Lapszemle: cigánybűnözés 1901-ben

.
(Budapesti Hírlap) 1901. június 18. (Elfogott cigányasszony)

A Debrecen-füzesabonyi vonalon, Balmazújváros közelében izgalmas jelenetnek voltak tanúi az utasok. Balmazújvárosról ugyanis a csendőrök néhány cigányasszonyt kísértek be a debreceni törvényszék börtönébe. A cigányasszonyok egyike meg akart szökni, s útközben leugrott a robogó vonatról. A töltés mentén levő árokba esett, mégpedig oly szerencsésen, hogy semmi baja sem történt. Talpra is ugrott mindjárt és futásnak eredt. Az egyik csendőr azonban, - mint levelezőnk írja, - nyomban utána ugrott, űzőbe vette és félórai hajsza után el is fogta. Amíg az üldözés tartott, a másik csendőr megállította a vonatot, amely a cigányasszony ugrása miatt egy órai késéssel érkezett meg. A csendőrt és a cigányasszonyt az ugrás közben azért nem érte baj, mert a vicinális vonat nem ment teljes gyorsasággal.

(Aradi Közlöny) 1901. augusztus 2. (Gyújtogató cigányok)

Hidas községben borzasztó tűz pusztított. A tüzet kóbor cigányok gyújtották bosszúból, mert az elöljáróság nem engedte meg, hogy a falu szélén letelepedjenek. A tűznek hat emberélet esett áldozatul. A kár meghaladja a 100 ezer koronát. A gyújtogató cigányokat elfogták.

(MTI) 1901. szeptember 2. (A garázda cigányok ellen)

Liptószentmiklósról jelentik: A garázdálkodó kóbor cigányok ellen a szielniciek éjjeli őrjáratokkal védekeztek. Az egyik őrjárat tegnap éjjel tetten kapott egy cigánycsapatot, amikor éppen gabonakévéket hordtak el. A cigányok ellenálltak az őrjáratnak, mire a polgárok voltak revolvereiket használni. Két cigány súlyosan és egy könnyen megsebesült. Az egyik haldoklik.

(MTI) 1901. szeptember 29. (Már megint a cigányok)

Pakrácon véres összetűzés történt a minap kóbor cigányok és csendőrök között. A harcban egy cigány életét vesztette s többen veszedelmesen megsebesültek. Az összeütközés oka az volt, hogy egy cigánylegény a vásáron 190 forintot lopott egy paraszttól s megszökött. A vásáron mintegy tíz csendőr volt, aki az összes cigányokat egy helyre hajtotta össze, hogy megmotozzák őket. Amikor a cigányok látták, hogy a csendőrök körülveszik őket, megtámadták őket s az egyiket le is fegyverezték. Erre a csendőrök szuronyt szegezve megrohanták a cigányokat. Valóságos harc keletkezett, amelyben egy cigány elesett s többen kisebb-nagyobb sebeket kaptak. Végre a csendőrök elfogták a cigányokat és valamennyit a kerületi bíróság börtönébe szállították. A vizsgálat folyik.

(MTI) 1901. november 14. (A rablógyilkos cigányok)

Nemrégen híre jött, hogy Lajtra-Brukk környékén cigánybanda garázdálkodik. A csendőrség a bandát nagy nehezen szétugrasztotta, de a gonosztevők közül csak kevés került hurokra. Sopronból ma azt jelentik, hogy a csendőrség hosszabb üldözés után elfogta Lakatos József, idősb és ifjabb Rigó Juli és Rigó Kati kóbor cigányokat. Ausztria és Sopron vármegye területén számos gyilkosságot és rablást követtek el azzal a bandával, amelyet a csendőrség a minap szétugrasztott. Az elfogottakat a nezsideri járásbíróságtól ma hozták be Sopronba.

(Budapesti Hírlap) 1901. december 13. (A kóbor cigányok letelepítése)

Egy volt csendőrhadnagy kissé drasztikus módját ajánlja nekünk a kóbor cigányok letelepítésének, de mivel eddig senki jobb módot nem ajánlott, közöljük indítványát, gondolkozzanak rajta, akik a kérdés elintézésében illetékesek. Az ajánlott módszer ez: - Adjon ki a belügyminiszter rendeletet arra, hogy amely községben kóborló cigányok fölütik fejüket, a község elöljáróságának kötelessége legyen a cigányoknak kocsiját, lovát elkobozni és elárverezni. A nomád életű cigány nem jár gyalogosan s kóborlásának egyedüli lehetősége, hogy kocsija, lova van, amelytől ha megfosztják, kénytelen lesz maga keresni letelepedésének módját. Amíg azonban lovon járhat a cigány, kárba veszett dolog minden kísérlet a letelepítésére, mert addig mindig konokul ragaszkodni fog mai életmódjához, annál is inkább, mert így az úton-útfélen való lopkodás is meg van könnyítve számára: ha valahol elcsen valamit, csak a lova közé csap és elillan.