2008. június 13., péntek

Linkek az "esztergomi gyújtogató" bejegyzésemhez

Érdekes linkek, izgalmas szövegek
itt az egyik:

"2006. 12. 05. 03:44 Pierre70 (5)
Hírek:
Perza Renatót,a Magyar országgyűlés protokoll szakértőjét kitüntették, 2005. december 8-án , a Szudánba küldött delegáció kitűnő vezetéséért.Az ott elért rendkívül sikeres tárgyalási eredményekért. Kitüntetését személyesen Sólyom László Köztársasági Elnök nyújtotta át Perza Úrnak.
(2006.január 18)
Forrás: origo"

http://lapforum.lap.hu/topic.php?id=16420267
http://lapforum.lap.hu/topic.php?id=14620568

Ottlik Károly ajánlása, egy konferenciára, amelyben Perza Rénátó a "munkatársa"-ként szerepel
http://www.bkik.hu

Pár mai link kiegészítő információkkal:
http://zoom.hu/szirena/gyujtogato-parlamenti-belepovel
http://hvg.hu/itthon/20080612_esztergom_gyujtogatas_nyomozas.aspx

Népszabadság cikk Ottlik Károlyról
http://nol.hu/cikk/393300/

Ottlik Károly
http://www.valasztas.hu/ve/j51/j51-iwaaIkjGMBKvMiwmi2so1sXgro.htm

Madarat tolláról...

Egy protokollszakértővel szembeni behajthatatlan követelés

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó és az Ottlik Károly szakértő által képviselt Protokoll 96 Kft., mint megrendelő között 1995. évben vállalkozási szerződés jött létre a megrendelő Protokoll c. könyvének nyomdai előállítására. A Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája a munkát elvégezte, a Protokoll 96 Kft. azonban a 24 millió Ft összegű ellenértéket – elszámolási és minőségi kifogásokra hivatkozva – egyáltalán nem fizette meg. A felek közötti vita megegyezés hiányában a bíróság elé került.

A Fővárosi Bíróság – 1999. november 23-án hozott – jogerős ítéletében szakértői vélemény alapján a Közlönykiadó követelését 70 %-ban (17 millió Ft) megalapozottnak ítélte, azonban cégünk jogos igényét érvényesíteni már nem tudta, tekintettel arra, hogy a megrendelő a cégbíróságon bejelentett címen nem volt elérhető.

A kialakult helyzetben – mivel a megrendelő székhelye, illetve bankszámlaszáma ismeretlen volt – a Közlönykiadó 2002. tavaszán fenti követelése behajthatatlanná minősítésére és leírására kényszerült.

Ha a követelés már nem is, de a kérdés fennmaradt: nem kellene-e a protokollszakértőt tovább képezni például viselkedéskultúrából? Esetleg olyan általános dolgokról, mint például, ha dolgoztat valakivel és azt nem ajándékba kapja, akkor a munka ellenértékét meg kell fizetni? (Feltéve persze, ha a szakértőt egyáltalán meg lehet találni valahol.)

Nincsenek megjegyzések: