket pótolni tudják. Életmentésre van szükségük az IMF-tól, vagy a gazdasági visszaesésük folytatódni fog.

Az UK Telegraph gazdasági oknyomozója, Ambrose Evans-Pritchard Kelet-Európáról írt egy cikksorozatot. A következő cím alatt: "Ha nem mentik meg Kelet-Európát, az egész Világot magával rántja" a következőket írta: "Az osztrák pénzügyminiszter Josef Pröll a múlt héten rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy összehozzon egy 150 milliárd Eurós segítséget a volt szovjet blokk országai részére. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen az osztrák bankok ezeknek az országoknak 230 milliárd Eurót kölcsönöztek, ami megfelel az osztrák éves GDP 70 százalékának. Ha a tartozás 10 százalékát nem tudják megadni, akkor az osztrák financiális szektor összeomlását eredményezheti", állítja a bécsi Der Standard. Sajnálatos módon ez fog bekövetkezni.

Az Európai Építési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a bedőlő adósságok meg fogják haladni a 10 %-ot, és elérhetik a 20 %-ot is.

Stephen Jen, a Morgan Stanley valutaosztály vezetője szerint, Kelet-Európa 1.700 milliárd $ kölcsönt vett fel, legnagyobb részt rövid lejáratra. Ebből ebben az évben 400 milliárdot vissza kell fizetni, vagy át kell ütemezni. Ez az összeg megfelel az adósok GDP-je egy harmadának. Sok szerencsét hozzá, ugyanis a hitelezői ablakot bezárták.

A keleti tömb adósságainak hitelezői nyugat-európaiak, elsősorban osztrák, svéd, görög, olasz és belga bankok. Ehhez még hozzá jön, hogy a feltörekvő piacoknak nyújtott 4.900 milliárd dolláros portfoliónak egy elképesztő 74 százalékát is Európa állja. Ez az összeg ötször nagyobb, mint az amerikai és japán bankok követelései. Ráadásul az IMF adatai szerint a kihelyezett tőke 50 százalékát maguk is kölcsönzik.

Egy gazdasági krízis gyorsan politikai krízissé válhat. A kelet-európai fővárosokban zavargások törtek ki. Mr. Geithner jól tenné, ha jobban odafigyelne. A politikai felfordulás lehetősége egyre nő. A társadalmi elégedetlenség pillanatok alatt kikerülhet az utcára. A kormányoknak gyorsan és határozottan kell lépni. Ezeknek az országoknak keményvalutára van szükségük és garancia a támogatásukra. Ha nem kapnak segítséget, a parázsló társadalmi felháborodás sokkal veszélyesebb dologgá válhat.

Az UK Telegraph gazdasági oknyomozója, Ambrose Evans-Pritchard: Az IMF szerint, globálisan a bankok a 2.200 milliárd dollár veszteség felét már leírták. Ezen túlmenően az EU bankjainak 1.600 milliárd dollár kinnlevősége van Kelet-Európában. Egyre inkább úgy néz ki, hogy ez az összeg az európai "szubprime" vesztesség. Az EU vállalkozásainak tartozása a GDP 95 százalékát teszi ki, míg ez az USA-ban csak 50 %. A hitelek bedőlése feletti aggódás növekszik.

Alapvető fontosságú, hogy az állami kisegítések ne érjék el azt a mértéket, amik a financiális problémákkal, vagy a túlzott eladósodással kapcsolatos aggodalomra adnak okot. Az ilyen megfontolások különösen fontosak a költségvetési hiány és a lakossági eladósodás növekedése, valamint az állami kötvénykibocsátás kontextusában.
Ugyanolyan, mint ahol a bankok összevonták kereskedelmi és befektetési tevékenységüket. Az eladósodás fenntarthatatlan szintre futott fel, ami destabilizálta az egész gazdaságot. A bankok spekulációba kezdtek, és tevékenységüket elrejtették a mérlegbeszámolókban, illetve maximálták kölcsönfelvételüket átláthatatlan hiteltechnikákkal. Így aztán a globális gazdaság egy spekulációs buborék áldozatává vált. Kelet-Európára nagy csapást mért a világválság, de ez csak az első feldöntött kugli bábu, amit a többi követni fog. Egész Európa ugyanazzal a vírussal van megfertőzve, ami a Wall Streetről származik.

A hétfői New York Times az EU folyamatokat a következőkben foglalta össze: "Európa mélyebb recesszióba süllyedt, mint az Egyesült Államok az elmúlt év végén, a pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint. A közös valutához tartozó 16 ország gazdasága a múlt év utolsó negyedében 1,5 százalékot esett vissza (ami egy évre kivetítve 6 %-os visszaesés jelent), az Európai Unió statisztikai hivatala szerint. Ez rosszabb, mint az Egyesült Nemzetek gazdaságának 1 százalékos visszaesése egyazon időszak alatt. "A mai adatok megölték azt az illúziót, hogy az Euró-zóna a globális visszaesést könnyen átvészeli." Állítja Jörg Radeke a Londonban székelő Gazdasági és Üzleti Kutató Központ egyik közgazdásza. (New York Times: "Európa mélyebbre süllyed, mint az várható volt.")

A likviditás hívei azt szeretnék, ha a kormányok nem segítenék meg a betegeskedő pénzintézeteket, magukra hagynák őket, hogy elbukjanak. Ez egy darwini őrültség! Olyan mintha az infarktusos áldozatot lefektetnénk a konyhakövezetre, ahelyett, hogy a kórház intenzív osztályára rohannánk vele. A globális gazdaság gyorsabban zsugorodik, mint a múltban bármikor. A globális vagyon 40 százaléka eltűnt. A bankrendszer fizetésképtelen, a munkanélküliség növekszik, az adóbefizetések csökkennek, a piac sokkos állapotban van, az ingatlanárak zuhannak, a vesztességek az egekbe szöknek, a fogyasztói bizalom pedig sose volt olyan alacsony, mint most. Nincs arra idő, hogy félig kész ideológiákhoz ragaszkodjunk. A globális gazdaság az egész rendszert magában foglaló zsugorodási fázisba lépett, ami könnyen kezelhetetlenné válhat és belevisz minket egy újabb világháborúba. A politikai vezetőknek észre kellene venni a helyzet komolyságát, és meg kellene akadályozni, hogy a jármű, amit vezetnek, a szakadékba zuhanjon.

Forrás Mike Whitney February 17, 2009 "ICH"

Magyarok Szövetsége Hírfigyelés, Antallfy Tibor fordítása