Some of my favorite quotations on War...

.

“A prisoner of war is a man who tries to kill you and fails, and then asks you not to kill him.”

“You cannot simultaneously prevent and prepare for war.”

“If war is ever lawful, then peace is sometimes sinful”

“The more you sweat in peacetime, the less you bleed during war.”

“Naturally the common people don't want war; neither in Russia, nor in England, nor in America, nor in Germany. That is understood. But after all, it is the leaders of the country who determine policy, and it is always a simple matter to drag the people along, whether it is a democracy, or a fascist dictatorship, or a parliament, or a communist dictatorship. Voice or no voice, the people can always be brought to the bidding of the leaders. That is easy. All you have to do is to tell them they are being attacked, and denounce the pacifists for lack of patriotism and exposing the country to danger. It works the same in any country.”
Hermann Goering

“When you have to kill a man it costs nothing to be polite.”

“The object of war is not to die for your country but to make the other bastard die for his.”

“Those who can win a war well can rarely make a good peace and those who could make a good peace would never have won the war.”

“We make war that we may live in peace.”

“War is a game that is played with a smile. If you can't smile, grin. If you can't grin, keep out of the way till you can.”

“It needs but one foe to breed a war, and those who have not swords can still die upon them.”

“Wars may be fought with weapons, but they are won by men. It is the spirit of the men who follow and of the man who leads that gains the victory.”

“I find war detestable but those who praise it without participating in it even more so”
Romain Rolland

I love the smell of Napalm in the morning

Vietnam was the first war ever fought without any censorship. Without censorship, things can get terribly confused in the public mind.
General William Westmoreland

Join the army, meet interesting people, kill them

Zeus most glorious and most great, Thundercloud, throned in the heavens! Let not the sun go down and the darkness come, until I cast down headlong the citadel of Priam in flames, and burn his gates with blazing fire, and tear to rags the shirt upon Hectors breast! May many of his men fall about him prone in the dust and bite the earth!

I am going to explain to you why we went to war. Why mankind always does to war. It is not social or political. It is not countries that go to war, but men. It is like salt. Once one has been to war, one has salt for the rest of one's life. Men love war because it allows them to look serious. Because it is the one thing that stops women from laughing at them. Night fell again. There was war to the south, but our sector was quiet. The battle was over. Our casualties were some thirteen thousand killed--thirteen thousand minds, memories, loves, sensations, worlds, universes--because the human mind is more a universe than the universe itself--and all for a few hundred yards of useless mud.
John Fowles, "The Magus"

"Let someone else get killed!" "Suppose everyone on our side felt that way?" "Well then I'd certainly be a damned fool to feel any other way, wouldn't I?" "Englishmen are dying for England, American's are dying for America, Germans are dying for Germany, Russians are dying for Russia. There are now fifty or sixty countries fighting in this war. Surely so many countries can all be worth dying for?" "Anything worth living for," said Nately, "is worth dying for." "And anything worth dying for," "answered the old man, "is certainly worth living for."
Joseph Heller, Catch 22

You know the real meaning of PEACE only if you have been through the war

"Use humility to make the enemy haughty. Tire them by flight. Cause division among them. When they are unprepared, attack and make your move when they do not expect it."
Sun Tzu, "The Art of War"

It is fatal to enter any war without the will to win it.

England has been offered a choice between war and shame. She has chosen shame and will get war.
Winston Churchill

War is thus divine in itself, since it is a law of the world.... War is divine in the mysterious glory that surrounds it and in the no less inexplicable attraction that draws us to it.
Jospeh De Maistre, "Seventh Dialogue"

War can only be abolished through war ... in order to get rid of the gun it is necessary to take up the gun.
Mao Zedong, "Problems of War and Strategy"

War alone brings up to their highest tension all human energies and imposes the stamp of nobility upon the peoples who have the courage to make it.
Benito Mussolini, "The Political and Social Doctrine of Fascism"

A true warrior does not fight because he wishes to but because he has to. A man who yearns for war, a man who enjoys his killing, he is a brute and a monster. No matter how much glory he wins on the battlefield, that cannot erase the fact that he is no better than a rabid wolf who will turn on his friends and family as soon as his foes.
Christopher Paolini
.

Boldog Születésnapot Magamnak!

.
.

Unusual Stories - Eduardo

.
Különös történetek - Eduardo

Unusual Stories - Eduardo

Eduardo Rozsa Flores is a journalist who became a soldier. He was born in Bolivia from a Hungarian father and a Spanish mother. He arrived to the South Slav war as the Spanish-language correspondent of the BBC; then he decided to join the Croatian side as a volunteer fighter. András Kepes met Eduardo for the first time while the war was in progress in 1997. Now they want to find out if peace can exist after such a war.

Fipatel

Hungary

Director : András Kepes
Writer : András Kepes
Camera : László Reich, László Vecsernyés
Sound : Ferenc Császár, Gergô Somogyvári
Editing : Béla Bagota, Tamás Breitner

Production : MTV Télévision Hongroise,
Szabadság tér 17,
1054 Budapest, Hungary
Fax: +36 1373 4022
E-mail: anita.danyi@mtv.hu

Sales : Krisztina Horváth
MTV Télévision Hongroise,
Szabadság tér 17,
1054 Budapest, Hungary
Fax: +36 1373 4022
E-mail: anita.danyi@mtv.hu

Format: Betacam Digital • 4/3 • PAL. Colour
Running time: 49 mn
Year of production: 2008
.

A pokol maga: magyarokat öltek az erre kényszerített magyarok

.

Tihanyi Tamás

"Csak akkor gondolok a halálra, amikor jelen vagyok másokén" - mondta Szentlászló védője tizennyolc évvel ezelőtt a lövészárokban. Egy olyan évben, amikor Európa bűnére magyarokat öltek erre kényszerített magyarok.

Ha a háborúnak van íze, akkor az a kávénak és a gyomorból lávaként feltörő savnak, a pálinkának és a több napos mosdatlanság sójának az egyvelege. Régen éreztem ezt, de ahogy Eszék után meglátom az aknamező mellett tébláboló tűzszerészeket, úgy lépnek elém az emlékkockák, mint régi ismerősök egy szeretett kocsmában.
A mai Horvátország területén a magyarság már röviddel a honfoglalás után megszállta a Drávaközt, Eszék környékét a Vuka folyótól délre, valamint a Duna mentét Erdődtől Újlakik. Az évszázadok során a magyarság gyorsan beolvasztotta a szláv népességet, és számuk tovább nőtt. Azonban a török előretörés következtében egyre több szerb és horvát menekült Szlavóniába, majd a mohácsi csata után elődeinkkel együtt vándoroltak tovább, észak felé. Szlavóniában csak a mocsarak környékén maradtak magyarok, így például Kórógyon is.

Szentlászlón még ma is sok ház vár felújításra. A szerbek még a köveken is bosszút álltak...

A magyarság az első osztrák katonai összeírás idején még mindig többséget alkotott a Drávaszögben, igaz, ezen sokat változtattak a háborús pusztítások, a járványok és az éhínség. A betelepítések folyamán, a 18. század végére Eszék és Vukovár környékén kialakult a terület hallatlanul vegyes etnikai képe. Később, a kiváló termőföldek csábításának engedve egyre többen érkeztek délről, s mindez ahhoz vezetett, hogy a horvátok és a szerbek többségbe kerültek: 1991-ben a horvátok voltak a legtöbben, de a szerbek létszámban ugyancsak megelőzték a magyarságot. Szlavóniában csak kevés falu, közöttük Kórógy és a később hőssé vált Szentlászló őrizte az ősök nyelvét és kultúráját.
A szentlászlói temetőben kopjafát találok, rajta néhány sor a faluért elesettekre emlékeztet. A templom tornya már szépen fel van újítva, de a munkálatok még nem értek véget Isten házának egyik felén csupaszok a téglák és láthatóak a lövésnyomok. A templom melletti kis tér szomorú látványt nyújt, ott márványtáblán hasonló feliratot olvasok, mint a temetőben, de virág és koszorú nincs sehol. Az elpusztított faluban vagy teljesen lerombolt, vagy új házakat látni. Egy helyen alig hisznek a fülüknek, amikor magyarul köszönök.
- Az államtól kapta a fiam ezt a házat - mondja a magyar férfi, aki egy tető nélküli romhalmaz közepén lapátol.
Szentlászlót vasúti töltés választja el a szerb Palacsától, ahol még ott a vörös csillag egy ház mellett. Utána Kórógyra hajtok, majd tovább, Szilasra, s pontosan ugyanott fordulok meg a kocsival, ahol tizennyolc évvel ezelőtt megállítottak a szerb fegyveresek.
Furcsa nosztalgia ez, de valóban mélyen megható. Azokra gondolok, akik ezt az utat már nem tehetik meg...
...Tizennyolc éve, 1991. július 28-án jártam erre először. Útba ejtettük Béllyén Varga József éttermét. A Dunán át érkező csetnikekről beszélt, akik fejhez szorított fegyverrel kényszerítik a szerbeket a magyarok és a horvátok elleni harcra, a jugoszláv hadsereg bomlófélben lévő állapotáról szólt, a körbeaknázott laktanyákról, amelyekben tizenöt nap szabadságot ígértek mindenkinek, aki lelövi bajtársát szökés közben: megerőszakolt horvát és magyar asszonyokat említett, akik a szerb partizánok áldozatai. A szokásos rémisztgetés, gondoltuk, aztán a híreket hiánytalanul megerősítette az eszéki rádió magyar tudósítója, Krómer József és főnöke, a horvát Slavko Milas.
- Ne menjetek Szentlászlóra és Kórógyra, mert az utak tele vannak orvlövészekkel, akik válogatás nélkül tüzelnek mindenre, ami mozog.
Szentlászló határában a horvát gárda és rendőrség emberei állítottak meg. Alig két kilométerre a szerb Adáról folyamatosan lőtték a szentlászlói határt. A gárdisták sem ajánlották, hogy tovább menjünk Kórógyra, mert közben van Palacsa, tele csetnikkel.
- Tulajdonképpen szerb-horvát háború ez, mindegyik nézi a maga érdekét, de mi magyarok is belesodródtunk - mondta Vecsei János. - Nem volt semmi bajunk egymással, most meg Palacsa és Ada felől is lőnek. Nem tudom mi lesz, a tévében háromféle térképet is mutogatnak. Békét szeretnék, csak békét, tekintet nélkül arra, kik élnek egymás mellett.
Palacsán még füstöltek a friss becsapódások nyomai.
Goran Pavlovics lényegében elcibált a házához, amely kiégett, beomlott. Az ágyakon a takarók úgy hevertek, ahogy a belőlük kiugrott emberek hagyták őket. Az ajtón vérfolt. A ház padlóját borító romok közül Goran egy páncéltörő rakétalövedék hüvelyét húzta elő. A fürdőszobában műanyag pohárban megolvadt fogkefék, a kisebbik szobában gyerekpulóver a földön, a babák szétgurulva. A tévé bezúzva, nyilván karabély tusával vertek oda. Fényképek a földön összetaposva. Az udvaron, a földig rombolt disznóólban még füstölgött az élve elégett disznó. A fűben Goran elégett magnókazettát talált: a sajátját. Kivette a tárat világháborús Thompson géppisztolyából, majd eldobta a Rolling Stones kazettát.

A Szentlászlói temlom - egykor és ma

- Jó viszonyban voltunk a magyarokkal - mondta a polgármester, Szubotics Djordje, s megkért, üdvözöljem Kórógyon komáját, Kántor Jánost. A jugoszláv hadsereg tankjai között jutottunk Kórógyra. A JNA mindig ott avatkozik a harcokba, ahol a csetnikek vesztésre állnak, mondták a horvátok. Az egyik katona akivel szót váltottunk magyar volt, Benedek Róbert, s ha parancsot kapott, magyarra kellett lőnie Kórógyon, Szentlászlón. Szilas már szerb falu: fegyvercsövet toltak az arcunkba, úgy zavartak vissza. Láttam a lövészárkokban a konyakosüvegeket, a szerbek tántorogtak a részegségtől.

Chico A Szentlászlót védő nemzetközi egység parancsnoka volt Eduardo (Chico) Rózsa Flores, aki újságíróként dolgozott a térségben, de fegyvert fogott, mert hitt a horvát honvédő háború igazában. Sok külföldi önkéntes követte a példáját. Harcukról játékfilm készült.

- Úgy körül vagyunk zárva, hogy ha Eszékre akarunk menni, tizennyolc kilométer helyett százat kell megtennünk - mondta Kel József kórógyi polgármester. A pincékben alszunk, egy vagy két órát, félelemben. Ha támadnak, talán egy órát tudunk kitartani, és aztán vége. Nem tudjuk, mit hoz a holnap...
...Én persze most már tudom, mit hozott a holnap. Eduardo barátom elmesélte, aki gárdista volt Szentlászlón.
- Palacsa felől csetnikek bementek Szentlászlóra és lövöldöztek: hogy nem füstölgött a falu, az nem jelent semmit. A horvátok ellentámadásának a nyomait láttátok Palacsán. Az volt az első akciók egyike. Aztán szeptember negyedikén körülzárták a falut, és megkezdődött a pokol. Akkor már bent voltam.
Nyolc óra alatt 453 gránát becsapódását számolta meg.
- A térdemen sérültem, kilenc órán át feküdtem egy árokban. Egy hullával takartam be magam. Mire megtaláltak, a lábam már üszkösödött, le kellett vágni - mondta Jerko, 22 éves horvát rendőr.

A 23 éves korában meghalt Boris Doroghazi, magyar származású gárdista vukári hősi temetőben lévő sírja

Aztán az újságírók is számolni kezdték a veszteségeiket. Először két osztrák fotós esett el, Nikola Vogl és Norbert Werner, őket egy szövetségi vadászbombázó géppuskázta le a ljubjanai repülőtéren, aztán következett a német Egon Scotland, akit agyonlőttek Glina közelében. A háború végére ez a szörnyű számtan már közel járt a százhoz.
A szerbek 1991. június 19-én lőtték először a 748 lakosú Kórógyot, majd szeptember 25-én megérkezett a szerb ultimátum a falu feladására. Aznap 420 asszony, gyerek és idős ember hagyta el a települést. A nehéztüzérségi támadás fokozódása után további 128-an távoztak, mindössze hét öregember maradt ott közöttük Szánki Szekeres János bácsi, akit aztán 1993-ban szerb fegyveresek agyonvertek. Közben megindult a 800 éves Szentlászló támadása is, a falut magyarok, horvátok és a nemzetközi egység önkéntesei védték, majd 152 nap ostrom után az életben maradtak visszavonultak Eszékre.
Ezután Baranya-Szlavónia Szerb Krajina névvel létrejött a szerb közigazgatás, megkezdődött a lakosság üldözése, a terület kifosztása. A gettóban rekedteket rendszeresen kényszermunkára hajtották, mindennaposak voltak a fosztogatások, a kivégzések. Megszüntették a civil közigazgatást, bezárták az iskolákat. A daytoni megállapodást 1995. december 15-én írták alá, majd nem sokkal ezután Horvátország és Szerbia megkötötte az Erdődi Egyezményt, amelynek 14 pontja rögzítette a horvát Baranya, Kelet-Szlavónia és a Nyugat-Szerémség Horvátországhoz történő visszacsatolását.
A magyar határ felé veszem az irányt, mint ahogy az elmúlt 18 év alatt már olyan sokszor. Ahogy haladok, a szélvédőnek csapódó hópelyhek miatt úgy érzem, mintha űrhajóban ülnék, akár, mint Luke Skywalker a Csillagok háborújában... Na tessék, még az űrben is háborúznak.
Legyen már ebből elég.

Vukovár ostroma 1991. augusztus 25-én kezdődött, a várost a horvátok november 18-ig tartották, ekkor a védelem összeomlott a nagy túlerő miatt: a harcok hevességét jól érzékelteti, hogy 8-9 ezer tüzérségi lövedék csapódott be naponta. A védők közül 1642 ember halt meg, 2557-en megsebesültek, 22 ezren pedig elmenekültek. A kelet-szlavóniai Duna-parti kisvárosnál a Jugoszláv Néphadsereg és a csetnik osztagok több, mint 12 ezer katonát, 280 harckocsit és 30 repülőgépet veszítettek. A másik oldalon a védők nem voltak többen 6 ezernél, a civilek heteket töltöttek az óvóhelyeken. A 28 ezer lakásból 17 ezer teljesen elpusztult, de a többi sem maradt épségben. A Vukováron védekező horvát gárdisták parancsnoka fejből ismerte a város alatt húzódó csatornák és barlangok labirintusát. Amint a szerbek jelentős áldozatok árán lépésről lépésre előrenyomultak, a járatokon keresztül egy-egy csapat gárdista mindig mögéjük került és támadott: ezért aztán a szerbek minden nyílást lebetonoztak maguk mögött. A megadás után a túlélő férfiakat fogolytáborokba zárták és többeket megkínoztak, de ők voltak a szerencsésebbek, mert a kórházban még az ágyban fekvő sebesülteket is agyonlőtték.

Képgalériánkat itt megtekinthetik!
.

Társalgás

.

Beszéljen lassabban.
Az igazat mondja.
Ha nem tudja, mondja azt: „nem tudom”.
Nem igaz, hogy nem tudja.
Hallania kellett.
Látnia kellett.
Hazudik.

A kulturális antropológia történetének fontos állomása, s az alkalmazott antropológia születésének hőskora volt, amikor Pearl Harbor után az amerikai antropológusok a kormány megbízásából sorra állították össze és adták ki a „Pocket Guide” könyvecskéket, amelyek a meghódítandó csendes-óceáni szigetek etikettjére és a helyi lakossággal való érintkezésre készítették fel az amerikai hadsereg katonáit. Épp ezekben a napokban jelenik meg az antropológiának erről a fordulatáról David H. Price kiváló könyve (amelyet természetesen még nem olvashattam, s a jelzőt csak a neten olvasható mutatványok és a szerző korábbi írásai miatt előlegezem meg neki), amely egyszersmind a szociális antropológusoknak Amerika jelenlegi iszlám-keleti háborúiban vállalt kétes szerepére is kitér.

Dobd el a fegyvert.
Fel a kezekkel.
Feküdj.
Ne beszélj.
Maradj csendben.
Ha nem maradsz csendben, megöllek.
Vissza!
Fordulj meg!
Fordulj erre!

Különös, hogy bizonyos helyzetekben a magázás még a nyomtatott ukáz szerint is tegezésbe vált át. Nem is tudom, lehetséges-e egyáltalán olyat mondani bármilyen nyelven, hogy „ha nem marad csendben, megölöm”. Azt hiszem, nem.

A mi oldalunkon akar harcolni?
A mi hadseregünkben akar szolgálni?
Nem akar ellenünk harcolni?
Egyáltalán nem akar harcolni?
Rosszul bántak önnel a szolgálatban?

Nem tudtam, hogy az amerikaival egyidőben a szovjet hadsereg is rendszeresített hasonló célú könyvecskéket, persze mutatis mutandis. Ez a Szovjetunió Honvédelmi Népbiztosságának Állami Katonai Kiadója által 1940-ben kiadott orosz-észt katonai társalgási szótár (разговорник) üzbég fordító barátom, Temur közvetítésével került hozzám.

Vannak jószágok (lovak)?
Hány tehén (juh)?
Van széna (zab)?
Hány lónak elegendő?
Hány lakos van?
Hol lakik a falu elöljárója?
Hívják ide az elöljárót!
Szabadítsák fel ezeket a házakat a hadsereg számára.

A könyvecske három részből áll. A bevezető rész hét pontban (а-ж) az alapvető kifejezéseket tartalmazza: kapcsolatfelvétel, hely és idő, számok, mennyiségek, méretek, rangok. Ezután következnek tíz-tíz téma köré csoportosítva a bennszülöttek két fő csoportjával, a katonákkal illetve a „lakossággal” (жители) folytatott társalgás során használt leggyakoribb mondatok. Az orosz szöveg észt megfelelője mellett annak fonetikus cirill betűs átírását is megadják a könnyebb kiejthetőség végett.

Hány perccel ezelőtt?
Hány napja?
Hány órája?
Csak a számot mondja.
Ismételje meg.
Milyen napszakban?

A társalgások felépítése világos, kiforrott módszertanról tanúskodik, annak alapos gyakorlati ismeretéről, hogyan lehet egyértelmű információkhoz jutni egy ismeretlen nyelven. A válaszokat igyekszik igen-nemre korlátozni, megismételteti őket, ellenpróbát tesz, egymás után rákérdez a részletekre, leíratja a számokat, nyugtat, korhol és dicsér.

Lehet kenyeret (húst) szerezni?
Hány emberre?
Gyűjtsék össze és hozzák ide a teheneket (juhokat)!
Gyűjtsenek össze és hozzanak [enni] … lónak!
Gyűjtsenek össze és hozzanak [enni] … embernek!
Ne féljenek a Vörös Hadsereg katonáitól!

Ez a módszertan csak abban a részben lazul fel, ahol a kérdező az informátorok véleményére kíváncsi. Nem tudom, hogyan érthette meg alaposabb nyelvismeret nélkül az olyan kérdésekre adott válaszokat, mint „Hogyan beszélnek az [ellenséges] katonák a Szovjetunióról?” vagy „Hogyan viszonyul a lakosság a katonákhoz?”

Megölt valakit parancsnokai közül?
Kit ölt meg? Mi a beosztása?
Mi a [család]neve?
Mi a rangja?
Tagja ön politikai pártnak?
Mondja meg ennek a pártnak a nevét.

A zsebkönyv egykori használója két helyet ikszelt be ceruzával. A kisebbik iksz a „Vannak-e [mármint az ellenségnek] harci kutyái?” és a „Vannak-e postagalambjaik?” kérdések közé esik, talán valamivel közelebb a kutyákhoz. A nagyobbik iksz a „Hol van a vezérkar (főhadiszállás)?” mellett áll.

Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság. Orosz haditérkép, 1940

A szovjet hadsereg 1940. június 16-án, három nappal a német hadsereg párizsi bevonulása után szállta meg a Molotov-Ribbentrop-egyezmény alapján a Szovjetuniónak juttatott Észtországot. Június 21-re a teljes észt hadsereget lefegyverezték és fogságba vitték. Rajtuk kívül 1941 júliusáig további 54 ezer embert deportáltak vagy végeztek ki, köztük az ország szinte teljes politikai és katonai vezető rétegét. A német támadás megindulásakor 33 ezer észt fiatalt soroztak be erőszakkal a Vörös Hadseregbe, majd nem sokkal később ezeket megbízhatatlannak minősítették és a Gulagra küldték. A deportálások és kivégzések 1944-től folytatódtak. 1945-re Észtország elveszítette lakosságának 25%-át. Ez volt a legmagasabb háborús emberveszteségi arány Európában. 1945 és 1956 között újabb tisztogatásokra és kuláktalanításra került sor. Ezzel egy időben megkezdődött az orosz lakosság betelepítése.


A Wang folyó versei
.

"Gyakorlatilag atom": 200 ezres mészárlás Drezda bombázásakor

.
Atombomba hatásához mérhető pusztítást végzett a Drezda elleni támadás, amely 1945. február 13-án éjjel vette kezdetét és a következő napon, február 14-én is tartott. A mai megemlékezések és ellenrendezvények sorozata a német történelem hiányos feldolgozottságára utal.

"A bombázásnak alapvetően a német munkáslakónegyedek ellen kell irányulnia. A jobb körökhöz tartozók házai szellősebben terülnek el, és ezért kényszerűen nagyobb a bombaigényük" - jelentette ki Winston Churchill brit miniszterelnök, miközben a vége felé közelgő háború során Európa egyik legszebb városában, az "Elba-parti Firenzében" mit sem sejtettek a közelgő iszonyatról.

A háború 1945 elejéig alig tett valami kárt Szászország európai kulturális kincsnek számító fővárosában. Drezda valóságos barokk ékszerdoboz volt.

A háború vége felé hatalmas tömegekben érkeztek ide menekültek.

A gyárakat és a katonai létesítményeket sokkal nehezebb fellelni és eltalálni. A bombázó-repülőgépek előállítására irányuló abszolút koncentrációval lehetővé válik Németország valamennyi nagyvárosa, vagyis minden 50 ezer lakos feletti város házainak 50 százalékos lerombolása - így Churchill.

Védtelen városra támadtak a repülő erődök

A terrortámadás előzményei közé tartozik, hogy a közép-kelet-európai népek több évtizedes rabságához vezető 1945. januári-februári jaltai konferencián a szovjet Alekszej Antonov, a vezérkari főnök helyettese előadásában azt követelte a nyugati szövetségesektől: az összeköttetési csomópontok elleni légitámadásokkal akadályozzák meg Németországot abban, hogy a nyugati frontról, Norvégiából és Olaszországból csapatokat dobjon át a keleti frontra.

Korábban már előkészületeket tett a 8. amerikai légiflotta a Berlin és Drezda elleni támadásra. Az amerikaiak február 7-én jelentették moszkvai szövetségeseiknek a bombázási célok sürgősségi besorolását. Eszerint Drezda a harmadik helyen állt, s végül erre a városra esett a választás. Kiadták a parancsot, hogy 1200-1400 brit és amerikai bombázó február 13-án támadja meg a várost.

Drezdában becslések szerint mintegy 950 ezer ember tartózkodott ekkor. A keleti frontra igyekvő katonák mellett 200 ezer fő lehetett a lakosságot kegyetlenül terrorizáló szovjet csapatok elől menekülő német családok száma. A főpályaudvar tömve volt emberekkel, ezrek éltek a szabadban, ahol éppen helyet találtak maguknak. A város teljesen védtelen volt, légvédelmét a keleti front földi harcaira csoportosították át.

Éjféli rémálom: elégették a város lakosait

A rémálom február 13-án, 22 óra 9 perc és 0 óra 55 perc között kezdődött el. Két hullámban 800 brit bombázó 400 000 gyújtó és 4500 robbanóbombát dobott a városra. A bombáktól és tűztől egész utcasorok omlottak össze, a védelmet keresők elevenen elégtek. A városban épp úgy, mint a tízezrek életét követelő, 1943. júliusi, hamburgi támadáskor, tűzvész tört ki.

A második támadási hullám az égő városból az Elba partjára menekülő tömeg ellen irányult. A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja jelentette..

Gépfegyverrel lőtték az Elbába a nőket és a gyermekeket

Ezt az életbe vezető kis ösvényt az alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a két napos bombázás után is napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.

Másnap, február 14-én délben 311 amerikai bombázó fejezte be a mészárlást. Legendák keringenek arról, hogy számos pilótának még a tömeggyilkosságban való közreműködés sem volt elég, hanem örömüket lelték a pincékből előtámolygó nők és gyermekek, valamint a keletről érkezett menekültek mélyrepülésben történő géppuskázásában. Összesen 3749 tonna bomba zúdult a városra, ennek 75 százaléka gyújtóbomba volt.

A drezdai halottak pontos számát sohasem lehetett megállapítani. A mentőcsapatok holtakkal teli egész pincéket találtak, másutt fehér hamuvá hamvadt embereket, a tűzoltótavakba fulladtakat, az utcákon és tereken szétszakított emberi testeket. Az áldozatok számát kezdetben 100-200 ezer közé tették.

A gyakorlatilag egy atombomba hatásához mérhető pusztításban döntő szerepet játszott az összesen 770 Lancaster és a 330 darab B-17-es típusú "repülő légierőd"bevetése. Az áldozatok emlékének a Spiegel Online jóvoltából online múzeumot alakítottak ki, amelyben egyelőre 6 millió képet dolgoztak fel a Keele Egyetem Légi Felderítő Archívumából. A "légierődök" egy negyvenes köteléke világos nappal irányt tévesztett és tévedésből Prágát bombázta.

Az iszonyatos mészárlás évfordulóján hírügynökségi információk szerint nagyszámú, akár 10 ezres megemlékezések is várhatóak. Jelentések épp úgy szólnak "neonáci" szervezetek tervezett megmozdulásáról, mint az egyházak és különféle társadalmi szervezetek együttes emlékezéséről.

Udvardy Zoltán

(mult-kor.hu, Rubikon, MNO)
.

Rozsa-Flores Eduardo - Háború, álmodom...

.


Kákonyi Tibor színművész előadásában

Forras

Hűség - Versek a háborúról
"Ez csak néhány azokból a versekből, amelyeket megítélésem szerint életem legjelentősebb, legtermékenyebb időszakában írtam. Könnyekkel, izzadtsággal és vérrel fizettem értük. Mindegyikük olyan, mint egy-egy darab szétszaggatott szívünkből, amely aknavető gránát repeszeiként szóródott szét megannyi lerombolt városban, a hamuban, a frontvonal hosszú kilométerein."
Rózsa Flores Eduardo

Háromnyelvű kiadás: magyar-spanyol-horvát
(KAPU könyvkiadó, Budapest, 1999)
.

Háborús bűn: a cionista állam kénytelen volt elismerni a foszfor használatát civil célpontok ellen

Miután hetekig tagadta, a cionista hadsereg elismerte, hogy a sűrűn lakott gázai övezet elleni támadások során fehérfoszforos füstbombákat is bevetett. Olmert miniszterelnök bejelentette, hogy a hadműveletekben részt vevő barbár katonák minden jogi védelmet megkapnak a kormánytól.

Hiába számolt be róla a nemzetközi sajtó egy része már január elején, a cionista külügyminisztériumszóvivője, Jigal Palmor csak most pénteken ismerte el, hogy a cionista hadsereg fehérfoszfor-tartalmú füstbombákat vetett be Gázában. Mivel az incidenseket -ez egy sajtó eufemizmus, helyesebben: a háborús bűn tényét- a szemtanúk beszámolói mellett fényképek is megörökítették, a tagadás már kezdett kínossá válni.

Klikk a képre

A foszfortartalmú füstbombákat a hadműveletek során a csapatmozgások álcázására használják: a lehulló lövedékek hevesen égő töltete sűrű, lassan oszló füstfüggönyt képez. Az égő fehérfoszfor nagyon súlyos sérüléseket okoz és mérgező, a fegyvert ezért csak harctéren, álcázásra szabad használni: élőerő ellen, pláne lakott területen tilos bevetni.

"Igen, használtunk foszfort, de nem törvényellenes módon – nyilatkozta Palmor pénteken a londoni Times-nak. – Lehetséges, hogy egyes eljárások törvénytelenek voltak, ám ezeknek a végére járunk. A hadsereg jelenleg egy konkrét esetet vizsgál."

A szóvivő feltehetőleg az észak-gázai Beit Lahijában található ENSZ-iskola január 17-i bombázására utalt. A helyszíni fényképeken palesztin mentősök láthatók, amint az épületekre hulló égő foszfordarabok elől menekülnek.

Klikk a képre

Mivel a zsidó állam nem írta alá a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó egyezményt, a szörnyszülött ország ellen ott nem lehet eljárást indítani. A Genfi Konvencióhoz csatlakozott országok ügyészségein ugyanakkor bárki feljelentést tehet háborús bűncselekmények résztvevői ellen.

Teljes jogi védelemben részesülnek mind a zsidó államocskában, mind külföldön azok a katonák, akik részt vettek a gázai övezeti hadműveletekben, és ezért netán perbe fognák őket - közölte Ehud Olmert cionista vezető vasárnap, a kormány heti ülése előtt.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a hét elején a palesztin területen találatot kapott ENSZ-épületek bombázásáért felelős személyek perbe fogását sürgette. A zsidó államban az emberi jogi szervezetek pedig az ország főügyészétől követelték, hogy indítson vizsgálatot, milyen felelősség terheli a cionista szoldateszkát a gázai lakosság által elszenvedett súlyos veszteségek miatt.

Klikk a képre

A zsidó katonai cenzúra már napokkal ezelőtt megtiltotta a gázai offenzívában részt vett parancsnokok nevének közlését, nehogy háborús bűnökért perbe tudják őket fogni. Helyi sajtóhírek szerint a hadsereg figyelmeztette vezető tisztjeit, kétszer is gondolják meg, mielőtt Európába utaznak.

Index/MTI/Rozsa Flores Eduardo

Megjegyzés cionista és más furcsa állatocskák részére akik látogatják a blogomat:
Na...és akkor most mi van?
Hazudozok, 'széplelkek', cion-nácik, stb.: most mit fogtok mondani, írni? Hogy az egész világ már megint a 'szegény kis zsidók' ellen van?
Lassan már senki nem hisz nektek...és megérdemlitek. Talán nincs messze már a (végső)-ítélet...

Rózsa Flores Eduardo: Foszfor lövedékek csapodnak be egy Gázai ENSZ iskolába - Phosphorus shells' hit Gaza UN school

Már a vak is látja...

.

Pro-cionista tüntetők valahol a világon.
A kerítésen lévő felirat szövege:
Míg egész Gáza nem lesz megsemmisítve,
addig a munkának nincsen vége!

Azonnali gázai tűzszünetre szólította fel a harcoló feleket az ENSZ-közgyűlés. A határozatot elsöprő többséggel fogadták el. A palesztin küldött köszönetet mondott, a cionista állam képviselője viszont helytelennek és szabályellenesnek tartotta a döntést.

Forrás: index.hu és
baranyaiandras.blogspot.com
.

Baranyai András: Sztálingrád, Demjanszk, Vukovár.....Gáza???

.

A Hamasz visszalő, az izraeli tankok már vagy 10 napja külvárosban állnak és lőnek. A hős, jól kiképzett, technikai fölényben lévő, felszabadító, önvédelmet biztosító, békefenntartó, stb. izraeli egységek MÉG MINDIG NEM TUDNAK BEJUTNI GÁZÁBA! Libanonból rakéták, Egyiptomból még mindig ellátás, Ciszjordániában cionista harcjárműveket támadnak meg!!!
Irán egyre hangosabb. Venezuela meglépi azt, amit már régen minden jóérzésű európai politikusnak is meg kellett volna: kiutasítja az agresszív izraeli pereputtyot országából.
De európában (így kisbetűvel) nincsenek EURÓPAI (így nagybetűvel) politikusok!!!
Összekacsintás, forró kézfogások, háháhá becsaptuk Condit - Olmert ejakulál rajta
Livni szülei cionista terrorszervezet alapítói, Barak családja a Moszad könyékig vérben tocsogó megtorlószervezetének élharcosai, az izraeli családok a dombról NÉZIK A HÁBORÚT, MELYBEN 1100 ÁRTATLAN HALT MEG!

Nézik, ahogyan az agresszor aknáitól, fehérfoszforos lövedékeitől meghalt állapotos anyát viszik a túlzsúfolt, ostromlott kórházba. A kisgyermek is halott: egy repeszdarab az anyja hasán átfúródva ölte meg! Át lehet látni szerencsétlen, hat hónapos, fél kilós csecsemőn! Szerintük ez nem baj: "Vannak áldozatok, de ez nem nagy probléma. A gyerekeinknek is látniuk kell, hogyan üt vissza hadseregünk az agresszornak!" Annak az agresszornak, amely egy Fél-negyed Balatonnyi területen él másfél milliomod,... bocsánat, már csak egymillió négyszázkilencven kilencezred magával!! A világ legsűrűbben lakott menekülttábora!
És a Hamasz...a nyugatiak, az európaiak, a gazdag arabok és még ki tudja kik szerinti terrorszervezet, amely mit csinál ejnye-bejnye??? VISSZALŐ! Még ilyet???

Annak idején a vadászpuskákkal és kézifegyverekkel felszerelt horvátokat és bosnyákokat is szeparatistáknak és terroristáknak tartották mindenhol! És miért? Mert megvédték, mi az övék! Harcoltak az erősebb, a gőgösebb, a MEGSZÁLLÓ ellen!

De valami csoda születőben... a város kitart! A romok alól minden egyes bomba után egy kéz nyúl ki zöld és palesztin zászlót tartva! Nem adjuk fel, ne adjátok fel! És ne felejtkezzetek el róluk!

Forrás: Andris politikai naplója
.

Ki szelet vett...vihart arat...a Hamasz válaszolt!

...sow the wind, and they reap the whirlwind...

Foszforlövedékekkel válaszolt a Hamasz

Foszfortartalmú lövedéket lőtt ki a Hamász szerdán a zsidó államra, a Gázai övezetet uraló palesztin radikális mozgalom először vetett be ilyen fegyvert - közölte a cionista rendőrség. A tájékoztatás szerint az említett lövedék a Gázai övezet és "izrael" határa mentén fekvő Szderót közelében szerda este csapódott be.

A cionisták által kilőtt un. fehér foszfor lővedékek robbanak Gáza felett

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet azzal vádolja a cionista államot, hogy a nemzetközi jogot megsértve vet be foszfortartalmú tüzérségi lövedékeket a gázai övezet ellen indított genocid támadása során.
Az cionista rendőrség közlésére a HRW képviselője úgy reagált, hogy amennyiben bebizonyosodik, a Hamász valóban használ ilyen lőszert, úgy szervezete azt is élesen elítéli, ahogyan a palesztin mozgalom által Kasszám-rakétákkal és aknagránátokkal a zsidók által megszállt területek ellen intézett egyéb támadásokat is.

A Hamasz pszichológiai hadviselés eszköze: a mai napon SMS-ek tömege érkezett izraeli telefonokra. Az üzenet szövege világos.

A tüzérségi aknák foszfortartalma az oxigénnel reakcióba lépve éjszaka megvilágítja a célpontokat, nappal pedig takarófüstöt hoz létre a szárazföldi alakulatok számára, de tilos ilyen aknák bevetése közvetlenül a harcoló alakulatok ellen nem is beszélve a természetes tilalomról, az ilyen lövedékek civil célpontok elleni alkalmazásáról. A fehér foszfor az emberi bőrrel érintkezve súlyos égési sérüléseket okozhat, a földre kerülve pedig tüzet idézhet elő.

A Don-kanyarban elesettekre emlékezni kötelesség

.

Emléktűzgyújtás a Don-kanyar Emlékkápolnánál

2009.01.12.

Ökumenikus rendezvény

Idõpont: 18 óra
Helyszín: Don-kanyar Emlékkápolna, Pákozd, Mészeg-hegy

Az Urivi áttörés 66. évfordulóján, a Don-kanyar emlékkápolna felépítésének 16. évfordulóján emléktűzgyújtás lesz, amelyen a történelmi egyházak helyi vezetői, köztük Spányi Antal megyés püspök emlékezik meg a hősi halált halt katonákra.

"Haza akartunk jutni, a pillantásotokban
Megfürödni még egyszer..."

.

Két kép mára...

.

Vannak akik szenvednek, mert harcolnak elévülhetetlen jogaikért odaát,
és vannak kik nézik, szemlélődnek...mások szenvedését.
Isten ismerje meg arcukat, mert Ő mindent lat, és legyen kegyes hozzájuk!

És mit latnak az emberi, de az Isteni Szem is?

Foszfor bombák a szinte védtelen gazai lakosok ellen.
Ami tilos.
Szigorúan.
Mint sok minden más.
De vannak akik ezt csak nézik, pénteki ima napon, sabat (szombat) előtt....

.

Hungarian people in the Balkan War - Magyarok a balkáni háborúban

.

Magyarok a balkáni háborúban I-IV.
(Hungarian people in the Balkan War)

A Kapufilm stúdió filmje.

A horvát-szerb összecsapások első vonalában magyar katonák (is) harcoltak egymás ellen (jórészt) magyarok lakta területekért-területeken. Egyrészt - „jugoszláv oldalon - besorozott, erőszakkal elhurcolt, olykor fegyvertelenül a hadműveleti területre küldött ágyútöltelékként, másrészt - horvát egyenruhában - önkéntes, saját elhatározásból lövészárkot választó, szülőföldjükért harcoló katonákként.
Eszék, Vukovár, Kórógy, Szentlászló: a századvég mocskos európai háborújának, abszurd öldöklésének színterei. Nemcsak horvát, szerb vagy bosnyák, de magyar halottakkal is. És túlélőkkel. Akik annyi év hallgatás után most megszólalnak a KAPUFILM Stúdió kamerája előtt.
.

Eduardo

.

20:10, Szerda (október 15.), m1
Különös történetek

50 perc

12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Műsorvezető: Kepes András

EDUARDO

Kepes András műsora
Az epizód ismertetése: Eduardo Rózsa Flores - az újságíró, aki katonának állt.

Bolíviában született magyar apától és spanyol anyától. A BBC spanyol nyelvű tudósítójaként érkezett a délszláv háborúba, aztán egy nap úgy döntött, első külföldi önkéntesként beáll harcolni a horvát oldalra. Kepes András először még a harcok alatt, aztán '97-ben járt a háború sújtotta övezetben Eduardóval, most arra voltunk kíváncsiak, létezik-e béke egy háború után...

Cikk az Indexben:

Kepes András újból a tévében beszélget

Ismét az MTV-hez igazolt Kepes András, aki Különös történetek című sorozatában itt élő külföldiekkel és külföldön élő magyarokkal mesélteti el az életüket. De előtte még Gundel Takács Gábornak ő mesél majd.
Új műsorral jelentkezik Kepes András az m1-en. Az október 15-én induló, Különös történetek című műsor különös életutakat mutat be, és eközben a készítők reményei szerint tükröt tart a rendszerváltás óta eltelt korszaknak is.
„Segítenek megérteni a közelmúlt történelmét, amit a szakembereknek sem sikerült még igazán feldolgozniuk. Az egyéni sorsokat bemutató filmeken keresztül a rendszerváltás utáni közel két évtized nyilvánvalóan átélhetőbb, mint a tudományos munkákban" - mondja Kepes András.
Kepes András bemutat külföldön élő magyarokat, itt élő külföldieket, de hazánkban élő magyarokat is, akikben talán csak az a közös, hogy mind-mind egy különös - és különösen érdekes - magyar történet főszereplői. Feltűnnek a Horthy család leszármazottai, vagy Tilo Werner német színész is, aki a legelismertebb berlini színtársulat tagjaként, egyetlen magyar felmenő nélkül, egyszer csak úgy döntött, hogy magyar színész lesz. De megismerhetjük sokadszorra Eduardo Rózsa-Flores életét, sőt a dél-szláv háború szüneteiben írt költeményeit is.

Arthur Rimbaud:A völgyben egy katona alszik

.

Egy zöld liget, ahol dalol, dalol a csermely,
gyémánt- s ezüst-ronggyal tarkázva a gyepet.
A nap a hegy mögül idenéz sárga szemmel.
A kicsi völgykatlan sugártűztől pezseg.

Egy ifjú katona nyílt szájjal, sapka nélkül -
nyaka körül kéklő vadsóskák játszanak -
úgy alszik a füvön, fönn fellegárny sötétül,
úgy alszik zöld ágyán a napba sápatag.

Mosolyog. Lábánál madárliliomok.
Mint a beteg gyerek alszik és mosolyog.
Ringasd szegénykét, föld, vedd a karodra: fázik.

Hiába illatoz neki a puha pázsit.
A napban aluszik, a keze halavány.
Nyugodt. Két vörös lyuk tátong jobb oldalán.


/Kosztolányi Dezső fordítása/

Arthur Rimbaud
.

Szaakasvili régóta tervezte Dél-Oszétia lerohanását

.
"Abházia volt az első számú célpontunk, de 2005-ben Dél-Oszétia elfoglalására kidolgoztunk terveket", állította a volt grúz védelmi miniszter, aki januárban menekült el a Kaukázusi államból. Szerinte nem az oroszok, hanem Szaakasvili volt az agresszor, de eltaktikázta magát, így napjai meg vannak számlálva.

Szaakasvili grúz elnök régóta tervezte Dél-Oszétia lerohanását, hogy visszaszerezze a szakadár területet, de rosszul hajtotta végre, így Oroszországnak könnyű volt azt megtorolni, jelentette ki a volt grúz védelmi miniszter, aki január óta párizsi száműzetésben él.

Iraklij Okruasvili szerint az Egyesült Államok is hibás az augusztusi grúziai háború kirobbanásában, mert nem fürkészte ki egy olyan vezető ambícióit, akinek hiányosságai vannak több demokratikus értékből. "Szaakasvili mint elnök napjai meg vannak számlálva", hangoztatta Okruasvili. Szavainak azért van nagy jelentőségük, mert Szaakasvili mindig Oroszországot vádolta a háború kirobbantásával.

Okruasvili, aki 2004 és 2006 között volt védelmi miniszter, azt állította, hogy annak idején Szaakasvilivel együtt katonai terveket dolgozott ki Dél-Oszétia és a másik szakadár terület, Abházia lerohanására. "Abházia volt az első számú célpontunk, de 2005-ben mindkét térség elfoglalására kidolgoztunk terveket", állította Okruasvili.

A volt védelmi miniszter azután távozott külföldre, hogy összekülönbözött a grúz elnökkel. Március végén korrupció, zsarolás és hatalmi visszaélés vádjával elítélték hazájában. Arra hivatkozva kért menedékjogot a francia hatóságoktól, hogy veszélyben lenne az élete, ha kiadnák Grúziának.

Szaakasvili egykori közeli szövetségese élesen bírálta a grúz elnököt amiatt, hogy elhamarkodva, diplomáciai támogatás nélkül indította meg a támadást Dél-Oszétia ellen, és figyelmen kívül hagyta az orosz csapaterősítéseket a régióban. Okruasvili szerint az elnök elrendelhette volna, hogy a hadsereg több kulcsfontosságú várost megvédjen, de ehelyett beengedte az oroszokat, és inkább az áldozat szerepét választotta.

A volt miniszter úgy vélte, hogy Szaakasvilinek távozni kellene. Ha erre nem hajlandó, felelősségre kellene vonni a háború kirobbantása és egy olyan "gyalázatos" tűzszünet aláírása miatt, amely Oroszországot a korábbinál sokkal előnyösebb helyzetbe hozta a két szakadár területen.
(MTI)
.

Grúzia cáfolja, hogy kazettás bombákat vetett be

.
Én most már határozottan unom a grúzokat: most cáfoljak amit elismertek-elismernek... Nonszensz, nem? És nem mellesleg: remélem senkinek sem jut eszébe, russzofiliával vádolni a Human Rights Watch-ot. Ha mégis megtennék: ostobák, legjobb esetben tudatlanok aki azt teszik. A XXI. század elején, az olvasni-írni tudok esetén a tudatlanság bűn. Hogy mit tennék, a mindig, mindenkor és mindenhol, a despotikus rendszereket -mint a grúzt vagy akár a magyarországit- fenntartó ostoba, tudatlanok tömegével? Van egy pár ötletem...

És a már nagyon unalmas, de legalább a nagyon ciki kategóriába tartozó hír:

Határozottan cáfolta kedden a grúz védelmi minisztérium, hogy az Oroszországgal vívott háborúban a grúz hadsereg kazettás bombákat vetett be a polgári lakosság és polgári célpontok ellen. A Human Rights Watch (HRW) szerint egy támadásban 114 civil halt meg és ezrek sérültek meg.

A védelmi tárca közleménye úgy fogalmaz, hogy "az Oroszországgal lezajlott fegyveres konfliktus idején a grúz fél nem vetett be kazettás robbanóeszközöket a lakosság és polgári célpontok ellen sem Dél-Oszétiában, sem más régióban".

A minisztérium elismerte, hogy vannak M85 típusú kazettás robbanótöltettel felszerelt, 45 kilométeres hatótávolságú rakétái, de azokat kizárólag orosz haditechnika és egy Oroszországból Grúziába tartó orosz katonai gépkocsioszlop ellen vetette be.

Szóval bevetette. Vagy rosszul olvasom?

Nyilvánvaló, hogy a 114 halott civil, valamint az ezrek kik megsérültek a grúz rakétázás során, vagy orosz katonák voltak, vagy orosz katonának beöltözött civilek, vagy civilnek beöltözött orosz katonák, vagy mars lakók akik odatévedtek, vagy Putyin-ördög kikölcsönzött pár tucat civil hullát, az amerikaiak által lemészárolt afgán-iraki civilből (minden hónapban 45-90 darab átlagban) ...
Saakashvili bukása csúfos lesz. Remélem fájdalmas is.
A grúzokért, a dél-oszétokért, az abháziakért, az oroszokért!

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jog szervezet hétfőn közölte, hogy a grúz védelmi minisztériumtól kapott hivatalos levélben Tbiliszi elismerte: M85 típusú kazettás robbanótölteteket vetett be a Dél-Oszétiát Oroszországgal összekötő Roki-alagútnál.

Egy áldozat demonstrál a kazettás bombák betiltásáért

A kazettás bombákból 200-600 kisebb robbanólövedék szóródik szét egy futballpálya nagyságú területen. Harckocsik, repülőterek és élőerő megsemmisítésére szolgál. Először az Egyesült Államok vetette be Vietnamban, de a Szovjetunió és Izrael is használta. Májusban már több mint száz ország vállalta, hogy lemond e fegyverfajtáról, de Grúzia és Oroszország nincs köztük.

Képi érdekességek és adatok
az Israeli Military Industries oldalából

Előzmény:
Saakashvili háborús bűnös és kész: Grúzia elismerte, hogy kazettás bombákat vetett be

Alaphír: MTI, saját kommentárokkal.
A

A hollandok szerint az USA mindjárt lövi Iránt

.
Megszakította Iránban zajló kémműveleteit a holland hírszerző szolgálat, mert egy közelgő amerikai légitámadástól tartanak A kémek Irán fegyveriparáról gyűjtöttek adatokat.

A holland hírszerző szolgálat kivonta titkos műveletének résztvevőit Iránból, mert a holland elhárítás úgy véli, hogy küszöbön áll egy Irán elleni amerikai légitámadás.

A De Telegraaf című holland lapban megjelent hírek szerint az ország hírszerző szolgálata - az AIVD - leállította kém-műveleteit, amelyeknek az iráni fegyvergyártás szabotálása is célja volt. A műveletet rendkívül sikeresnek tartják, azonban a légitámadás veszélye miatt le kellett állítani. Olyan célpontok bombázására is számítanak ugyanis, amelyek a holland kém-műveletek helyszíneit is érinthetik, közölte a telegraph.co internetes hírportál.

Az iráni fegyveres erők megbízott vezetője a hétvégén figyelmeztetett, hogy az Irán elleni fegyveres akció a harmadik világháború kirobbanását jelentheti.

Az USA illetve a nyugati nagyhatalmak évek óta hevesen tiltakozik Irán atomprogramja ellen. A nyugatiak szerint nem igaz, hogy a teheráni kormány békés célú erőművet épít, szerintük atomfegyver készítése a valódi célja. Az USA már többször is fenyegette Iránt, hogy ezt akár fegyveres beavatkozással is kész megakadályozni. Az USA és Irán között Irak miatt is komoly feszültség van, az amerikaiak szerint Teheránból erősen támogatják az iraki fegyveres ellenállást.

Index.hu

Érlelődik az újabb balhé?

.
Dmitrij Rogozin Oroszország állandó NATO-képviselője szerint az ukrán vezetőség spekulálni próbál a kaukázusi tragédián.
Juscsenko politikai „bónuszpontokhoz” igyekszik jutni, amivel elképzelése szerint felgyorsíthatja Ukrajna NATO-integrációjának a folyamatát. Az ország azonban erre abszolút nem áll készen, orosz adatok szerint az állampolgárok 2/3-a ellenzi a csatlakozást. Juscsenko a tűzzel játszik, hiszen már rég elveszítette népszerűségét Ukrajnában, álláspontjával pedig csak lejáratja magát, mint politikus – jegyezte meg a politikus.

Juscsenko, aki mint Saakashvili, grúz kollégája, Soros György szárnyai alól kibújva, és annak hathatós pénzügyi támogatásával lett Ukrajna első embere

A Podrobnosti.ua internetes hírportál újságíróinak arra a kérdésére, hogy „megvédené-e” Oroszország a krími oroszokat, úgy ahogy ezt Dél-Oszétiában is tette, Rogozin azt válaszolta, hogy az orosz vezetőségnek alkotmányos kötelessége megvédeni az orosz állampolgárok biztonságát, és ezt meg is teszi, éljenek azok a jegesmedvék között, Afrikában, az USA-ban, vagy a Krímen.A kaukázusi háború még nem fejeződött be, a grúziai eseményekhez hasonló veszély fenyegeti Ukrajnát is. A posztszovjet határokat újra felülvizsgálhatják, és úgy tűnik, hogy Ukrajna területi egységét és sérthetetlenségét sem garantálja senki és semmi – jegyezte meg korábban Juscsenko, és hozzáfűzte, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe való belépés az egyetlen módja annak, hogy megvédelmezzük családunk, gyermekeink és unokáink életét és jólétét.

Ukrajna addig nem tervezi leállítani, sem csökkenteni a hadfelszerelés eladását Grúziának, amíg nem születik egyértelmű döntés az ügyben – jelentette ki az UkrExport igazgatója Szergej Bondarcsuk.

A kérdésre, hogy pontosan milyen fegyverekről van szó, Bondarcsuk azt válaszolta, hogy ez csakis kizárólag a grúz igényektől függ.

A Podrobnosti.ua internetes hírportál információi szerint Grúzia nem rendelt fegyvereket Ukrajnától a fegyveres konfliktus után.

A grúziai fegyverexport a teljes exportmennyiség 6%-át teszi ki, az oroszországi 28%-át.

Az ENSZ szerint Ukrajna Grúzia egyik legfontosabb fegyverellátója. Tbiliszi ezenkívül Izraeltől , Bulgáriától, az USA-tól, Csehországtól és Lengyelországtól is vásárol fegyvereket.

Eduard Kokoiti dél-oszét elnök és Oroszország korábban többször vádolta Ukrajnát törvényellenes fegyverkereskedelemmel.

A dél-oszét elnök Eduard Kokoiti véleménye szerint nemcsak a grúz elnököt Mihail Saakasvili-t terheli a felelősség az oszét lakosok meggyilkolásáért, hanem azon országok államfőit is, akik fegyvereket adtak el Grúziának.

Kokoiti többek között Viktor Juscsenko ukrán államfőt is népirtással vádolta meg.

Forrás: Kárpátinfo.net

.