Itt van a Ramadán: a böjt hónapja az iszlám világban

.
Csak napok, vagy talán órák kérdése és kezdetét veszi a ’böjti hónap’ a muzulmánok körében, amikor is tilalmak egész sora vár a hívőkre napkeltétől napnyugtáig 29 napon keresztül. A hit megvallása és a szegénység problémájával való szembesülés a fő célja az egy hónapos ünnepnek.

Ramadan mubarak, azaz Boldog Ramadánt! – csendül fel hamarosan (szeptember 1-jen vagy 2-kán) a hagyományos üdvözlés az iszlám világban. Mindennap karácsony – tömören így jellemzik a muzulmán vallásúak az Iszlám böjti hónapot, a Ramadánt. Kivilágított mecsetek, hatalmas Ramadán-lámpák, a mellékutcákban felállított asztalok, felbolydult nyitvatartási rendek, kora délutáni közlekedési dugók – ezek a nem muszlim hívő külföldiek első benyomásai, ha ebben a hónapban akár Kairóban, akár Isztambulban, avagy bármelyik más muzulmán nagyvárosban járnak. A Ramadán havi böjtölés az Iszlám vallás öt 'pillére' (törvénye) közül a harmadik. A hónap 29 napja alatt az igazhívő muszlimnak napkeltétől napnyugtáig tilos ennie, innia, dohányoznia és szexuális életet élnie.

Egyedül a betegek, az utazók, a kisgyermekek, a várandós és szoptató nők mentesülnek a Ramadán havi böjt alól, amelynek két fő célja van. Egyrészt az előírt megpróbáltatásokkal az igazhívő azt bizonyítja Allah előtt, hogy önfegyelemmel és mindössze lelkének 'táplálásával' felül tud kerekedni a testi vágyakon. Éppen ezért a Ramadán hónapja alatt a muszlimok igyekeznek minél többet olvasni az Iszlám szent könyvéből, a Szent Koránból. Sőt, legalább egyszer a végére is kell érniük. Vannak, akik több órát is a mecsetekben töltenek Szent Korán-recitálásokat hallgatva, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek Allahhoz. A jótékonykodás, az alamizsnaosztás csak növeli ennek az esélyét, s a közhit szerint főleg a hónap utolsó tíz napja rendelkezik különleges spirituális erővel.

A böjt másfelől kiváló mód arra, hogy a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit, így szembesülve a szegények problémáival. A napnyugtát jelző müezzint sokan már az asztalnál ülve várják. A 'böjttörő' (iftár) étkezés rendszerint néhány szem szárított datolyával vagy egy-két korty cukros, szárított gyümölcsökkel elkevert tejjel kezdődik, hogy helyreálljon a szervezet vércukorszintje. Egy rövid ima után többszöri, kiadós étkezés következik, melyet csak a pihenések idejére függesztenek fel. Az utolsó falatozásra (szuhur) még napkelte előtt kerül sor, amelyre akár az alvást megszakítva is időt szánnak.

A Ramadán-étkezéseket az édességek uralják, így a kunafa, a baklava, a katayef. A kókuszreszelékben vagy cukros lében 'tocsogó', mogyoróval és mazsolával töltött desszerteket pedig már a színes tévéműsorok alatt rágcsálják el a hívők.

A Hatalom Éjszakáján angyalok szállnak a Földre
A Ramadán hónap 27. napját a Hatalom Éjszakájának is nevezik. Az Iszlám hagyomány szerint ugyanis ekkor érkezett meg Allahtól – Gábriel arkangyal révén – a Mekkában tartózkodó Mohamedhez (s.a.w) a Szent Korán. A szent könyv állítása szerint ez az éjszaka annyira dúskál a szentségekben, az isteni megnyilvánulásokban, hogy több ezer éj történéseivel is felér. Az ég angyalai ezen a napon szállnak le a Földre, ám őket csak az erre érdemes személyek láthatják meg. Éppen ezért sok muzulmán az egész éjszakát imádkozással, Korán-olvasással tölti a mecsetekben.
.